Kisebbfajta csodával állunk szemben

Rosszabbul ugrik, mint Szergej Bubka, nem jobb a rúdja sem, nem is rúdugróalkat, a francia Renaud Lavillenie mégis megdöntötte a sportág ukrán királyának 21 éves világcsúcsát. A korábbi legjobb magyar rúdugró, Bagyula István szerint teljes rejtély ez az eredmény. Úgy véli, Bubka a nagy ölelkezés után hazament, és seggbe rugdosta magát, amiért még aktív korában nem próbált még nagyobbat ugrani.

Olimpiai bajnok, fedett pályás világbajnok, háromszoros fedett pályás és kétszeres szabadtéri Eb-győztes, a Gyémánt Liga-sorozat összetett rúdugró versenyének győztese négy egymást követő évben - mégis kevesen tudták eddig, hogy kicsoda Renaud Lavillenie. A hétvégén Donyeckben 616 centis ugrásával egy centivel megdöntötte Szergej Bubka megdönthetetlennek hitt rekordját, ezzel egy csapásra a címlapokra is ugrott.

Pedig három éve, amikor eltörte a bal karját, sokan féltették, hogy véget érhet profi pályafutása, vagy legalábbis nem mutathatja meg, ami benne van. A műtét és a rehabilitáció azonban tökéletesen sikerült, olyannyira, hogy Lavillenie 2012-ben vébét és Eb-t nyert, majd jött az olimpia, ahol az utolsó sorozat előtt még a harmadik helyen állt. Kockáztatott, bejött neki, így Londonban is aranyérmes lett.

Lavillenie világcsúcsa:

Imád 250-nel száguldozni

Öccse, Valentin és barátnője, Anais Poumarat is rúdugró. Szenvedélye a motorozás, a híres Magny Cours-i versenypályán korábban elindult előfutóként, a futam előtt mehetett néhány kört az egyik csapat versenymotorjával, majd négy napot töltött az istállóval. "Körönként húsz másodperccel voltam lassabb a többieknél, de imádok motorozni, mert amikor 250 kilométer per órás sebességgel száguldok, olyan érzések kerítenek hatalmukba, mint rúdugrás közben. Mindkettőnél százszázalékosan kell koncentrálni, a hiba megengedhetetlen" - mondta egyszer az újdonsült világsztár.

Rúdugrásban Bagyula István érte el minden idők legjobb magyar eredményét, 590 centis eredménnyel ezüstérmes lett az 1991-es világbajnokságon. A ma 45 éves sportoló a visszavonulása után dolgozott edzőként, de – ahogy ő fogalmazott – úgy alakult, hogy már nem tartanak rá igényt, így többek között külföldön, az építőiparban vállalt munkát, és jelenleg is hasonló lehetőséget keres. Az 1991-es vébén Bagyulát egy bizonyos Szergej Bubka előzte meg, aki két évvel később 615 centis világrekordot ugrott, és ezt csak 21 évvel később tudta megjavítani Renaud Lavillenie.

Lavillenie a rúdugrás új királya Forrás: AFP/Alexander Khudoteply

"Engem nagyon meglepett, és el kell ismernem, hogy annak idején nem volt igazam, mert tettem egy olyan felelőtlen kijelentést, hogy csak az fogja megdönteni Bubka csúcsát, aki tökéletesen elsajátítja az ő technikáját" – mondta az Origónak Bagyula István. "Azt mondtam, hogy hat méter felett olyan a rúdugrás, mintha egy téglafal eltolásával próbálkozna valaki. Csak nagyon keservesen és csak nagyon kis mértékben van esély az előrejutásra, hacsak nem vagy egy Bubka. Ennek a srácnak nagyon messze van a technikája Bubkáétól, és a fizikai adottságai sem extrémek: 177 centi magas és 70 kiló. Érdekes, hogy távolugrásban csak 737 centit tud és 100 méteres síkfutásban is csak 11,04 másodperc a legjobbja. Ezek nem különösebben kiemelkedő eredmények, úgyhogy a siker kulcsa egyelőre rejtély."

