A Liga a hét elején nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben értékeli a kialakult helyzetet, és leszögezi: elérkezett az idő a változtatásra. "Hosszú évek óta érezzük, tapasztaljuk, és mára sajnálatos tényként kell megállapítanunk: a birkózás egyre lejjebb csúszik a sportágak magyar rangsorában, ezzel párhuzamosan egyre távolabb kerül a világ élvonalától. Szakosztályaink elszegényedtek, edzőink a létminimum határán egyensúlyozva próbálnak megtenni mindent a felemelkedés érdekében" - áll a levélben.
A Liga szerint különös kettősség figyelhető meg a sportágban. Egyrészt adott egy végtelenül elszegényedett, a kiemelkedő tudású edzőket és versenyzőket is soraiban tudó, egyre inkább leszakadó réteg, felette pedig diktatórikusan uralkodik a jómódú szövetség, amely nem enged beleszólást senkinek és semmibe. Aki pedig ezt a törvényt megszegi, az búcsút inthet a birkózáson belüli karrierjének. A Liga azt állítja, az MBSZ milliókat költ ajándékozásokra, protokollra, miközben rendre arra panaszkodik, hogy üres a kassza.
A Magyar Birkózó Liga ügyvezető elnöke, Csókás Tamás az MBSZ elnökségének is tagja, de megfogalmazása szerint sokszor úgy érzi magát az üléseken, "mint aki a moziban háttal ül a filmvászonnak". Így például arról fogalma sincs, hogy Hegedüs Csaba mennyi szponzori bevételt szerzett a szövetségnek.
"A szövetségnek vannak ugyan bevételei, de ezekből a kluboknak gyakorlatilag semmi sem jut, csakis magukra számíthatnak. A 171 millió forintos idei költségvetésből az egyesületek 4 millió forintot kaptak, vagyis 2,5 százalékot sem! Miközben egy másik adat: a szövetség sportdiplomáciára 6,5 milliót költött. Ez is mutatja, hogy a válogatott mellett még a saját menedzselésével van elfoglalva. A klubok nem léteznek a számára. A szülőknek és a lelkes szakembereknek köszönhetően akadnak tehetséges gyerekek, ám azok a műhelyek, ahol meg kellene érniük a felnőtt kort, hogy egyáltalán megmaradjanak a birkózásban, halálra vannak ítélve" - mondja Csókás Tamás.
A két aranyat (Repka Attila, Farkas Péter) hozott 1992-es barcelonai olimpia sikerkapitánya, Szőnyi János szerint mindez meg is látszódik az eredményesség visszaesésén, ami éppen Hegedüs Csaba bűne. "Kiss Balázs sikerével idén tizennyolc év után lett újra világbajnokunk, holott onnan indultunk, hogy ha az adott évben csak egy aranyat nyertünk a világversenyeken, akkor azt kevesellte a közvélemény. A jelenlegi elnök úr a két barcelonai olimpiai bajnoki címünk után azt mondta, hogy az igazi szakmai munka csak most kezdődik, és felemeli a magyar birkózást arra a piedesztálra, ahol a helye van. Ám ebből semmi sem valósult meg. A klubokban leült a munka, a műhelyek megszűntek, és már az atlantai olimpiáról - ahol négy aranyra számított a vezetés - csak azért nem nulla ponttal jöttünk haza, mert két utólagos kizárás után Berzicza Tamást előresorolták a hatodik helyre. Lehetett ugyan azzal magyarázni a leszereplést, hogy a Szovjetunió helyett bejöttek az utódállamok, ám úgy látszik, erről a lengyeleknek nem szóltak, mert ők három aranyat, egy ezüstöt nyertek Atlantában, holott addig mindig mögöttünk zártak az éremtáblán. A helyzet ezt követően sem javult, az évek folyamán rengeteg szakember vonult ki a sportágból, és ma a birkózást gyakorlatilag a szülők tartják el" - mondja Szőnyi János, akit a Liga alelnöknek jelöl majd az MBSZ tisztújító közgyűlésén.
Az elnöki posztra pedig a versenyzéstől tavaly visszavonult, kétszeres Európa-bajnok, vb-ezüstérmes Ritter Árpád (képünkön) pályázik. "Novemberben már eldőlt, hogy vállalom a megméretést, azóta rendszeresen járok versenyekre, ahol találkozom a klubok képviselőivel és a versenyzőkkel. Megosztom velük a gondolataimat, és meghallgatom, ők hogyan képzelik a sportág jövőjét. A magam részéről a legfontosabbnak az egyesületek támogatását tartom, s ehhez kapcsolódva az utánpótlásbázis szélesítését. Logikus, hogy ha minél több fiatal kötelezi el magát a sportág mellett, később annál több felnőtt birkózónk lehet. Úgy gondolom, hogy a versenyrendszer, a csapatbajnokság is reformokra szorul, és a sportágtól nem önszántukból eltávolodott régi nagy bajnokokat is szeretném visszacsábítani, mert szükség van a tapasztalatukra" - fogalmaz Ritter, aki nem mellékesen a budapesti szövetség elnöke.
