Cigánykereket hányt a tőrözők kapitánya

Vívóink az elmúlt héten két aranyérmet is szereztek a genti Európa-bajnokságon. Férfipárbajtőr-csapatunk győzelme semmiképpen sem nevezhető váratlannak, hiszen az olimpiai ezüstérmes négyesfogat (Boczkó Gábor, Imre Géza, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián) tavaly is Európa-bajnok lett. Ugyanakkor női tőrben legutóbb tizenhat éve (!) állt magyar csapat az Eb-dobogó tetején. Ám most Knapek Edina, Mohamed Aida, Újlaky Virgine és Varga Gabriella móresre tanította a kontinens legjobbjait: a franciák, az olaszok, majd a döntőben az oroszok is kénytelenek voltak kapitulálni.

- Az olaszok elleni elődöntő nem mindennapi izgalmakat hozott, hiszen az utolsó asszóban 35-32-es vezetésünknél a négyszeres olimpiai bajnok Vezzali egymás után hétszer szúrta meg, utána viszont ön talált zsinórban ötször, így nyertünk 40-39-re. Kezdjük a kellemetlenebb részével: hogy lett 35-32-ről 35-39 az állás?- kérdeztük Knapek Edinát, a Honvéd Humán Rent egyéniben kétszeres vb-bronzérmes vívónőjét.
- A találkozó elején nagyon elhúztunk, már tizenöt tussal is vezettünk, de aztán sajnos Aida és Gabi is sorban kapta a tusokat, és amikor én mentem fel a pástra, már alig maradt az előnyünkből. S látva, hogy az olaszok erőre kaptak, nagyon rossz érzés kerített a hatalmába. Elbizonytalanodtam, az járt az fejemben, hogy úristen, most akkor velem mi lesz... Hiába tudtam, hogy Vezzali azonnal nekem ugrik, mert minél hamarabb ki akar egyenlíteni, hibát hibára halmoztam.

- Hogy kapta össze magát?
- Amikor már teljesen tanácstalan voltam, kiszóltam a többieknek, mondják meg, mit csináljak... Szegény Aida rettenetesen izgult, csak annyit tudott mondani, ő se tudja, de valahogy szúrjam meg az ellenfelemet. Bernát Zoltán szövetségi kapitány, aki a Honvédban is az edzőm, azt kiabálta be, hogy hallgassak a szívemre. Láttam, még huszonhat másodperc van hátra, vagyis ennyi idő alatt kellene négy tust adnom. Abban pedig biztos voltam, hogy Vezzali már nem akar támadni, inkább igyekszik húzni az időt. Erre építettem fel a taktikámat, gyorsan támadtam, és úgy sikerült négy találatot beadnom, hogy még tizenkét másodperc maradt is a vívóidőből. A 39-39-es állásnál megfordult a fejemben, még egyszer kockáztatok, de a többiek beszóltak, hogy most már várjam meg a ráadás egy percet.

- Amiből aztán mindössze két másodperc ment le.
- Tisztában voltam azzal, hogy egy lehetőségem van: meg kell előznöm Vezzalit, mert különben ő támad. Előzőleg védekezett, kapott négy tust, szóval, biztosra vettem, hogy most majd jön előre. Szerencsére én voltam a gyorsabb. Vezeték nélkül vívtunk, és rögtön hallottam, hogy jelez, pittyeg a sisakom, tehát sikerült eltalálnom az olasz lányt. Persze, abban a pillanatban azt még nem tudtam, hogy a piros vagy a fehér lámpa gyulladt ki, vagyis érvényes felületen találtam-e. De aztán meghallottam, hogy a többiek üvöltenek. És utána már csak azt vettem észre, hogy Bernát Zoltán cigánykerékkel landol az ölemben a páston.

- A döntő már nem lett ilyen izgalmas, de egyáltalán nem bánjuk, hogy 45-31-re elkalapálták az oroszokat. Az Eb előtt hitték volna, hogy ez megtörténhet?
- Ugyanettől az orosz csapattól tavaly legalább három alkalommal nagyon csúnyán kikaptunk, 45-25-ös, vagy ehhez közelítő arányú vereségeket képzeljen el. Az idei BEK-döntőben viszont már legyőztük őket, és volt még két Világkupa-verseny, ahol összekerültünk egymással. Egyszer az oroszok nyertek egyetlen tussal, egyszer mi. Videózással egyébként alaposan felkészültünk belőlük, és már elhittük, hogy nyerhetünk is. S ami még nagyon fontos: az Eb-n az elsődleges célunk a legjobb négy közé jutás volt, és azáltal, hogy bekerültünk a döntőbe, az olimpiai kvalifikációban rengeteg pontot szereztünk. Így a fináléban az oroszok ellen teljesen felszabadultan vívhattunk.

Mohamed Aida és Knapek Edina

- Újdonsült Európa-bajnokként immár vezetik a kvalifikációs ranglistát.
- Így igaz, de azt ne kiabáljuk el, hogy már megvan az olimpiai kvótánk. Ám az biztos, hogy nagyon közel vagyunk hozzá.