Mindenkit megszúr a titkolózó Hormay

Az eredményhirdetésnél ajándék ugyan nem járt az elmúlt hét végi barcelonai női párbajtőr Grand Prix-verseny győztesének, az aranyérem azonban jól "fizetett". A normál Világkupa-versenyeken adandó harminckét pont helyett az első hely itt hatvannégyet ért, s Hormay Adrien ezzel már a világranglista ötödik helyére kúszott fel.

Mondhatni, vívóink mostanában futószalagon szállítják az érmeket a Világkupa-versenyekről, s közülük is Hormay Adrien termel a leghatékonyabban. Az MTK háromszoros csapatvilágbajnoka megnyerte az athéni Vk-t, ezután Luxemburgban bronzérmes lett, múlt szombaton Barcelonában pedig ismét a dobogó legfelső fokára álhatott, ráadásul április végén győzött a magyar bajnokságon is.

- Pályafutása hányadik Világkupa-győzelmét aratta Barcelonában?
- Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Amikor az athéni verseny után kérdezték, hogy mennyinél tartok, akkor is csak azt tudtam mondani, hogy valahol öt és tizenöt között. Tudom, hogy ez meglehetősen tág határ, de az a helyzet, hogy a különféle díjaim és érmeim egy részét a pincében tartom. A lakásban már nem férnek el.

- A mostani serlege mellé kapott valamiféle ajándékot a spanyoloktól?
- Semmit, ez mára már kiment a divatból, legfeljebb virágcsokrot adnak a dobogósoknak. Persze a serleget se volt egyszerű haza cipelni, mert tulajdonképpen egy kőtömböt kaptam, igaz, művészi kidolgozásút. De a lényeg az, hogy az első helyem hatvannégy világranglistás pontot ér, s a rangsorban a tizenkettedik helyről előreléptem az ötödikre.

- A csapat viszont másnap nem úgy szerepelt, ahogy a tavalyi vb-ezüstérmes együttestől elvárhatnánk, hiszen csak a kilencedik helyen zárt. Másnap miért nem jött ki a lépés?
- A nyolc közé jutásért vívott, románok elleni mérkőzésen nem voltam kezdő, csak egy asszóra cseréltek be, ezt egálra hoztam. A végén Révész Juli három tus hátrányban állt fel, és innen már nem tudott fordítani. Sajnos a románok jobbak voltak, az egész nap során remekül vívtak, amit mutat, hogy végül bronzérmesek lettek.

- Visszatérve önre, az utóbbi hetek eredménylistája alapján igazán remek formában van, retteghetnek az ellenfelei. Mitől szalad ilyen jól a szekere?
- Az év elején még nem szaladt, hiszen a budapesti Világkupán csak a harminckettőig jutottam, aztán februárban a Saint Maur-i Grand Prix-n még rosszabbul jártam, ott már a százhuszonnyolc között kiestem. Nem is emlékszem, ilyesmi mikor fordult elő velem legutóbb. Utána viszont valóban jönni kezdtek az eredmények, amit szerintem annak köszönhetek, hogy a mesteremmel, Udvarhelyi Gáborral idén új koncepció alapján készülünk.

- Ez mit jelent pontosan?
- A részletek szigorúan titkosak! Maradjunk annyiban, hogy abszolút új alapokra helyeztük a szakmai és a pszichikai felkészülést is. Na, jó, azt elárulom, hogy fizikailag többet edzem, mint eddig, az viszont szükségtelen, hogy többet is vívjak. Amióta Kulcsár Győző szövetségi kapitány bevezette a négynapos összetartásokat, megesik, hogy a tatai edzőtáborban naponta öt-hat órát töltünk a páston, s ez olyan, mintha egy kiképzőtáborban lennénk.

- Legközelebb hova utaznak versenyre?
- Júniusban a havannai Világkupára, de addig azért még lesz egy fontos hazai válogatónk is.

- Kubába visz magával fürdőruhát?
- Viszek, de az erősen kérdéses, hogy mennyit fürödhetünk. Nem hiszem, hogy nagyon sok szabadidőnk lesz, Barcelonában is csak vasárnap este tudtunk kicsit szétnézni.

Fábik Tibor