Capriati nyerte a túlélőversenyt

A nagy visszatérő legnagyobb visszatérése. Így jellemezhetnénk az amerikai Jennifer Capriati hihetetlen bravúrját az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság női egyesének döntőjében, amit négy meccslabdát hárítva 4:6, 7:6 (9-7), 6:2 arányban nyert meg a svájci Martina Hingis ellen. A 25 éves Capriati ezzel megvédte tavaly megszerzett címét.

Capriati másodszor emelhette magasba az Australian Open női győztesének járó trófeát

Australian Open

Capriati győzelméért 520 ezer dollárt kapott, melynek minden centjéért kőkeményen megdolgozott.

Az első szett sima elvesztése után a másodikban 4:0-s hátrányba került, s annyira elvesztette a fejét a frusztráció következtében, hogy fennhangon káromkodva szidta a döntnököt. 3:5-nél, majd 5:6-nál Hingis összesen három meccslabdához jutott, de Capriati mindegyiket hárította, kétszer Hingis kettős hibájának köszönhetően.

Következett a játszmarövidítés, melyben 6-7-nél negyedszer is mérkőzéslabdája volt a svájcinak, ám Capriati most is ellenállt, majd a két következő poént is megcsinálta, s kiegyenlítette a szettállást.

Árnyékban 36 fokot mértek a melbourne-i Rod Laver arénában, a két játékos alig állt a lábán, ezért a döntnök kivételesen 10 percnyi pihenőt engedélyezett a döntő játszma előtt.

"Olyan elcsigázott voltam, hogy nem maradt erőm ruhacserére. Az átizzadt trikómban botorkáltam ki a harmadik szettre" - emlékezett vissza Capriati a túlélőversenynek számító mérkőzésre.

Hingis azonban még ellenfelénél is fáradtabb volt, olyannyira, hogy szinte semmi ellenállásra nem volt képes, összesen 130 perces küzdelemben alulmaradt.

Tavaly ilyenkor Capriati simábban, 6:4, 6:3-ra kerekedett felül. Capriati bravúrja páratlan, soha, senki nem volt még képes Grand Slam-tornát nyerni úgy, hogy ellenfelének négyszer volt mérkőzéslabdája. Még 1898-ban történt, hogy Blanche Bingley Hillyard három meccslabdát hárítva fordított Lena Rice ellen a wimbledoni fináléban.

"Igazán egyszer sem játszottam jól ezen a tornán, a küzdőképességemnek köszönhetem a sikert" - mondta Capriati, aki a győztes pont beütése után elsőnek édesapjához, Stefanóhoz rohant bekasszírozni a jutalompuszit.

Capriati küzdőképességével amúgy sem lehet baj, mert az egész sportvilágban egyedülálló az az akaraterő, amellyel a poklok poklát is megjárva talpra tudott állni.

Minden idők legnagyobb tenisztehetségének indult, 1990-ben, 14 évesen bejutott a francia nemzetközi bajnokság elődöntőjébe, majd a barcelonai olimpián 16 évesen az akkor pályája csúcsán álló Steffi Grafot verte a döntőben.

Ám az 1993-as US Opent követően két és fél évre eltűnt: a kábítószer rabja lett, nem hogy teniszkarrierje, de puszta élete is veszélyben forgott. A kilencvenes évek második felében ugyan megpróbálkozott a visszatéréssel, de azt senki sem vette igazán komolyan, amíg 2000-ben be nem jutott az ausztrál bajnokság elődöntőjébe.

Ennek két éve - azóta újra napfény és kacagás Jennifer élete. Fizikumát kemény edzésekkel - és hathatós kreatinkúrával - teljesen átalakította, a kissé trampli tinédzserből izmos, fitt fiatal hölgy lett.

A még mindig csak 22. évében járó Hingis most ellenkező utat jár be. Az 1997-es ausztrál Open megnyerésével, 16 évesen a huszadik század legfiatalabb GS-bajnoknője lett, felkerült a világranglista élére, két éve azonban képtelen Grand Slam-tornát nyerni.

Összesen 209 héten át őrizte az első helyet, ám tavaly októberi bokaműtétje érthetően visszavetette. Most január eleje óta Capriati az első.

A férfi egyes döntőjében a 22. születésnapját vasárnap ünneplő orosz Marat Szafin a svéd Johanssonnal találkozik.

Női egyes, döntő:
Jennifer Capriati (amerikai, 1.) - Martina Hingis (svájci, 3.) 4:6, 7:6 (9-7), 6:2

Férfi páros, döntő:
Knowles, Nestor (bahamai, kanadai, 9.) - Llodra, Santoro (francia) 7:6, 6:3

Korábban:

Szafin-Johansson döntő az Australian Openen

Ch. Gáll András