Két magyar sikerszámot töröltek az olimpia műsorából

A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) vasárnapi döntése értelmében az athéni olimpián nem rendeznek versenyt a férfi kard és a női tőr csapatok számára. A váratlan és sok szakember szerint a sportág jövőjét negatívan befolyásoló határozatot a törökországi Antalyába összehívott rendkívüli kongresszus hozta meg.

Az ügy hátterében az áll, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a női kard felvételét szorgalmazta, ugyanakkor ahhoz nem járult hozzá, hogy verseny- (10), illetve létszámemelésre (200) kerüljön sor. A FIE decemberi, havannai kongresszusán még olyan döntés született, mely szerint a hat egyéni küzdelem mellett, három fegyvernemenkénti és egy összfegyvernemi csapatversenyt rendeztek volna 2004-ben, Athénban. A NOB ezt a javaslatot ugyan elfogadta, ugyanakkor kérte, hogy a véglegesítés előtt még az idei, lisszaboni világbajnokságon teszteljék az új rendszert. A portugálok azonban nem járultak hozzá a programbővítéshez, és a FIE sem volt hajlandó átvállalni a pluszköltségeket.

Ezek után került sor a vasárnapi szavazásra, amelynek első felvonásán arról döntötték a küldöttek, hogy hat egyéni és négy csapatverseny lesz a következő nyári játékokon. A másik megoldás az öt-ötös megosztás volt. Előbbire negyvenketten - főleg a "kisnemzetek" képviselői -, utóbbira harmincöten szavaztak. A második lépésben meglepő módon sorsolásra került sor. A női csapatszámok közül0 a tőrt, a férfiak közül pedig a kardot húzták ki. Utóbbi fegyvernem küzdelmei az újkori olimpiák történetében a kezdetektől fogva szerepeltek a programon, a csapatok 1908-tól mérték össze tudásukat.

További negatív határozat, hogy egyéniben az eddigi három helyett fegyvernemenként egy országból csak két-két vívó indulhat majd az olimpián: "A sportág fekete napja a mai" - mondta Kovács Tamás, a hazai szövetség főtitkára. "Szóhoz sem tudtam jutni, amikor megszületett a döntés. A szerényebb eredményekkel rendelkező nemzetek összefogtak. A háttérben a női kardban erősnek számító amerikaiak lehetnek. Szerintem a következő lépés az lesz, hogy a csapatversenyt leveszik az olimpiai programról."

"Előkészítetlen, átgondolatlan döntés született" - mondta Kamuti Jenő, az európai szövetség elnöke. "Teljesen váratlanul ért bennünket, hogy országonkénti létszámcsökkentésre is sor került. Még az előző napi végrehajtó bizottsági ülésen sem volt erről szó. A kongresszusra meghívást kapott Thomas Bach, a NOB német alelnöke, aki így szemtanúja volt annak, hogy mennyire megosztott ez a sportág. Egyáltalán nem keltettünk jó benyomást."

A határozatok után a magyar küldöttség jelezte, hogy 2004-ben, az olimpia évében megrendezné a női tőr és a férfi kard csapatok világbajnokságát. Az ugyanabban az évben sorra kerülő Eb lebonyolítására a július eleji moszkvai kontinensviadalon kandidál a hazai szövetség. Antalyában Mincza Ildikót beválasztották a versenyzői bizottságba.

"Tönkretették a vívást", "a magyar vívódiplomácia csődöt mondott" - vélemények

A hazai vívóélet egykori és jelenlegi illusztris képviselői megdöbbenve nyilatkoztak a sportágukat alapjaiban megrendítői törökországi döntésről. "Ezzel tönkretették a vívást" - reagált Sákovicsné Dömölky Lídia, az 1964-es tokiói olimpián aranyérmesek egyike. "Kétségbeejtő, hogy a sportág tradicionális fegyvernemében történhet ilyesmi. Igaz, hogy ma már korszerűsödnek a módszerek, de még mindig azok határozzák meg a világ vívósportjának színvonalát, akik a tőrrel kezdték tanulni az alapokat."

Pézsa Tibor, aki tokiói egyéni aranyával a Gerevich, Kárpáti, Kovács trió örökébe lépett, s a 20. század első felében, valamint közepén sikert sikerre halmozók utolsó élő nagy egyénisége kritikus véleményt fogalmazott meg, mondván: a magyar vívódiplomácia mondott csődöt, ha ilyen döntés születhetett. "Kétségtelen, hogy komplikált konvencióival miatt az egyszerű érdeklődőknek nehéz volt megérteni, hogy mi történik a páston. Ezen nem tudott segíteni az elektromos találatjelzés erőszakos bevezetése sem. A nemzetközi szövetség elnökéről, a francia Roch-ról közismert a kardellenessége, s ehhez járulhatott, mint döntést befolyásoló tényező, hogy tavaly az amerikaiak nyertek női kardcsapatban vb-aranyat. Amolyan csuka fogta róka esete állt elő, mert Európa szerintem nincs felkészülve erre a változásra. Összességében: megdöbbentő, ami történt, a következmények szerintem beláthatatlanok."