Nem a rúd tehet a világcsúcsról

A rúd, amelyet Lavillenie használ, 5 méter 20 centi hosszú, egy 91 kilós versenyzőt is elbírna. Bagyula szerint a rúd teherbírása és Lavillenie testsúlya közötti 21 kilós különbség egy lehetséges oka a kiugró eredménynek. "De ezt a különbséget én is elértem versenyző koromban. Lavillenie viszont képes olyan magasan fogni a rudat, mint azt Bubka tette, anélkül, hogy a Bubka-féle technika előnyeit élvezné: a rúd súlya és a fogásmagasság a nekifutás vége felé jelentős forgatónyomatékot képezhet a felsőtesten, ami erősen leronthatja a mozgás hatékonyságát. Ezt a negatív hatást csak Bubkának sikerült eddig teljes mértékben kiiktatnia. Mindent összevetve egy kisebbfajta csodával állunk szemben" - próbált Bagyula szakmai magyarázatot adni a megmagyarázhatatlanra.

Bubka és az utód Forrás: AFP/Alexander Khudoteply

A 27 éves francia versenyző a londoni olimpián megnyert aranyérme után döntött úgy edzőjével, hogy változtat a technikáján. Adódik persze a kérdés, hogy a mostani felszerelésekkel mennyivel könnyebb nagyot ugrani, mint Bubka idejében, 21 évvel ezelőtt. "A karbonrudaknál volt egy nagy áttörés, nemrég fogtam is a kezemben egy ilyen rudat, hihetetlenül könnyű. Érdekes viszont, hogy amivel Lavillenie most ugrott, az gyakorlatilag ugyanaz a rúd, amilyenekkel Bubkával mi is ugráltunk, ezeknél kevés fejlődés tapasztalható, nagyon hasonlóak a 20-25 évvel ezelőtti rudakhoz. Ez egy másik nagy kérdése ennek a világcsúcsnak" – tette hozzá Bagyula.

Ma annyival nehezebb nagyot ugrani, hogy amíg a 1990-es években 7,5 centi hosszú volt a lécet tartó pöcök, addig ma már csak 5 centi, vagyis könnyebb leverni a lécet. Bagyula szerint azonban Bubka ma is ugyanolyan eredményeket érne el, mert annyira tiszták voltak az ugrásai, hogy szinte soha nem ért hozzá a léchez.

A korábbi ukrán klasszis egyébként 21 évvel ezelőtt ugyanúgy Donyeckben állította fel a világcsúcsot, mint most Lavillenie. Bagyula nem versenyzett itt, de hasonló pályán igen. "A szabadtéri pályáknál a betonra teszik rá a gumiréteget, ez azonban egy épített pálya volt. Egy dobogóra van feltéve a nekifutó, nem betonra, és a felső gumiréteg alatt rugalmas acéllemez vagy fapadló található. A nekifutó középen nincs mindenhol alátámasztva és így az egész úgy működik, mint egy dobbantó. Imádtam ilyen pályákon versenyezni" - magyarázta.

Bubka 1983-as világrekordja:

Bubka a helyszínen tekintette meg Lavillenie rekordját, majd lesietett hozzá a pályára, és mosolyogva, ölelkezve gratulált neki. Hogy mennyire volt őszinte az a mosoly? Gyulai Márton szerint jól jött a csúcsdöntés az ukrán legendának. A Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára úgy véli, Bubka nagyon okos ember, tudta, hogy előbb-utóbb megdöntik a csúcsát, és azt akarhatta, hogy ez pont Donyeckben történjen meg. "Tavaly decemberben volt az 50. születésnapja, Kijevben hatalmas ünneplést szerveztek a tiszteletére, ám pont akkor helyezték blokád alá a főteret, így áttették az ünneplést a donyecki gálára. Most pedig miről beszél a világ? Róla, és az ő világcsúcsáról. Jövőre választanak új elnököt a nemzetközi szövetségnél, és ő az egyik jelölt..." - mondta Gyulai a Nemzeti Sportnak.

Bubkában sok maradt, ezt most bánhatja

"Ez már politika, ehhez nem tudok hozzászólni" – reagált minderre Bagyula István. "Szerintem Bubka öröme nem volt őszinte, a verseny után hazament, és jó alaposan seggbe rugdosta magát. