Karácsony István, a FIG technikai bizottságának magyar tagja a testület négynapos zürichi ülését követően elmondta: a 2006-tól bevezetendő elképzelés szerint a versenyzők gyakorlatának értéke két osztályzatból tevődne össze. Az első értéket a gyakorlat tíz legnehezebb elemének nehézsége alapján az úgynevezett A zsűri állítja ki. Arról még nem született döntés, hogy egy-egy elem milyen értéket képviseljen, de az biztos, hogy a nehéz vagy nagyon nehéz elemek egymásutánisága bónuszpontokat ér majd.
Emellett a B zsűri 10 pontból kiindulva levonással bünteti a rontásokat, de minden hiba kétszeres szorzót kapna, vagyis - amint Karácsony kiemeli - nem érné meg jelezni egy kizárólag nehéz elemet tartalmazó gyakorlat előadását, mert ha valaki ezt nem képes teljesíteni, akkor túl nagy lenne a pontlevonás.
"Ha egy klasszis versenyző a tíz legerősebb elemre kapna az A zsüritől például 4,5 pontot, és keveset ront, vagyis a B zsűri a 10 pontjából nem von le sokat, mondjuk csak 1,2 pontot, akkor a végösszeget tekintve - 4,5 plusz 10, mínusz 1,2 pont, vagyis - 13,3 pontot ér a gyakorlat" - vázolt föl egy lehetséges verziót Karácsony. Hozzátette: mivel így most már felfelé "nyitott" a pontszám, ezért lehetőség lesz rekordok nyilvántartására is.
Az új rendszert azért dolgozták ki az illetékesek, mert az athéni ötkarikás játékokon több vitatott értékelés született, amelyek utóbb a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is megütközést keltettek. A közelmúltban hasonló reformra szánták el magukat a műkorcsolya irányítói is, miután a 2002-es téli seregszemlén botrányos körülmények között ért véget a párosok küzdelme.