Erdei: Megszoktam már a colos ellenfeleket

Január 17-én, azaz jövő hét szombaton Karlsruhéban, a dm-arenában, a ZDF által élőben sugárzott összecsapáson Erdei Zsolt megmérkőzik a mexikói Julio César Gonzálezszel a Boksz Világszervezet (WBO) félnehézsúlyú világbajnoki címéért. Ő lehet az első magyar ökölvívó, aki hivatalban lévő világbajnokot taszít le trónjáról. Madár pályafutása legkeményebb, legigényesebb felkészülésének ért hajrájába, s bizakodva néz az egész ország által hatalmas izgalommal várt összecsapás elé.

González 2003. október 18-án, a hamburgi Color Line Arenában hódította el a WBO koronáját a 49., megszakítás nélküli profi győzelmére készülő Dariusz Michalczewskitől, az Universum Boksz Promotion frontemberétől. A mexikói 27 éves, két évvel fiatalabb Erdeinél, és tíz centivel magasabb nála, 188 cm. Profi karrierje során 35 győzelem mellett - melyekből 22 kiütéssel született - csupán egyszer szenvedett vereséget, 2001. július 28-án a földkerekség "pound-for-pound", azaz súlycsoportoktól függetlenül legjobb ökölvívójától, az amerikai Roy Jones Jr.-tól.

Erdei profi mérlege 18 győzelem, 0 vereség, a győzelmek közül 13 kiütéssel. Madárnak egyébként karja relatíve is rövidebb Gonzálezénél, ugyanis fesztávolsága 172 cm 178 centis testmagasságához képest, holott egy átlagembernél ez a két mutató megegyezik.

- Olvastuk, hogy kedden nagyon erős kesztyűzésen jutott túl. Fáradt?
- Persze, hogy fáradt vagyok, ezért ma, szerdán csak egy könnyebb edzést tartott mesterem, Fritz Sdunek. Soha nem készültem még ilyen keményen, legutóbbi összecsapásom után nem is pihentem, csak egy hétig lazábban mozogtam, gyakorlatilag folyamatosan tréningben vagyok.

- Sokkal szálkásabbnak tűnt a tévében, mint korábban bármikor. Vagy csak én láttam így?
- Nem, valóban meglett az eredménye a bő három éve folyó profi edzésmunkának. Korábban mindig kissé pufók voltam, mostanra viszont lement rólam a felesleges zsír, anélkül, hogy az ütőerőm csökkent volna. Sőt, mivel lényegesen gyorsabb lettem, könnyedebben mozgok, hatékonyabbak is az ütéseim. Egyébként ebben az átalakulásban a táplálkozásnak is szerepe van, ésszerűbben eszem, nem olyan rendszertelenül, mint egy átlag magyar, már elnézést. Nem is érem el a kategória felső határát, a 79 kilót, tehát nem is kell fogyasztanom, mint régen.

- Mit szól Gonzálezhez?
- Mit szólhatnék a világbajnokhoz?! Remek ökölvívó, egy fejjel magasabb nálam, de ez nem probléma, mert már megszoktam, hogy az ellenfeleim rendre colosabbak. Ebben a súlycsoportban én alacsonynak számítok. Gonzálezben az a veszélyes, hogy egyrészt remekül védekezik, hajolgat, ugyanakkor a legváratlanabb pillanatokban és szögekből képes ütni, valahogy úgy, mint Naseem Hamed a fénykorában. Olyankor és onnan, amikor és ahonnan nem is várná az ember. Azonkívül fárahatatlan, beáll egy tempóra, és abban 12 meneten keresztül kíméletlenül "darál".

- Tehát ő a jobb bokszoló?
- Azt nem mondtam egy szóval sem. Szerintem én gyorsabb, mozgékonyabb vagyok, nagyobb az ütőerőm, és technikailag is képzettebb vagyok.

- Megvan már a haditerv González ellen?
- Természetesen. Számtalan meccsét láttam már számtalanszor, mindent tudok róla. A haditerv mégis rugalmas, mert alkalmazkodni kell a mérkőzés történéseihez.

- Tudja, hogy idehaza a fél ország lázban ég a szombati meccs miatt?
- Tényleg? Ez csodálatos! Tudja, én úgy vagyok, hogy az embernek mindig kell, hogy legyen egy célja, és arra kell összpontosítania, de hogy a végén mi történik, az csak a Jóistenen múlik.

Ch. Gáll András