Budapest győzelmének híre egyelőre nemhivatalos, de megbízható forrásból jutott az MTI tudomására, a szavazás eredményének protokolláris bejelentésére az előzetes tervek szerint körülbelül negyed 3-kor sajtótájékoztató keretében kerül sor a riesai rövidpályás Eb színhelyén.
Az első uszodai kontinensvetélkedést magyar ötletre, Donáth Leó kezdeményezésére rendezték 1926-ban Budapesten, a Császár-uszodában. A másodikra 1958-ban került sor a Margitszigeten, mindkét eseményen - mint ahogy 1997-ig mindig - még a vízilabda is szerepelt a programban, 1999 óta azonban a pólósok önállóan bonyolítják le saját Európa-bajnokságukat.
A premiert jelentő Eb-n, a "Csasziban" két aranyéremnek örülhetett a hazai publikum: Bárány István nyerte a 100 gyorsot (1:01 perces idővel) és megszerezte első győzelmét az ettől kezde szinte verhetetlen vízilabdaválogatott is. Emellett még 2 második, s 3-3 negyedik, illetve ötödik hely jutott a vendéglátóknak.
A 44 évvel ezelőtti kontinensrandevún is két elsőség jelezte: a magyar sport kezdi kiheverni az 1956-os forradalmat követő vérveszteségeit. Újvári László a hazai műugrósport mindezidáig egyetlen aranyát szerezte, s "természetesen" a dobogó legfelső fokára állhattak a pólósok is. Dobai Gyulával és Katona Józseffel az élükön még 2-2 ezüstöt és bronzot tartottak itthon az úszók, s harmadik lett a toronyugró Márton Jenő is.
A bő 3 és fél év múlva esedékes Eb tervezett időpontja: július vége-augusztus eleje. Az eseményre vadonatúj uszodakomplexum épül, költségeinek fedezetére a kormány garanciát vállalt. A magyar pályázat előkészítői a létesítmény helyét illetően Budapest három pontját jelölték meg: a Kőér utcát, ahol jelenleg a Spartacus-uszoda van, az Árpád-híd pesti hídfőjénél a Latorca utcai, Duna-parti területet, valamint a lágymányosi egyetemi tömböt. A nyíltvízi hosszútávúszásra valószínűleg a Velencei-tavon kerül sor.