Csak rizsből volt sok az év dzsúdósának

Pekingi reménységeink közül hétfőn Baczkó Bernadett vehette át elsőként a Magyar Olimpiai Bizottság ösztöndíjasait megillető diplomát. S bár a sort csak azért nyitotta, mert az elismerésben részesült huszonnégy sportoló között a névsorban ő volt az első, a KSI 21 éves cselgáncsozója idén egy koreai és a spanyol versenyzőt leszámítva mindenkit maga mögé utasított a világon az 57 kg-ban. A Rio de Janeiró-i vb-szerzett bronzérmével pedig megszerezte az olimpiai kvótát is.

Baczkó Bernadett azonban a világbajnokság után sem pihent, hiszen megnyerte a salzburgi U23-as Európa-bajnokságot, a hó elején pedig a vb-hez fogható erősségű mezőnyben harmadik helyen zárt a tokiói Kano-kupán. Ilyen eredménysort idén egyetlen magyar dzsúdós hölgy sem tudott felmutatni (azt azért ne hallgassuk el, hogy a vb-n Mészáros Anett is bronzérmes lett a 70 kg-ban), így nem lehetett a kérdéses, hogy 2007-ben a nőknél a KSI fiatalja lett itthon az év cselgáncsozója.

- A szikár eredményeket és azt leszámítva, hogy nagyon erős volt a mezőny, nem sokat hallottunk a tokiói versenyről. Mennyi időt töltöttek kint? - kérdeztük Baczkó Bernadettet a MOB ünnepségén.
- A válogatott egyik fele Hangyási Laci bácsi vezetésével már november 27-én kiutazott, én egy másik csapattal december 2-án, vasárnap mentem. A hét első felében edzettünk, a hét végén volt a verseny, és utána még csütörtökig részt vettünk egy edzőtáborban. Ez nagyon kemény volt, ahogy persze a verseny is. A vb-ezüstérmes spanyol Fernandez például csak ötödik lett. A japánok eleve meghívták az összes olyan dzsúdóst, akinek már megvan az olimpiai kvótájuk, azaz a vb-n az első öt között végeztek, és nagyon sokan el is jöttek. A japánok ráadásul rendezőként minden súlycsoportban négy versenyzőt indíthattak.

- Ennek ellenére itt is megállta a helyét.
- Igen, szerencsére ez a verseny is jól sikerül számomra, mindenképpen elégedett vagyok a harmadik hellyel. S utána nagyon hasznos volt az edzőtábor is, a súlycsoportomban, az 57 kg-ban több mint harminc versenyzővel küzdhettem. Az első nap gondoltam, hogy laza bemelegítésnek keresek magamnak egy 52 kilós edzőpartnert, ám odajött hozzám a franciák Európa-bajnoka, Barbara Harel, akit a vb-n a négy közé jutásért vertem, és rögtön felkért. Nem mondhattam nemet, és most is küzdöttünk egy jót egymással.

- Volt tekintélye az edzőtáborban?
- Azt hiszem, mondhatom, hogy volt. Már csak azért is, mert messziről látszott, hogy nekem már megvan az olimpiai kvótám. Tudniillik a japánok úgy oldották meg a dzsudogi hátára a felvarrásokat, hogy a lányoknál a külön meghívott kvótások esetében piros háttérre fehérrel írták fel az illető nevét japán és latin betűkkel, plusz az illető súlycsoportját. A fiúknál pedig kék háttérre fehér betűkkel. Nagyon figyelmesek voltak.

Baczkó Bernadett Mészáros Anett társaságában

- Hányadszor járt Japánban?
- Harmadszor, így szinte már rutinos utazónak számítok, és nagyon tetszik az ország. Most is minden szuper volt, de azért amikor hazajöttünk, mondtam, hogy három hétig rizst ne tegyenek elém...

- Eseménydús évet zár. A világbajnokság után nem is kapott pihenőt?
- De kaptam, három hetet, ami kellett is, mert egyetemista vagyok, és bele kellett rázódnom a tanulásba. Az ELTE PPK-re járok, vagyis a pedagógiai és pszichológiai karra, és ott harmadéves vagyok a testnevelés, rekreáció szakon. Nappalin tanulok, vagyis nem egyszerű a helyzetem, de a tanárok segítőkészek.

- A cselgánccsal pedig biztos nincs gondja.
- Azzal tényleg nem lenne, de ebben a félévben a gördeszka, a görkorcsolya, a röplabda és az úszás volt terítéken. Korábban már a kosárlabdával, a kézilabdával és az asztalitenisszel is megismerkedtem. S élvezem a változatosságot, kifejezett jó, ha van kiegészítő sportág is a dzsúdó mellett.

- A jövő évi programját, mármint a cselgáncsban tudja már?
- A budapesti Hungária-kupán biztosan indulok, utána valószínűleg Varsóban is, és még a lisszaboni Európa-bajnokságon. Utána pedig jöhet az olimpia! Az edzőmmel, Pánczél Gáborral Tokióban végignéztük a mezőnyt, és arra jutottunk, hogy nincs olyan versenyző, akit nem tudnék megverni, szóval, bizakodó vagyok.