Az antwerpeni korosztályos viadalon a szombatot kettős magyar siker aranyozta be, ami amúgy várható is volt, hiszen az elődöntőben Kovács Emese az első, Tompa Orsolya pedig a harmadik időt produkálta.
Más kérdés, hogy a fináléban aztán fordított sorrendben érkezett célba a Jövő SC-II. kerület két, egyformán 1991-es születésű kitűnősége, de ez a piros-fehér-zöld színekért "klubsemlegesen" szurkolók számára ugyanolyan örömöt jelentett.
Tompa, aki 100 m gyorson bronzérmes volt, élete legjobbjával, 1:00.22 perccel ért célba a pillangódöntőben "körömhosszal" megelőzve az 1:00.30-cal szintén egyéni csúcsot elérő Kovácsot, a 200 m pillangó antwerpeni Európa-bajnokát.
"Megérdemelték a sikert, Emesének és Orsolyának is lett így egy-egy aranya, jogos a büszkeség, mindkét lány alaposan megküzdött a sikerért" - értékelt a helyszínről Güttler Károly utánpótlás-kapitány.
A nap magyar mérlegét Balog Gábor tette teljessé, aki harmadik lett 200 m háton. A 100 m hát negyedik helye után az ÁNK Pécs kiválósága valóra váltotta célját: éremmel távozhat majd a belga városból, miután csak ketten úsztak jobbat az ő 2:01.23 perces idejénél. Balog az elődöntőben 2:01.34-et produkált, s elsőként került be a szombati fináléba, ahol viszont az újabb egyéni rekorddal sem tudott feljebb kerülni a dobogón.
"Így is elégedettek lehetünk, hiszen kibírta a rá nehezedő nagy nyomást, megint javított egyéni csúcsán, jó versenyzőtípus, de sajnos ketten még nála is gyorsabbnak bizonyultak" - mondta a szakvezető. A szombat történése még, hogy a 200 méteres mellúszás friss kontinensbajnoka, Gyurta Dániel 100-on is - amely pedig távolról sem az ő távja - helytállt, váratlanul kellemes meglepetést szerezve, hiszen az előfutamokban övé lett a legjobb idő (1:02.52 p), majd a szombat esti elődöntőben sem akadt jobb nála (élete legjobbját úszta 1:02.00-val), így a 4-es pályáról indulhat a szám vasárnapi döntőjében.
Gyurta egyben megjavította a szám korosztályos Európa-csúcsát is, amelyet az orosz Dmitrij Komornyikov tartott 1:02.08 perccel 1999. július 16-a óta. "Ha a győzelemnek nem is feltétlenül, de a dobogónak meg kell lennie" - hangzott a kapitányi elvárás.