Federer Halléban, Nadal Londonban folytatja

A Roland Garros után soha nincs idő az ünneplésre, a búslakodásra, a pihenésre. Két hét és kezdődik a következő Grand Slam. A salakról átállni fűre nem megy egyik napról a másikra, de Roger Federer és Rafael Nadal most nem tehet mást. Wimbledon, az Wimbledon, arra fel kell készülni.

A svájci hagyományosan Halléban melegít, három éve nem is nyert ott más. Igaz még soha nem indult úgy, hogy előtte döntőt játszott Párizsban. A spanyol tanuló éveit tölti a füvön, még keresi az utat. Tavaly a Roland Garrosról ő is a németországi Grand Prix-ra utazott, de az idén a Queen's Clubbot választotta.

Vasárnap este családi vacsorával ünnepelte, hogy másodszor is a magasba emelhette a Muskétások kupáját, de ma már megy tovább. Holnap szeretne párost játszani, hogy a szerdai egyéni mérkőzése előtt legalább egyszer fűre lépjen.

"Tudom az lesz a normális, ha kikapok az első fordulóban, mert nem lehet két nap alatt átállni a salakról a fűre. De, ha veszítek is, nem szeretném, ha az olyan lenne, mint tavaly, amikor nem figyeltem. Most keményen koncentrálni fogok és nagyon szeretnék legalább jó meccset játszani, fontos volna Wimbledon előtt. Nem helyes, hogy ennyire kevés idő van a két nagy verseny között, ez rossz szervezés. A játék több elemében kell még fejlődnöm, hogy legyen esélyem Wimbledonban, de most és a következő években is azon leszek, hogy megfelelően felkészüljek. Az idén három hetet teniszezem füvön, illetve remélhetőleg négyet, de az nehéz lesz"- javította ki magát a vasárnapi döntő után Rafael Nadal az interjúszobában , arra utalva, hogy szíve szerint versenyben lenne a wimbledoni verseny második hetében is.

A húsz éves spanyol szintén még a Federer elleni csatáról, a világelsőségről és a saját csúcsairól. "Nagyon rosszul kezdtem, sok hibával játszottam. A lábaimban éreztem, hogy izgulok. Nem mozogtam jól. Aztán a második szett második játékában visszaadta az esélyt és kiderült, ő is ideges. Én egyre agresszívabban támadtam a tenyeressel a fonákját. Legutóbb Rómában szerencsém volt és attól tartottam, ez most fordítva lesz, de nem. Végig nagyon pozitív mentalítással küzdöttem és ez segített a nehéz pillanatokban.

Egyértelműen ő a világelső, elég csak megnézni a pontokat, most még nagyobb az előnye, mint egy éve. Tökéletes teniszező, felnézek rá. Jelenleg inkább rajta múlik, mint rajtam, hogy ki a világelső, de ez nem nyomaszt. Két éve van a csúcson, de nem lesz képes egész életében ilyen teljesítményre. Persze ez rám is igaz, de én fiatalabb vagyok és ha majd egy kicsit visszaesik, talán átvehetem a vezetést a ranglistán.

A mostani győzelmem különlegesebb, értékesebb, mint a tavalyi, mert a szezon elején nehéz időszakot éltem át. Nem gondoltam volna januárban, amikor komoly sérüléssel bajlódtam, hogy sikerül ismételni. Nem lehettem biztos abban, hogy képes leszek újra azon a szinten teniszezni, mint 2005-ben. Az édesapámat akartam először megpuszilni a meccs után, ezért másztam fel a lelátóra. Nagyon sokat köszönhetek neki, a sérülésem óta mindenhova elkísért, végig mellettem állt, támogatott, rengeteget segített.

Nincs feszültség közöttünk. Mindketten kiegyensúlyozottak, nyugodtak vagyunk, kölcsönösen tiszteljük a másikat. Soha nem volt és szerintem nem is lesz semmi problémánk egymással. Roger a kézfogás után például sok szerencsét kívánt a következő versenyemre"- emlékezett Rafael Nadal, aki ugyan hatvan mérkőzést nyert sorozatban salakon, de nem tartja magát verhetetlennek. Szerinte bármikor kikaphat és a szerencse is kellett ahhoz, hogy ez eddig nem következett be.

"Nem játszottam olyan jól, mint Rómában vagy akár Monte-Carlóban. Nem használtam ki a lehetőségeimet. Ha a második játszma elején nem bukom el az adogatásom 40:0-ről, másképp is alakulhatott volna a mérkőzés, de a harmadik és a negyedik szettben is voltak hasonló esélyeim.

Mindent megpróbáltam, de most ennyi volt a maximum, megérdemelte a győzelmet. Általában, ha könnyen nyerem az első játszmát, akkor nem szoktam hagyni elúszni a hajót, de itt Nadalról, salakról és egy döntőről volt szó, ami megnehezítette a dolgot. Nehéz legyőzni, de nem lehetetlen. Ha nem így lenne, akkor le sem kellene játszani a versenyeket, az első nap átadhatnák neki a serleget.

Nagyon akartam teljesíteni a Grand Slamet és megnyerni a Roland Garrost, de ezzel együtt elégedett vagyok a döntőbe jutással, nem panaszkodhatok az eredményem miatt. Voltak már rosszabb pillanatok is az életemben, túl vagyok azon a korszakomon, amikor minden vereség a világ végét jelentette. Talán évekig hallom majd, hogy milyen lehetőséget hagytam ki, de ez legyen az én problémám. Pozitívan várom a szezon folytatását, önbizalmat adott mindaz, ami az elmúlt hetekben történt"- nyilatkozta Roger Federer, aki egyáltalán nem tűnt csalódottnak.

Siklós Erik

[origo]