Szép jubileumához érkezett a nyolc résztvevős, kétfordulós linaresi szuperverseny. A 25. torna első félidejét immár harmadszor a mexikói Moreliában játsszák le február 15. és február 23. között, majd a torna az andalúziai városban február 28-án folytatódik.
Március 7-én hirdetnek győztest a sakktörténelemben második legerősebb Élő-átlagú viadalon. 1996 decemberében Las Palmason hatan csatáztak, és a linaresi résztvevők közül hárman akkor is főszereplők voltak. Egy pillanatra sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a sok verseny miatt inflálódtak a pontszámok, és ennek a függvényében is érdekes a híres Las Palmas-i torna.
Garri Kaszparov veretlenül végzett az élen, mini meccsei az indiai Viswanathan Ananddal és honfitársával, Vlagyimir Kramnyikkal két-két remivel zárultak. A bolgár Veszelin Topalovot, nagy riválisát, Anatolij Karpovot és az ukrán Vaszilij Ivancsukot is 1,5-0,5-re győzte le. Anatolij Karpov nyeretlen maradt, az exvilágbajnok még Anandtól kapott ki emlékezetes nagy partiban. Ivancsuk négyet is vesztett, de nyert két játszmát, Anand éppen Kramnyiktól szenvedett vereséget.
A torna végeredménye:
1.Garri Kaszparov (orosz, 2785) 6,5 pont
2. Viswanathan Anand (indiai, 2735) 5,5
3-4. Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2765) és Veszelin Topalov bolgár, 2750) 5
5-6. Anatolij Karpov (orosz, 2775) és Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2730) 4
A nosztalgiázás után elevenítsük fel a linaresi viadal korábbi győzteseit, ismerkedjünk meg a fantasztikus mezőnnyel, latolgassuk az esélyeket. A sorozat nagy szárnyalását a harmadik versennyel kezdte meg 1981-ben, nem lebecsülendő, hogy akkor csak 13-as kategóriájúként jegyezték. Anatolij Karpov és az amerikai Larry Christiansen nyert holtversenyben a 12 résztvevő küzdelmében.
Két évvel később Borisz Szpasszkij vehette át az elsőnek járó díjat. 1985-ben a jugoszláv Ljubomir Ljubojevic és a német Robert Hübner osztozott a dicsőségen. 1988-ban a holland Jan Timman volt a befutó, egy évvel később Vaszilij Ivancsuk aratott emlékezetes győzelmet. 1990-ben színre lépett Garri Kaszparov, és rögtön győzelemmel mutatkozott be. Egy évvel később kapott egy fricskát Ivancsuktól, aki másodszor ünnepelt tornagyőzelmet, az ukrán nagymester Kaszparovot is legyőzve veretlenül lett első.
A FIDE akkori világbajnokát közismerten kemény fából faragták, 1992-ben kétpontos előnnyel végzett az élen, majd elsőségét megismételte. A legnagyobb riválisokat, Karpovot és Anandot is legyőzte, másfél pontos előnnyel nyert. Egy évvel később Karpov pályafutása egyik legfényesebb diadalát aratta, a 13 játszmából gyűjtött 11 ponttal fölényesen lett első, Kaszparov kétszer is botlott, a francia Joel Lautier és Kramnyik tépázta meg tekintélyét, és 2,5 pontos hátránnyal lett holtversenyben második.
A csalódott világbajnok a következő évben kihagyta Linarest, ezt Ivancsuk bánta legkevésbé, 10 pontot ért el a 13 partiból, harmadszor lett tornagyőztes. A második helyezett Karpov is megőrizte veretlenségét, de a FIDE világbajnoka csak ötször tudott nyerni, ezzel szemben Ivancsuk hétszer fogadhatta legyőzött ellenfeleinek gratulációját.
A hagyományos versenyek sorozata 1996-ban megszakadt, de 1997-ben ismét vendégül látták a sakkvilág elitjét. Kaszparov nem tudta megőrizni veretlenségét, első lett, de Ivancsuk megtréfálta. Kaszparov egy ponttal megelőzte feltörekvő honfitársat, Kramnyikot. Egy évvel később a szervezők változtattak a lebonyolításon, a 14, illetve 12 résztvevős körversenyek helyett áttértek a kétfordulós rendszerre.