Szabó Bence is hasonló hangnemben nyilatkozott, mint nagy elődje: "Teljesen le vagyok sújtva. Nem létezik, hogy most már egyre többször a kisnemzeteknek van igazuk" - értékelte a FIE döntését a szövetségi kapitány, aki az olimpiai programról most lekerült kardcsapatban 1988-ban aranyérmes volt, egyéniben pedig 1992-ben győzött. - Az olaszok, az oroszok és a franciák is fel vannak háborodva, a kongresszus után azt mondták, hogy mindent el fognak követni a változtatásért. Igyekeznek majd a NOB végrehajtó bizottságánál lobbizni, hogy mégis engedélyezze a tizenkét versenyszámot." Szabó szerint túl azon, hogy a női tőr mellett a legtradicionálisabb fegyvernem csapatversenyét szüntette meg a nemzetközi szövetség, magának az eljárásnak a módja is erősen megkérdőjelezhető. "Felháborító sorsolással dönteni ilyesmiről" - jelentette ki.

Ferjancsik Domonkos csapatban világbajnok, egyéniben olimpiai negyedik helyezett kardozó - a fegyvernem jelenlegi hazai legjobbja - szerint a FIE döntése szakmai nonszensz. "Korábban úgy volt, hogy ha a női kard egyéni felkerül a programba, egy szúró fegyvernem csapatversenyét veszik le. Számunkra egyébként szörnyű csapás ez a határozat. Nem is igazán értem, hogy mibe kerülne a NOB-nak, ha mind a hat fegyvernemben lenne egyéni és csapatverseny. Pénzbe, presztízsbe vagy több érembe? Annak persze örülni kell, ha színesedik a program, én is azt mondom, hogy legyen női kard az olimpián, de ezért ne bünhődjön senki. Mellesleg így, sorsolással nem lehet meghozni egy ilyen komoly döntést."

Magyar statisztikák

A Nemzetközi Vívó Szövetség azzal, hogy törölte az olimpiai programból a férfi kard-, s a női tőrcsapatok versenyét, a magyar sport sikerágazatait fosztotta meg ötkarikás lehetőségeitől. A férfi kardcsapatok küzdelmei 1908 óta valamennyi játékok műsorán szerepeltek, s a magyarok 88 esztendő 20 olimpiája közül mindössze ötön nem szereztek dobogós helyezést. Az összesített statisztika: tíz arany-, három ezüst- és két bronzérem.

Különösen az 1908-tól 1960-ig tartó időszak volt eredményekben gazdag: ezidő alatt kilenc elsőség, s egy második hely bizonyította a "világverő magyar kard" erejét. A nagy elődök (Fusch Jenő, Petschauer Attila, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Jekkelfalussy Piller György, Berczelly Tibor, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Papp Bertalan, s a többiek) méltó utódai voltak az 1988-as szöüli bajnokok (Nébald György, Gedővári Imre, Bujdosó Imre, Szabó Bence és Csongrádi László).

A női tőrözők az 1960-as római játékok óta szerepelhettek csapatversenyben is. A magyarok sorozatban hat olimpián nyertek érmet, köztük 1964-ben Tokióban aranyat (a győztes csapat: Juhász Katalin, Marosi Paula, Mendelényiné Ágoston Judit, Sákovicsné Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó). Az "össztermés" egy arany-, három ezüst- és három bronzérem 40 év tizenegy ötkarikás eseményén.

Férfi párbajtőr BEK: harmadik a Honvéd

A harmadik helyen végzett a Honvéd-LNX férfi párbajtőrcsapata a németországi Heidenheimben rendezett BEK-viadalon. A Kulcsár Krisztián, Imre Géza, Boczkó Gábor összeállítású együttes a negyeddöntőben a lengyel Gliwice ellen nyert, az elődöntőben viszont kikapott a későbbi második francia Levallois-tól.

Negyeddöntő:
Levallois (francia) - Heidenheim SB 45-29
Honvéd - Gliwice (lengyel) 45-32
Chalon-en-Champagne (francia) - Tallin (észt) 45-32
Roma (olasz) - Gent (belga) 45-36

Elődöntő:
Levallois - Honvéd 45-41
Chalon-en-Champagne - Roma 45-39

Döntő:
Chalon-en-Champagne - Levallois 45-39

A végeredmény:
1. Chalon-en-Champagne
2. Levallois
3. Honvéd és Roma
5. Gliwice
6. Tallin
7. Gent
8. Heidenheim

Ajánlat:

Szabó Bence, a márkahű kapitány

Korábban:

Tizennyolc sportág harcol az olimpiai részvételért