A sakk-vb résztvevői fehéren-feketén: Alekszander Griscsuk

Mexikó fővárosában szeptember 12. és 30. között rendezik meg a nyolcrésztvevős, kétfordulós sakkvilágbajnokságot. A nagy érdeklődéssel várt viadalon hazánkat Lékó Péter képviseli, aki három éven belül harmadszor csatázik a világbajnoki címért. A döntőn a címvédő Vlagyimir Kramnyik, a világranglistát vezető exvilágbajnok Viswanathan Anand mellett az orosz Aleszander Morozevics, Peter Szvidler és Alekszander Griscsuk, az örmény Levon Aronjan és az izraeli Borisz Gelfand játszik még. A résztvevőket bemutató sorozatban elsőként Alekszander Griscsuk pályafutásának legfontosabb állomásait idézzük fel.

A sakktörténelemben harmadszor rendeznek körmérkőzéses viadalt a világbajnoki címért. A FIDE 1947-es kongresszusán döntötték el, hogy Alekszandr Aljechin halálával megüresedett világbajnoki trónusért a kor legjobb hat sakkozója négyfordulós körversenyt játszik. Az amerikai Fine visszalépésével az öt nagymester végül "ötmenetes" versenyben döntötte el a világbajnoki cím sorsát.

Az első két fordulót Hágában játszották, a befejező három kört pedig Moszkvában. Mihail Botvinnik a várakozásnak megfelelően nagy fölénnyel végzett az élen, és a sakkozás hatodik világbajnoka lett. Szmiszlovot 3-2-re, Kereszt 4-1-re, Reshevszkyt és Euwet 3,5-1,5-re győzte le, tíz nyerés és 8 döntetlen mellett két partit vesztett. A végeredmény:1. Botvinnik 14, 2. Szmiszlov 11, 3-4. Keresz és Reshevszky 10,5 5. Euwe 4 pont.

A Nemzetközi Sakkszövetség a világbajnoki meccsverseny kiírásakor szabályozta, hogy a világbajnoknak minden harmadik évben páros mérkőzésen kell megvédenie címét a világbajnok-jelöltek versenyének győztesével. (Később világbajnok-jelölti párosmérkőzéseket játszottak.) A világbajnoki ciklusok kisebb-nagyobb bonyodalmak mellett egészen 1993-ig viszonylag békésen zajlottak le. Szovjet nagymesterek uralták egészen 1972-ig a sakkvilág trónusát, ekkor az amerikai Robert Fischer elhódította a címet Borisz Szpasszkijtól. Fischer hiába ígérte meg, hogy megdönti Emanul Lasker 27 éves világcsúcsát, a világbajnoki döntő szabályzata körül kirobbant vita miatt 1975-ben címét küzdelem nélkül elvesztette.

Anatolij Karpov játék nélkül lett világbajnok, de sorozatos tornagyőzelmeivel bizonyította, hogy méltán viseli a koronát. Karpov és Korcsnoj két párosmérkőzése után Karpov és Kaszparov párharcokat követhettünk nyomon. Az emlékezetes, 48 parti után félbeszakított első meccset még négy követte, Garri Kaszparov 1985-ben legyőzte Karpovot, címét háromszor megvédte legnagyobb riválisával szemben (1987-ben, Sevillában 12-12-vel).

A világbajnoki rendszer nagy válsága 1993-ban kezdődött meg, a világbajnok-jelölti döntőt Karpov az angol Nigel Shorttal szemben elvesztette, és Kaszparov új kihívójával szemben nem a FIDE, hanem az újonnan alakított szervezet, a PCA (Profi Sakkozók Szövetsége) keretei között játszotta le. Karpov a FIDE világbajnoki címért a holland Jan Timmannal mérkőzött meg, és ismét világbajnok lett. A sakkozók egy része haszonélvezője volt a kettészakadásnak, mindkét címért harcba szálltak. Kaszparov 1995-ben Viswanathan Ananddal szemben védte meg címét, Karpov egy évvel később az amerikai Gata Kamskyt győzte le.

A FIDE 1997-ben átalakította saját rendszerét, kieséses rendszerben csatáztak a sakkozók. 1998-ban Karpov kihívójával, a groningeni előcsatározásokban győztes Anand ellen megvédte címét. Egy évvel később az orosz Alekszandr Halifman nyert, 2000-ben Anand lett a világbajnok, 2002-ben az ukrán Ruszlan Ponomarjov diadalmaskodott. Közben a másik ágon Kaszparov 15 éves uralkodás után 2000-ben elvesztette címét Vlagyimir Kramnyikkal szemben, visszavágó meccsre nem került sor.

Az áldatlan helyzetnek a 2002-es Prágai Egyezmény aláírása, a címegyesítési folyamat elfogadása lett volna hívatott véget vetni, de sokszor zátonyra futottak a sakkdiplomáciai erőfeszítések. Garri Kaszparov 2005-ben, linaresi tornagyőzelme után visszavonult, ebben döntő szerepe volt a FIDE vezérkara halogató taktikájának. A másik ágon kétéves huzavona után lejátszották Kramnyik és kihívójának, Lékó Péternek a meccsét. Nagymesterünk a 2002-es dortmundi verseny megnyerésével vívta ki a jogot. A drámai csata 7-7-re végződött, s ez Kramnyiknak kedvezett.

