„Sokadszor ültem a váróteremben a transzplantációs vizsgálatra várakozva, mindenki panaszkodott körülöttem, ez fáj, az fáj. El is voltam hízva, túl jól sem voltam az erős gyógyszerektől, és egy ilyen alkalom három-négy órát is eltartott, nem volt egy leányálom. Az egyik üldögélésnek aztán az lett a vége, hogy azt mondtam elég: le kell fogynom és egészségesebbé kell válnom."
így kezdődött Mezei Gergő története. Súlyos veseproblémákkal született, ezért gyerekkorában az egyik veséjét eltávolították, a másikat többször műtötték. Aztán 17 évesen új vesét kapott, két évvel később már 47 perces 10 ezer métert futott első versenyén, 21 évesen pedig világbajnok lett a szervátültetettek között.
Azóta tízszeres világbajnok, Európa-csúcstartó, idén kétszer is a világcsúcsdöntés közelében járt, és az épek közt rendszeresen dobogóra áll kisebb hazai atlétikai versenyeken.
A váltást "fejben" alapozta meg, egészen új szemlélettel. „Sok társam nem éli át az új esélyt az új szervvel, nem tud túljutni a betegségtudaton. Megmarad benne a félelem, azon parázik, hogy kilökődik az új szerv. Én viszont elhatároztam, hogy igenis egészséges leszek, megmutatom, hogy vagyok olyan értékes, mint mások. Ahogy ráléptem az útra, rendre jöttek a célok, az első 10 km lefutása, az első félmaraton, aztán első világbajnoki cím. Most a világcsúcs lebeg előttem.”
A kitartását a buddhista szemlélettel sikerült megtámogatnia. „Nem nagyon tudtam elfogadni a nyugati vallásokat, aztán megtetszett ez a filozófia, ahol te vagy a felelős mindenért, ami veled történik. Ugyanakkor lehetőségeid vannak, hogy változtass, közben elfogadod a többi ember hitét.” Szinte mindegy, hogy ki miben hisz, a lényeg, hogy higgyen valamiben - mondja.
Mióta a sporttal párosította ezt a világszemléletet, egészen máshogy kezeli a félelmeit, és ez az eredményeire is kihat. „Ahogy a negatív gondolat előjön, lehet úgy fogadni, mint egy felhőt, amely előbb-utóbb továbbáll. Pont ma viselt meg az első résztávos edzés gondolata, de miután nem adtam neki energiát, ez a para gyorsan el is tűnt a fejemből. Furcsa volt az idei vb-n az 5000 méter előtt teljesen tiszta fejjel odaállni, s közben érezni, hogy vetélytársak mennyire idegesek.”
Az épek közt edz a Debreceni Sportcentrumban, így van rálátása, hogy mekkora a hátránya, amiatt, hogy neki folyamatosan gyógyszereket kel szednie: „Én heti tíz-tizenkét edzéssel érem el azt, amit ők heti héttel.” Időnként felötlik benne, hogy ezzel a tehetséggel, akár válogatott futó is lehetne: „Ha azt veszem, hogy így sincsenek messze előttem az épek, talán olimpiai induló is lehetnék egészségesen, de felesleges latolgatni, a ha meg a volna a semmi rokonai.” Mindenesetre az idei Nike-maratonon 178. lett a több mint tízezres nemzetközi mezőnyben.
Nemcsak ő halmoz sikert sikerre, a magyar válogatott az összes eddigi vb-n (ami a Világjátékoknak felel meg a szervátültetettek esetében) az élmezőnyben van, az idei vb-n a harmadik lett 37 arannyal, 16 ezüsttel és 29 bronzzal.
A hajdúböszörményi születésű atléta az idei világbajnokságról három aranyéremmel tért haza. 800-on és 1500-on a felkészülés során kevesebb mint fél másodpercre volt a világcsúcsoktól, a vb-n azonban újabb világcsúcsok születtek. „A jövőben a 200 és a 400 lesz a középpontban" - mondja.
A szívrohama után fél lábára amputált és most szívátültetésre váró Akeem Adams sorsát át tudja érezni. Mezei Gergő két évet várt a szervátültetésre, ez az FTC focistájánál nyilván sokkal kevesebb idő lesz. „Természetesen sok függ attól, hogy mennyire akut a betegség, és hova sorolnak be. Mindenesetre az utóbbi években sokat javult a helyzet azzal, hogy az EU-n belül közös rendszer alakult ki a szervek cseréjére, így kevesebb szerv megy kárba, és hamarabb lehet hozzájutni.”
A sportban kitűzött célok mellett társadalmi szerepet is vállal, előadásokkal és a világhálóra feltett üzeneteivel is próbál motiváló példává válni. „Úgy néz ki, sikerül is, hiszen rengeteg olyan visszajelzést kapok, hogy belőlem merítenek erőt. De én is ugyanúgy kapok mások példájából, így Risztov Évitől, aki egyetlen célért rengeteget tudott melózni. Vagy ott van előttem Orendi Mihály, aki a Debreceni Sportcentrumot vezeti, állandóan dolgozik, mégis heti négyszer fut, mert képes hajnal 5-kor felkelni. De az én szemléletem szerint bárkitől lehet tanulni, akár egy koldustól is.”
Vele született betegségét nem tragédiának fogja fel, hanem egy új lehetsőségnek. „Ha nincs transzplantáció, el sem kezdek sportolni, valószínű, hogy édesapám hajdúböszörményi gazdaságát viszem tovább. Örülök, hogy így alakult, ezzel az úttal többet tudok adni mindenkinek.”