A legnagyobb belga sportlap, a La Derniere Heure/Les Sports azt írta, hogy ez a londoni bajnoki cím valószínűleg egy hosszú sorozat kezdete. "A bázeli játékos nagy tehetségű, az ütések teljes skálájával rendelkezik, minden pályatípuson képes a csúcsteljesítményre, s egy szép napon a világranglista első helyére kerülhet. Könnyedségével, természetes sokoldalúságával, sőt látszólagos nemtörődömségével a svájci játékos minket a wimbledoni torna során a nagy Pete Samprasra emlékeztetett. Ugyanazzal a lefegyverező könnyedséggel játszik. Hogy megérdemelte a győzelmet, ahhoz kétség sem fér, hiszen 48 óra leforgása alatt egyetlen játékot sem engedett át sem Andy Roddicknak az elődöntőben, sem Mark Philippousisnak a döntőben."
A Le Soir "bázeli művészről" és "Federer varázsütőjéről" áradozott. Szerinte a svájciaknak nincs mit sajnálniuk Martina Hingis elvesztésével, ha helyette megszületett náluk "a teniszpályák Mozartja", aki virtuóz módon megszelídítette Philippousis iszonyú erejű szerváit. A döntőben két ellentétes stílus hadakozott, "mintha egyszerre hallanánk az osztrák zenei zseni Varázsfuvoláját és Beethoven IX. szimfóniáját". A lap emlékeztett arra, hogy két éve épp Wimbledonban Federer vetett véget Sampras hihetetlen győzelmi sorozatának, s utána Sampras úgy nyilatkozott, hogy egy igen nagy játékostól kapott ki: "játékában egyetlen hiány sincs, minden fegyverrel rendelkezik, és nagy sportoló".
A belga lapok nagy elismeréssel írtak a 17 éves Kirsten Flipkens junior győzelméről, mint aki a világranglista csúcsait ostromló Kim Clijsters és Justine Henin nyomába szegődött. A belga sajtó előzőleg keseregve, de elismerte, hogy a két Williams nővér Wimbledonban erősebbnek bizonyult a két belga éljátékosnál, de Kim legalább a párosban bajnoki címmel vigasztalódhatott.