Nincs pánikhelyzet az atlétáknál

Utoljára az 1995-ös barcelonai fedett pályás atlétikai vb-n fordult elő, hogy versenyzőink egyetlen pontot sem szereztek; s ez történt az elmúlt hét végi budapesti világbajnokságon is. Ennek ellenére nincs pánikhelyzet az atlétáknál.

Mivel férfi súlylökésben Bíber Zsolt, női 1500 méteren pedig Varga Judit a 6. helyen áll a világranglistán (előbbi 20,81 méteres, utóbbi 4:06,04 perces idővel), tőlük mindenképpen döntőbe jutást vártunk, s titokban reméltük, hogy férfi 60 méteren Dobos Gábor és Németh Roland közül valamelyikük szintén szintén bekerül a fináléba.

De mindebből sajnos semmi nem vált valóra. Varga (4:10,71 p) az elődöntőjében csak 7. lett, s kiesett. Bíber 20,24 m-ig jutott a selejtezőben, ő csupán négy centivel maradt le a maga fináléjáról. Ami a sprintereinket illeti, az elődöntőig, ami esetükben a legjobb 24-et jelentette, mindketten eljutottak. Itt Németh (6,63 mp) 5. lett futamában, és csak egy századdal, de két hellyel maradt le a fináléról. A tavalyi birminghami vb-n 5. helyen végzett Dobos (6,73 mp) időeredménye és futamában 7. helye is csalódás.

Férfi 400-on Szeglet Zsolt (47,16 mp) az elődöntőig jutott, ami esetében a legjobb tizenkettőt jelentette, de itt a futamában utolsó lett. Női távolugrásban Ajkler Zitát (644 cm) tíz centi választotta el a döntőtől, férfi magasugrásban Boros Lászlót (224 cm) csak három, de itt azért ez nagyobb differenciának számít.

A 19 fős csapatunk további tagjai (beleértve férfi 4x400-as váltónkat) nem kerültek döntő közelbe, még azok sem, akik egyéni legjobbjaikat érték el. A krónikához tartozik, hogy Vaszi Tünde a rúdugrás selejtezőjének megkezdése előtt, bemelegítés közben könnyeivel küszködve kénytelen volt úgy dönteni, hogy talpsérülése miatt visszalép a versenytől.

Mérei László, a Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatója a következőképpen értékelte versenyzőink teljesítményét: "Alapvetősen nem borús a hangulat a válogatottnál, de csak vegyes érzelmekkel beszélhetek a szereplésünkről. Különböző sérülések miatt sajnos nem tudtunk a legerősebb összeállítású válogatottunkkal kiállni, így vérmes reményeink eleve nem lehettek. Két döntős helyezés azonban így is elvárható lett volna, de akiktől ezt elsősorban reméltük, Bíber Zsolt és Varga Judit sem tudta a tudása legjavát adni. Indulóink hetven százaléka azonban megállta a helyét, amit az is mutat, hogy jó néhányan megjavították egyéni rekordjukat. Öt junior korú versenyzőnk is bebizonyította, hogy a felnőttek között is komolyan számításba vehetők. Az, hogy ilyen jelentős eseményen, hazai pályán állhattak rajthoz, óriási lelki pluszt jelenthet nekik, amiből a jövőben is erőt meríthetnek."