1998-ban heten viaskodtak a 21-es kategóriájú, 2752-es Élő-átlagú versenyen, Anand lett az első és furcsa szenzációként Kaszparov a remikirály. A csalódott "király" 11 hónapos "önkéntes száműzetésre" ítélte magát, majd a 1999 januárjában tért vissza a sakkasztalhoz. Kaszparov pályafutása egyik legnagyobb sikereként emlékezik vissza az 1999-es tornagyőzelmére, 2,5 ponttal előzte meg Kramnyikot és Anandot, a 14 partiból 10,5 pontot szerzett.
2000-ben Kramnyik és Kaszparov versenyfutása holtversennyel zárult, mindketten megőrizték veretlenségüket. A londoni Braingames világbajnoki döntőn honfitársával, felfedezettjével Kramnyikkal szemben 15 éves uralkodása után elvesztett címét, de a váratlan vereség csak megsokszorozta erejét. Az új világelső távollétében 3 pontos előnnyel győzött! 2002-ben a második félidőben játszott jobban, fontos partiban verte meg a Linaresben bemutatkozó ukrán Ruszlan Ponomarjovot, másfél pontos előnnyel végzett az élen.
Lékó Péter öt éve fantasztikus tornagyőzelmet ért el, harcos játékfelfogásával meglepte riválisait. Négy győzelmével megelőzte a két nyerést elérő Vlagyimir Kramnyikot, aki egyedül őrizte meg a veretlenségét a nemes versengésben. Lékó megszakította Garri Kaszparov páratlan sikersorozatát, a világranglistát vezető orosz exvilágbajnok 1999 januárja óta tíz szuperversenyen játszott és kilencszer egyedül, 2000-ben Kramnyik társaságában holtversenyben lett első, 2003-ban Kaszparov kénytelen volt beérni a holtversenyes harmadik hellyel.
2004-ben Lékó éllovasként játszotta Vlagyimir Kramnyik ellen az első helyet eldöntő rangadót. A parti kritikus pillanatában túlértékelte esélyeit, vesztett, és végül félpontos hátránnyal a második helyre szorult az orosz világbajnok mögött. A 2005-ös viadalra újítottak a szervezők, a megszokott magas extrahonorárium helyett inkább a díjalapot növelték meg, ezzel próbálták fokozni a harci kedvet, a győztes 100 ezer eurót kasszírozhatott.
A hétrésztvevős, kétfordulós viadal ezúttal 20-as kategóriájú, 2743-as Élő-átlagú volt. Lékó Péter az első fordulóban Garri Kaszparovval csapott össze, s remizett az orosz exvilágbajnokkal. A reményteljes kezdés nem párosult jó folytatással, Péter játékából hiányzott a tűz, a frissesség, sorban remizte a partikat. Az első félidő után Kaszparov félpontos előnnyel vezetett Anand és Topalov előtt. Kaszparovnak a 12. forduló után már másfél pont volt az előnye, de váratlanul tétje lett az utolsó fordulóbeli Topalov-Kaszparov partinak, győzelemmel a bolgár befoghatta az orosz sakkfenomént.
Kaszparov fatális hibával vesztett, de sötéttel elért jobb eredménye miatt tornagyőztesként hirdették ki. Március 10-én megtartott sajtótájékoztatón sokkolta a sakkvilágot, bejelentette visszavonulását a profi sakkozástól. Két éve rendhagyó módon a hagyományos linaresi szuperverseny első félidejét a mexikói Moreliában rendezték meg, majd a 8 résztvevő az andalúziai városban folytatta szereplését.
Topalov és Lékó immár hetedszer próbált szerencsét a sakkozás Wimbledonjának nevezett tornán, amely 2732-es Élő-átlagával 20-as kategóriájú volt. Lékó parádés kettős győzelemmel rajtolt, majd a negyedik játéknapon újabb győzelmet aratott. Topalov kikapott az orosz Peter Szvidlertől, majd az azeri Tejmur Radzsabov is csapást mért a bolgár világbajnokra. A mexikói első félidőt Lékó veretlenül, félpontos előnnyel zárta.
Az éllovas Lékó Linaresben folytatta remek szereplését, a 10. forduló után egypontos előnnyel vezetett. Topalov mesterhármassal holtversenyben már a második helyre jött fel. Nagymesterünk a 13. játéknapon mérkőzött meg másodszor Topalovval, és sakkvaksággal balszerencsés vereséget szenvedett a bolgár világbajnoktól.