Azt mondja, versenyzőként sem ijedt meg senkitől a szőnyegen, és most is legalább ötven százalék esélyt ad magának Hegedüs Csabával szemben. Mióta napvilágra került, hogy harcba száll ellene, találkozott is ellenlábasával: "Én magam kerestem meg, jeleztem neki, hogy pályázom a posztjára. Mintegy tíz percet beszélgettünk, ezalatt mindketten kifejtettük, hogy a birkózásért szeretnénk tenni, és sok sikert kívántunk egymásnak. Békés beszélgetés volt."
Azt azonban nem borítékolhatjuk, hogy a tisztújító kongresszus is hasonló légkörben zajlik majd. Lényeges, hogy minden olyan klubnak szavazati joga van, amelyik részt vesz az MBSZ versenyrendszerében, és ha valamely vidéki sportkör egyszer benevezett valakit egy diákversenyre, ugyanúgy egy szavazattal rendelkezik, mint például az idei felnőtt csapatbajnokságon az első és a harmadik helyet is megszerezett Vasas.
Kacsó Tibor, a Liga elnöke egy másik furcsaságra is rávilágít: "Számításaink szerint jelenleg Magyarországon a működő birkózószakosztályok száma, ahol folyamatos munka zajlik, hetven-nyolcvanra tehető. Ugyanakkor a Magyar Birkózó Szövetségben regisztrált egyesületek száma százharminc. A közgyűlésen egyébként az alapszabály szerint titkos szavazás lesz, és ez aligha módosul, mert ahhoz kétharmados többségre lenne szükség. És mindenki saját lelkiismerete szerint szavaz."
Az említett Vasas mellett a MBL tagja a hazai élklubok közül a BVSC, a Kecskemét, az UTE és a Vác is, s a Liga az elnökségi tagságra többek között olyan egykori - jelenleg háttérbe szorult - klasszisokat jelöl, mint az olimpiai bajnok Varga János és Növényi Norbert, a világbajnok Kovács István, Komáromi Tibor, Tóth István és Rácz Lajos.
"Dr. Hegedüs Csaba jelenlegi elnök úr versenyzői és szövetségi kapitányi munkáját elismerjük és nagyon nagyra becsüljük, egyben szívből gratulálunk a nemzetközi szövetségen belül elért sikereihez. Ezen a téren természetesen továbbra is támogatjuk a munkáját, ám be kell látnia, hogy a sportág hazai fejlődése érdekében szükség van egy kompromisszumképes új vezetésre, akik a más véleményen levő, de ugyanúgy a közösségért tenni akarók táborát nem ellenségként, hanem partnerként kezelik" - olvasható a Liga nyílt levelében.
Hegedüs jelenleg Indiában tartózkodik, a Dzsalandharban zajló Nemzetközösségi Bajnokság technikai igazgatójaként, és csak december 21-én érkezik haza. (Akkor természtesen őt is megkérdezzük majd az ellene felhozott vádakról.) Addig idézzük a szövetség kiadványát, a Birkóinfót, amely emlékeztet arra, hogy Kiss Balázs idei vb-aranya előtt legutóbb valóban 1991-ben volt világbajnokunk (Farkas Péter), de versenyzőink azóta három olimpiai bajnoki címet (Farkas és Repka Barcelonában, Majoros István Athénban) és tizenegy Eb-aranyat szereztek. Természetesen nem feledkezhetünk meg Bárdosi Sándor sydney-i és Fodor Zoltán pekingi ötkarikás ezüstjéről, vagy például Deák Bárdos Mihály öt vb-ezüstjéről sem.
Miért került 30 millióba a szombathelyi GP? Az előző közgyűlésen már vádként fogalmazódott meg a Magyar Birkózó Szövetség ellen, hogy miközben a kluboknak évente együttesen csupán 2,5 millió forintot juttat, a szombathelyi Grand Prix megrendezése 30 millió forintot emésztett fel. Az MBSZ így reagált a számonkérésre: "Hosszú évek óta Szombathely a házigazdája a kötöttfogású Magyar Nagydíjnak, illetve az utódversenynek, a Golden Grand Prix magyarországi állomásának. A rendezés valóban tetemes költségeit gyakorlatilag teljes egészében helyi erők biztosítják: a városi önkormányzat, a megyei közgyűlés és az ott élő szponzorok. Korántsem mellékesen azért is, mert dr. Hegedüs Csaba a város díszpolgára, és a támogatók jelentős része is az ő személyes kapcsolatai révén áll az ügy mellé. A harmincmilliót tehát nem a szövetség fizeti ki. A pénz csak elméletileg kerül a kasszába, már ha megmozdul pénz, hiszen a támogatás közismert formája, ha az amúgy piaci értékű szolgáltatását valaki ingyen adja. Amikor az MBSZ szponzori pénzből kifizet - mondjuk - egymillió forintot, az megjelenik egyrészt a bevételi, másrészt a kiadási oldalon. A szponzor természetesen megköveteli, hogy az általa adott összeget számlákkal ellentételezzék, mert ő is elszámolással tartozik a saját menedzsment, illetve a hatóságok felé. És ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy a szombathelyi vállalkozó elfogadná, ha az általa felajánlott összeget a birkózószövetség szét akarná osztani az ország más részeiben működő szakosztályok között?" |