|
||
A fáradhatatlan | ||
Fotó: SZTÁRsport |
- Legutóbb Egerszegi Krisztina nyert négy
aranyérmet Magyarországnak, még 1993-ban, a
sheffieldi Eb-n. Készülhetünk az
ismétlésre?
- Ilyesmiről ne is beszéljünk, mert az lehet, hogy
kifelé magabiztosnak látszom, de befelé tele
vagyok kétségekkel. Maradjunk annyiban, hogy valamennyi
számban szeretném megjavítani egyéni
csúcsomat, s ha ez sikerül, akkor a
helyezéstől függetlenül elégedett
leszek.
- Ebben is hasonlítasz példaképedre,
"Egérre": a helyezéssel ő sem foglalkozott, csak az
időeredménynyel. Más kérdés, hogy az
öt olimpiai bajnoki aranyéremhez volt elegendő.
- Először hároméves koromban, a szöuli
olimpia után találkoztam vele, amikor Kiss
Lászlóval lejött
Hódmezővásárhelyre
élménybeszámolót tartani. Azt mondják,
megfogtam a kezét, és el sem akartam engedni.
Különben magam is emlékszem erre, jóllehet
alig tudtam még járni.
- Ma viszont már te vagy a Kőér utcai
úszópalánták példaképe. Hogyan
tudtál megbarátkozni a nagyvárosi
környezettel, hiszen pár éve még azt mondtad,
semmi pénzért nem mennél fel Budapestre?
- Úgy alakult az életem. Megromlott a viszonyom
edzőmmel, Bán Sándorral, aki a Hód SE-ben volt
a mesterem. Igazából nem is értem az egészet,
nem is én haragszom rá, hanem ő rám, sokszor
nem is fogadja a köszönésem. Szerencsére a
Spartacusban otthonra találtam.
- Egyedül laksz Budapesten?
- Nem, az édesanyám is velem jött, együtt
lakunk egy albérletben. Én a Csík Ferenc
Gimnáziumban most kezdem a harmadikat, az anyu is kapott
állást Pesten, magyart tanít.
- Az edződ, Turi György azt mondta, ő még
nem találkozott olyan úszóval - beleértve
Egerszegit is -, aki annyira fáradhatatlan lenne az
edzésen, mint te. Állítólag a fiúkkal is
tartod a lépést.
- Valóban, eddig még egyetlen edzés után sem
voltam fáradt, pontosabban úgy nem voltam fáradt,
hogy másnap annak bármilyen nyomát éreztem
volna.
- Kik a legnagyobb ellenfeleid a jó számaidban?
Az Eb-n az olimpiai bajnok ukrán Klocskova 400 vegyesen
és gyorson -, a dán Mette Jacobsen és a német
Melmann a pillangón. De mindenkivel számolni kell.
- Mi foglalkoztat az úszáson kívül?
A futball! Ronaldo a kedvencem, illetve általában a
brazilok. Van egy egyéves vizsla kutyám, Mili a
"hivatalos" neve, de én Ronaldónak is hívom. A
világbajnokság alatt végig lázban égtem,
jobban örültem a brazilok aranyérmének,
mintha én nyertem volna világbajnokságot.
- S mi van azokkal a hobbikkal, amelyek egy tizenhat
éves lányt lekötnek? Mozi, zene, olvasás?
- A Britney Spears-filmet láttam a minap, nagyon
élveztem, ő a kedvenc énekesem. S a film
alapján készült könyvet is olvastam.
- És a suli hogy megy?
- Valahogy az is megy. Nekem az az elvem, hogy tanulni
felnőtt fejjel, az úszás befejezése után
is lehet, fordított sorrendben viszont
képtelenség.
Ch. Gáll András