A döntő ütközet előtt Péter négyes holtversenyben állt az élen, és világossal játszott az örmény Levon Aronjannal. Előző napi rontása rányomta bélyegét játékára, kikapott és csak negyedikként zárta szereplését, amit nagy csalódásként élt meg, hiszen 12 fordulón keresztül őrizte veretlenségét, és riválisainál kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott. A Világkupa-győztes Aronjan vehette át a győztesnek járó 100 ezer eurós díjat.
Tavaly is két kontinensen rendezték meg a linaresi szuperversenyt. A 314 ezer eurós összdíjazású viadal első félidejét a mexikói Moreliában szervezték meg, és a torna bonyodalmakkal kezdődött. A viadal előtt az akklimatizációra biztosított napokat kellemetlen incidens zavarta meg.
Az azeri Tejmur Radzsabov édesapjának a szobáját feltörték és számos értéket, többek között az értékes elemzéseket tartalmazó számítógépet is elvitték. Radzsabov nem tudott megegyezésre jutni a szervezőkkel, egyes hírforrások szerint 100 ezer eurós kártérítést követelt, ami a 20-as kategóriájú torna első díjának felelt meg. Radzsabov végül visszalépett a versenytől, a rendezők az ukrán olimpiai bajnokot, Vaszilij Ivancsukot hívták meg.
A torna első félideje után Viswanathan Anand holtversenyben vezetett a norvég Magnus Carlsennel. A tizedik játéknapon Vishy másodszor is vereséget mért a 16 éves titánra, és 1998 után az indiai sakkozó másodszor vehette át a győztesnek járó trófeát. Bámulatos hajrával az orosz Alekszander Morozevics holtversenyben Carlsennel második lett.
A legnagyobb csalódást Veszelin Topalov és Lékó Péter szereplése jelentette, holtversenyben az utolsó helyen végeztek. Nagymesterünk háromszor is kikapott, egyetlen győzelmét az utolsó fordulóban Carlsen ellen aratta. Péter partijai sorban remivel végződtek, mire a hetedik játéknapon Ananddal került szembe.
Lékó remek felkészüléssel lepte meg az indiai exvilágbajnokot. A katalán megnyitású partiban túljátszotta ellenfelét. Parádés gyalogáttörés után egy tisztáldozattal megoldhatatlan feladatok elé állíthatta volna Vishyt, ehelyett azonban átengedte a kezdeményezést, és időzavarban balszerencsésen el is vesztette az összecsapást.
A tavalyi torna végeredménye:
1. Viswanathan Anand (indiai, 2779) 8,5 pont
2-3. Magnus Carlsen (norvég, 2690) és Alekszander Morozevics (orosz, 2741) 7,5
4-5. Levon Aronjan (örmény, 2744) és Peter Szvidler(orosz, 2728) 7
6. Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2750) 6,5
7-8. Veszelin Topalov (bolgár, 2783) és Lékó Péter (magyar, 2749) 6
Első számú nagymesterünk kilencedik linaresi szereplésére készül. A korábbi tornákon Lékó péter 98 játszmában mérte össze erejét riválisaival, 75 remi mellett 11 nyerést könyvelhetett el, 12-szer kényszerült feladásra. Mexikóba már február 5-én elutazott, bőségesen volt ideje az akklimatizációra, és egyúttal "megúszta" a fenyegető influenzát is. Nem volt elégedetlen Wijk an Zee-i teljesítményével, egy kis szerencse hiányzott a még jobb eredményéhez.
Felsőfokon dicsérte Magnus Carlsent, elégedettséggel nyugtázta, hogy szép győzelemmel, az azeri Sahriyar Mamedgyarov elleni nyeréssel zárta a tornát. Az indiai világbajnok Viswanathan Anand mintha minden erejét, a titkos varikat a Vlagyimir Kramnyik elleni világbajnoki döntőre tartalékolta volna. Kramnyik immár harmadszor sem fogadta el a meghívást, idegenkedik a két kontinensen történő lebonyolítástól, riválisainál nehezebben alkalmazkodik a változó körülményekhez.
