Az olasz válogatott csatára tavaly októberben az AC Milan római meccse után beszédproblémákra kezdett panaszkodni, mozgása nehézkessé vált. Kiderült, úgynevezett iszkémiás stroke-ot kapott, amelynek kiváltója egy a szívben születése óta meglévő lyuk volt. Hat napon belül megműtötték, az orvos pedig azt jósolta: négy-öt hónapon belül ismét játszhat.
Ez azonban majdnem Cassanón bukott el. A játékos, aki hétfőn az Európa bajnokságon gólt szerzett az írek ellen, és ezzel oroszlánrészt vállalt a továbbjutásból, még a torna előtt elismerte, hogy csaknem befejezte a játékot. "A műtét után optimista voltam, látva azonban olyan sportolók halálát, mint Vigor Bovolenta vagy Piermario Morosini, ki akartam lépni az egészből" - nyilatkozta. A röplabdázó Bovolenta és a labdarúgó Morosini egyaránt meccs közben esett össze és vesztette életét. Előbbi 37, utóbbi mindössze 25 éves volt. A 29 éves Cassanót sokkolta a két eset, mint mondta, önálló döntéseket sem volt képes hozni. Aztán - mesélte - amikor orvosai engedélyezték a visszatérését, zokogásban tört ki. A Milan-Fiorentina meccsen játszott először, és saját állítása szerint jobban izgult, mint első meccsén a Serie A-ban.
Cassanónak több elrontott startja volt a pályafutása során, írta róla az olasz labdarúgás híreit közlő Football Italia honlap szakértője. Luca Cetta szerint azonban a játékos azt testesíti meg most, amire Cesare Prandelli szövetségi kapitánynak leginkább szüksége volt. Egy pezsgő, tehetségekkel teli olasz csapatot akart összerakni, amely feledteti híveivel a dél-afrikai kudarcot. Cassano pedig a tökéletes ember mindehhez - véli a szerző. Kiderült ez már akkor is, amikor 2010 nyarán róla beszéltek a legtöbbet Olaszországban, noha nem is volt ott a vb-n. Prandelli viszont rögtön az első meccsén beválogatta, az Eb-selejtezőkön pedig Cassano tovább bizonyított: hat gólt szerzett, az olaszok pedig csoportelsők lettek.
Cassano eddig már két Európa-bajnokságon is részt vett, de mély nyomokat nem hagyott senkiben. 2004-ben két gólt lőtt ugyan, az egyik ráadásul sorsdöntő volt a bolgárok ellen, ám eközben a másik meccsen a svédek és a dánok 2-2-t játszottak, és ez az eredmény éppen arra volt jó, hogy ők továbbjussanak, az olaszok pedig nem. Négy évvel később Cassano hiába erőlködött, nem rúgott gólt, és nem is jutottak semmire az olaszok.
A világbajnokságokkal még kevesebb sikere volt. 2006-ban és 2010-ben is kihagyták a csapatból, leginkább a Fabio Capello által egyszerűen cassanatának nevezett viselkedése miatt. Sorozatosak voltak ugyanis a balhéi: nevezte vén bolondnak az aktuális klubja elnökét, mondta seggnyalónak a csapattársát, semmiféle szabályt nem tartott be, legyen szó pályáról vagy öltözőről. És magatartása akkor sem változott, ha emiatt kikerült a csapatokból, netán szerződést bontottak vele. Tény, így is olyan klubokban játszott, mint az AS Róma, a Real Madrid, majd egy szintén botránnyal végződő három és fél éves, a Sampdoriánál eltöltött időszak után jött az AC Milan.
Sokan úgy vélték, talán a műtét után változik a viselkedése is, és ez részben így is volt. Tulajdonképpen egészen az Európa-bajnokságig, ahol egy sajtótájékoztatón a felvetésre, amely szerint állítólag két homoszexuális játékos is van az olasz keretben, azt mondta: "Remélem, nincs. De ha vannak, akkor az az ő dolguk." Másnap nyilatkozatban kellett mosakodnia, azt magyarázva, hogy ő nem homofób, csak azt igyekezett kifejezni, mennyire nem érdekli őt a probléma. Hívei pedig a bocsánatkérésben újabb pozitívumot láthattak: az operáció előtti Cassanótól ez nehezebben jött volna.