A FIDE 2005 áprilisában döntötte el, hogy világbajnokságát kétfordulós, körmérkőzéses rendszerben, nyolc résztvevővel rendezi meg. Vlagyimir Kramnyik ragaszkodott a prágai megállapodáshoz, és a San Luis-i győztessel kívánt megmérkőzni az egyesített címért.

San Luis-ban a bolgár Veszelin Topalov az első félidői fantasztikus eredményének köszönhetően (Anand elleni remijétől eltekintve hat partijából került ki győztesként), hódította el a FIDE világbajnoki címet. Riválisai is belátták, hogy a nagyszerű formában sakkozó bolgárral nem vehetik fel a versenyt, gondoltak a jövőre is, Anand, Szvidler és Morozevics már a FDE következő döntőjére készülhetett, Lékó Péter és Polgár Judit párosmeccsekre kényszerült.

A világbajnokság végeredménye:
Világbajnok: Veszelin Topalov (bolgár) 10 pont
2. Viswanathan Anand (indiai) 8,5
3. Peter Szvidler (orosz) 8,5
4. Alekszandr Morozevics 7
5. Lékó Péter (magyar) 6,5
6. Rusztam Kaszimdzsanov (üzbég) 5,5
7. Michael Adams (angol) 5,5
8. Polgár Judit (magyar) 4,5

Újabb diplomáciai csatározás után 2006 őszén Elisztában játszották le a címegyesítő mérkőzést. A bonyodalmaktól sem mentes, pszichológiai hadviseléssel fűszerezett címegyesítő világbajnoki döntő rapid rájátszásban az orosz Vlagyimir Kramnyik győzelmével végződött. Topalov hiába követelt visszavágót, erre nem került sor, sőt a bolgár exvilágbajnok az aláírt szerződés alapján elvesztette a jogot, hogy a következő nyolc résztvevős vb-n játsszon.

Közben többször is módosították a világbajnok-jelölti párosmeccsek időpontját is, amelyeket végül május-júniusban Elisztában játszották le, a sorsolást azonban még 2006. januárjában elkészítették. Lékó Péter könnyed játékkal biztosította továbbjutását, a török Mihail Gurevicset 3,5-0,5-re győzte le, míg Polgár Judit alulmaradt a rutinos orosz Jevgenyij Barejevvel szemben, így elmaradt a legjobb nyolc között a magyar szuperrangadó. Lékó remek formában folytatta versenyzését, Barejev sem állhatta útját, elsőszámú nagymesterünk 3,5-1,5-tel lett a világbajnoki döntő résztvevője. Az esélyesek jutottak tovább, Lékó mellett az örmény Levon Aronjan, az izraeli Borisz Gelfand és az orosz Alekszander Griscsuk harcolta ki a jogot, hogy Mexikó Cityben a világbajnoki címért csatázzon.

A világbajnoki döntő résztvevői az Élő-pontszámok sorrendjében és helyezésük a világranglistán:
Viswanathan Anand (indiai, 2792, 1)
Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2769, 3)
Alekszandr Morozevics (orosz, 2758, 5)
Lékó Péter (magyar, 2751, 7)
Levon Aronjan (örmény, 2750, 8)
Peter Szvidler (orosz, 2735, 12)
Borisz Gelfand (izraeli, 2733, 13)
Alekszandr Griscsuk (orosz, 2726, 14)

Mexikó Cityben szeptember 12-én tartják meg a világbajnokság hivatalos megnyitóját. Az első fordulót szeptember 13-án játsszák le helyi idő szerint 14 órától (- 7 óra). A negyedik, a nyolcadik és a 11. forduló után szabadnap lesz. Az utolsó fordulóra szeptember 29-én kerül sor, az esetleges rapid rájátszásra másnap kerülne sor.

Az első helyen előálló esetleges holtversenyt a következő kritériumok döntik el:

• A holtversenyben végzett(ek) egymás elleni eredménye
• A több nyert játszma
• Berger-Sonneborg értékelés

Teljes holtverseny esetén rapid rájátszás következik! A játszmákra 2-2 óra gondolkodási idő van az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő húszra. A parti befejezéséig még 15-15 perc áll a nagymesterek rendelkezésére és lépésenként 30 másodperc. A világbajnokság teljes díjalapja 1 millió 300 ezer dollár, a győztes 390 ezer dollárt kap, a második 260 ezret, a harmadik 162-öt. A nyolcadik helyezett 65 ezer dollárral "vigasztalódhat". A világbajnokság hivatalos honlapja: www.chessmexico.com

A FIDE Végrehajtó Bizottságának döntése értelmében, amennyiben Vlagyimir Kramnyik megvédi világbajnoki címét, akkor jövőre Veszelin Topalovval játssza következő párosmérkőzését. Amennyiben nem a jelenleg regnáló világbajnok nyer, akkor a mexikói győztessel vív jövőre Kramnyik világbajnoki címet eldöntő párosmérkőzést.