Federer győzelemmel kezdett Párizsban

Mindössze tizenkét mérkőzés szerepelt a French Open nyitónapjának műsorán, de a tömeg így is hömpölygött vasárnap délelőtt a Roland Garroshoz vezető utakon. A férfiaknál a világelső Roger Federer a vártnál nehezebben, de legyőzte a selejtezőből érkezett Diego Hartfieldet (7:5, 7:6, 6:2). Az argentin a sérülés miatt visszalépett Arnaud Clement helyét foglalta el a táblán.

Siklós Erik helyszíni jelentése Párizsból

Szokatlan, szinte forradalmi újításnak számító időpontban, vasárnap kezdődött meg az év hagyományosan második tenisz Grand Slam-versenye a Roland Garros. A két hétről tizenöt naposra bővített francia nyílt bajnokság szervezőit a profit maximalizálása vezérelte, de a példa ragadós: jövőre Melbourne-ben és a US Openen is egy nappal előbb kezdődik a viadal.

Tény, hogy az első két nap programja meglehetősen zsúfolt volt eddig, mert a női és a férfi egyes mezőny megfelezéséhez százhuszonnyolc meccset kellett lejátszani hétfőn és kedden. Az amerikaiak elhúzták az első fordulót akár csütörtökig is, de az nem járt extra bevétellel. Ez a zseniális, kapitalista szemléletű ötlet a franciáknak jutott az eszükbe és az egyébként zsúfolt versenynaptárból sikerült lecsípniük egy napot. Így eggyel többször töltik meg a Philippe Chatrier, a Suzanne Lenglen és az egyes pálya lelátóit.

A feladat megoldása nem igényelt előzetes piackutatást, mert azt lehet tudni, hogy még mindig a kapacitást meghaladó számban szeretnének kilátogatni a Roland Garrosra. A legjobb példa erre, hogy a sok újítás mellett a jegyüzérek jelenléte a Porte d'Auteuilnél állandó. Ezt a piacot évek óta az arabok uralják és minden jel arra utal, hogy megéri nekik.

A French Openre négy különböző jegy van forgalomban: az egyik a centerre (Philippe Chatrier), a másik a Suzanne Lenglenre, a harmadik az egyes pályára, a negyedik az összes többire érvényes. Az idén a legolcsóbb belépő 12,50, a legdrágább 67,50 euró. Szerény számításom szerint ma, csak a jegybevételből egymillió eurós többlet keletkezik, de tudva, hogy a szurkoló a Roland Garroson étkezésre és ajándéktárgyak vásárlására szintén költ, nem is keveset, az összeg, a plusz bevétel több millió euróra rúghat.

A televíziós közvetítési idő is megnő, ami valószínűleg ugyancsak növeli a bevételt és a profitot. Nincs ezen mit szégyellni, eddig is tudtuk, hogy a profi sport kőkemény üzlet. A kérdés csak az, hogy az egyes szereplők hogyan részesülnek a bevételekből. A játékosok az elmúlt években pont azért lázadoztak, mert szerintük, ahhoz képest, hogy mekkora hasznot termelnek a Grand Slameken, keveset kapnak- az idén 14.265.800 euró az összdíjazás Párizsban.

Az idei a 105. Francia bajnokság, de 1891-től 1925-ig csak hazai, illetve francia klubban játszó teniszező indulhatott. A Grand Slamek közül a párizsi lett utolsóként nemzetközi, viszont 1968-ban itt rendezték az első open bajnokságot, ahol együtt versenyezhettek a profik az amatőrökkel. A Roland Garros, a Bois de Boulogne szomszédságában hetvenhárom éve helyszíne a versenynek.

A franciák nem csak az újításokban járnak az élen, szívesen vesznek át a testvéreknél már bevált módszereket. Az ausztrálok és az amerikaiak már sorsoltak elektronikusan, most a gallok is így készítették el a 128-as főtáblákat. Érdekes, hogy először a nem kiemelt játékosok helyét határozza meg a gép és utána írja be a harminckét kiemelt nevét.

A nőknél a táblát böngészve könnyen megállapítható, hogy ha Amelie Mauresmo nem jut legalább az elődöntőbe, akkor csak magát hibáztathatja. A 26 éves francia tizenkettedszer indul a Roland Garroson, de először ranglistavezetőként, első kiemeltként és Grand Slam bajnokként. Szinte hihetetlen, de még soha nem élte túl a negyeddöntőt a párizsi salakon. Az első fordulóban Meghann Shaughnessy vár rá, de az amerikai hiába nyerte meg egy hete a rabati GP-t, Mauresmo ellen az eddigi három találkozójuk során még játszmát sem csinált.

A folytatásban a legnehezebb akadálynak Venus Williams tűnik a döntőbe vezető úton, mert a négy között valamelyik orosz, Szvetlána Kuznyecova vagy Marija Sarapova jöhet. Utóbbi nem sokat versenyzett a salakos szezonban, sérüléssel bajlódott és a salak amúgy sem a kedvenc pályája. Az alsó ágon sokkal nagyobb küzdelem várható az egyetlen finalista szerepért. Itt van a két belga, a címvédő Justine Henin-Hardenne és a második kiemelt Kim Clijsters. Ők csak az elődöntőben mérkőzhetnek, de nem lenne meglepetés, ha egyikük sem érne oda.

Henin-Hardenne-t könnyen megállíthatja a salakos szezon eddigi legjobbja az orosz Nagyja Petrova, míg Clijsters legnehezebb feladatának Martina Hingis ígérkezik. A három év kihagyás után, januárban visszatért svájci olyan szenzációs öt hónapot produkált, hogy a Roland Garroson már tizenkettedik kiemeltként, de ami ennél is bámulatosabb, valódi esélyesként rajtolhat.

A férfiaknál sokkal egyszerűbb a képlet! Igaz ugyan, hogy harminchárom ország legjobbjai sorakoztak fel a képzeletbeli startvonalon, de ha nem egy svájci és egy spanyol csatájával zárul a 2006. évi French Open június 11-én, akkor valami, több mint váratlan történt előtte. Az igazi kérdés inkább az, hogy, ha minden a papírforma szerint alakul, akkor az első kiemelt Roger Federer képes lehet e legyőzni az álomfináléban a címvédő Rafael Nadalt, aki az idén már háromszor jobbnak bizonyult nála?

A tizenkilenc éves balkezes salak-király hétfőn újabb csúcsot dönthet, a svéd Robin Soderling legyőzésével sorozatban az ötvennegyedik meccsét nyerné a vörös porzón, amivel Guillermo Vilast maga mögé utasítva, már egyedül vezetné ezt a listát.

Eredmények, 1. forduló (a 64 közé jutásért):
férfiak:
Federer (svájci, 1.) - Hartfield (argentin) 7:5, 7:6 (7-2), 6:2
Robredo (spanyol, 7.) - Zib (cseh) 6:4, 6:2, 6:2
Henman (brit) - Carlsen (dán) 6:3, 6:4, 4:6, 6:4

nők:
Szafina (orosz, 14.) - Zvonarjova (orosz) 6:3, 7:5
Szugijama (japán, 22.) - Daniilidu (görög) 6:7 (1-7), 6:0, 6:3
Bartoli (francia, 25.) - Vedy (francia) 6:1, 6:0.