Mivel Faldum kétszeres maratoni-világbajnok, az 1993-as születésű Legrand pedig korosztálya egyik legtehetségesebb kajakosa, felmerül a kérdés, hogyan érinti a magyar kajak-kenu sportot a döntésük, "A két lány esete nem teljesen hasonló, Bereniké ösztöndíjjal tanul Bulgáriában, míg Tímea édesapja francia, így kettős állampolgárnak számít, és mivel itthon olyan világklasszisokkal kell versenyeznie, mint Janics Natasa vagy Kovács Katalin, egyelőre kevés esélye van bekerülni a felnőttválogatottba" - mondta az [origo]-nak Pál Zoltán, Legrand edzője. "Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem végleges döntés, nyitva van előttük az ajtó, hogy visszatérjenek" - tette hozzá az edző.
Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) főtitkára azt mondta, Legrand ügye nem tartozik a szövetség hatáskörébe, mivel nem válogatott, Faldum viszont az elnökséghez fordult, hogy szeretne külföldön versenyezni, ami bevett szokásnak számít azoknál, akik más országban kapnak ösztöndíjat. Korábban például a sprinttáv-specialista Fehérvári Vince is váltott, és a 2003-as vébén már ausztrál színekben nyert ezüstérmet 200 méteren.
Francia színekben mehet az olimpiára a magyar tehetség
"A nemzetközi szövetség azon az állásponton van, hogy amennyiben az adott ország hozzájárul, akkor nincs akadálya annak, hogy a sportoló más ország színeiben versenyezzen, az MKKSZ alaphozzáállása pedig az, ha a váltás nem sért semmilyen szerződéses viszonyt, akkor nincs ellene. Bereniké kérését a szövetség empátiával kezelte, és nem gördített akadályt a váltás elé, még úgy sem, hogy maratoni-világbajnokról van szó. Kapott egy igazolást, hogy a 2011-es versenyidényben bolgár színekben indul, de ettől még az ösztöndíj lejárta után ismét magyarként versenyezhet, az olimpiára viszont nem tud kijutni, mert annak az a feltétele, hogy három évvel az esemény előtt megszerezze az új állampolgárságot" - magyarázta a főtitkár.
Legrand viszont indulhat Londonban, ha sikerül kvótát szereznie, éppen ez motiválta a döntésben, mivel úgy érzi, Franciaországból könnyebb kijutnia a szegedi világbajnokságra, ahol 500 méteren az első 1-8. helyezett szerez indulási jogot országa számára az olimpiára. Legrand egy besanconi klubnál készül, amelynek szintén magyar-francia kettős állampolgár az elnöke, a lehetőséget korábbi edzője, Básti Attila vázolta fel a kajakos előtt, aki végül az itthon maradó családját is meggyőzte arról, hogy belevág a francia kalandba.
Mostani edzőjével, Pál Zoltánnal egyelőre itthon készülnek az AVSE versenyzőivel, majd márciuban és áprilisban is Franciaországba utaznak, ahol tavaly az ifjúságiak között egyesben megnyerte az országos bajnokságot, párosban pedig ezüstérmet szerzett. Az olimpiai részvétel még a szegedi vb-döntőbe jutás után sem lenne garantált, mivel a kvóta nem személyre, hanem országra szól, így előfordulhat, hogy Legrandot valamelyik francia rivális kihívja, vagy ha egy másik versenyen legyőzik, akkor szétlövés dönthet a londoni résztvevő kilétéről.
Győzködték, hogy gondolja meg
A fiatal kajakos úgy emlékszik, a szövetség részéről győzködték, gondolja meg a váltást. Azzal érveltek, hogy lehet, éppen ő lesz az, aki bekerül ötszázon a válogatottba, de ő jobbnak látta az esélyeit a franciáknál, ugyanakkor nagyon motiválja, hogy folyamatosan közelebb kerüljön Janicsékhoz. Hogy az esetleges olimpiai részvétel, netán annak elmaradása milyen következményeket hozhat, arról Legrand szerint egyelőre korai beszélni, de ahogy edzője is mondta, nem kizárt, hogy később ismét magyar színekben versenyez majd.
Amikor Schmidtet arról kérdeztük, milyen esély van arra, hogy Janicsék egyeduralma hasonló lépésre késztet más fiatal kajakosokat is, a főtitkár azt mondta, előfordulnak ilyen időszakok, amikor a legjobbak lefedik a számokat, de a Szabó Gabriella, Kozák Danuta páros példája mutatja, hogy van esély odaérni az elitbe, nekik is sikerült utat törniük. Másrészről, szerinte a nemzetközi mezőny is egyre erősödik, és máshol sincs kikövezett útja egy-egy versenyzőnek, mindenhol harcolni kell a helyekért, de a szövetség itthon igyekszik minden támogatást megadni a fiataloknak, hogy a körülmények ne késztessék őket hasonló lépésre.