A torna résztvevői az Élő-pontszámok sorrendjében és világranglistás helyezésük:
Viswanathan Anand (indiai, 2799, 1-2)
Veszelin Topalov (bolgár, 2780, 3)
Alekszej Shirov (spanyol, 2755, 7)
Lékó Péter (magyar, 2753, 8)
Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2751, 9)
Levon Aronjan (örmény, 2739, 10)
Tejmur Radzsabov (azeri, 2735, 12)
Magnus Carlsen (norvég, 2733, 13)
Heten a résztvevők közül játszottak az esztendő első szuperversenyén, csak a spanyol Alekszej Shirov "kakukktojás". A világranglistát holtversenyben vezető indiai világbajnok címvédőként kezdi meg szereplését, tizenkettedszer játszik a hagyományos tornán. Az eddig vívott 149 partjából 37 győzelmet aratott, 24 játszmában feladásra kényszerült.
A háromszoros győztes ukrán Vaszilij Ivancsuk tizennegyedik alkalommal száll ringbe, a 163 ütközetből 47-et nyert meg és 32-szer kapott ki. Meglepően óvatos taktikával küzdött a Corus-tornán, a remikirály lett 12 döntetlennel. A bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov tizedszer szerepel. Wijk aan Zee-ben szinte csak Kramnyik elleni partijára koncentrált, messze elmaradt legjobb formájától.
A linaresi arénában 115 partit vívott, 30 nyerés, 27 vesztés a mérlege. Shirov is tizedik "fellépésére" készül, négy év szünet után kapott ismét meghívást a világranglistán előkelő helyre előrelépett spanyol sakkozó, aki Hanti-Manszijszkban, a Világkupán döntőt vívott az amerikai Gata Kamskyval. A hagyományos tornán eddig pozitív a mérlege, a 106 partiból 25-ször győzött, 24-szer vereséget szenvedett.
Az örmény Levon Aronjan két éve újoncként nagyszerű tornagyőzelemmel debütált, tavaly ötven százalékot ért el, 28 partiból hatot nyert meg és háromszor kapott ki. Az azeri Tejmur Radzsabov 2003-ban utolsó lett, egyetlen nyerést ért el, éppen Garri Kaszparovot győzte le. Egy évvel később már sikeresebb volt, ötven százalékkal zárta szereplését, 24 játszmából hat vereség mellett három nyerés a mérlege.
Két éve Topalovval holtversenyben másodikként végzett. Nagy érdeklődéssel várjuk Magnus Carlsen újabb megmérettetését. A 17 éves norvég nagymester Wijk aan Zee-ben parádézott, Kramnyik elleni győzelme elkápráztatta a sakkrajongókat, holtversenyes első helye pályafutása eddigi legnagyobb sikere volt. Tavaly szenzációsan mutatkozott be a szupernagymesterek viadalán, a tornagyőztes Anand nagy riválisa volt. Magnus négy játszmát nyert, Anandtól kétszer kikapott és Lékó Péterrel szemben is egyszer feladásra kényszerült.
Nem túlzás, de a nyolc nagymester közül bárki első lehet. Nagy kérdés, hogy a két "idősebb" sakkozó, a 39 éves Ivancsuk és a 38 esztendős Anand miként birkózik meg az akklimatizációs gondokkal. Mennyire érvényesülhet Lékó Péter korrekt sakkja, a fölösleges bonyodalmakat elkerülő stílusa? Ismét nagy formában az örmény Aronjan, bravúrokra képes az azeri Radzsabov. Mindenkire veszélyes az eredeti sakkot játszó spanyol Shirov. Szakít-e a szokásossá vált rossz rajtjával a bolgár Topalov? Tud-e ismételni a 17 éves norvég Carlsen? A nagymesterek mennyi kockázatot vállalnak?
Tavaly az 56 játszmából 18 dőlt el. Lékó, Carlsen, Morozevics Ivancsuk és Topalov három-három vereséget szenvedett el. Megismételheti bárki is Topalov két évvel korábbi, Morozevics tavalyi bravúrját, hogy pocsék kezdés után "feltámadtak" a második félidőben? Izgalmas verseny vár ránk, az első hét fordulót élőben is látni akaró magyar sakkrajongókra pedig éjszakázás, mert Moreliában helyi idő szerint fél 4-kor kezdődnek a játszmák ( - 7 óra). A verseny hivatalos honlapja: www.ajedrezmorelialinares.com.mx.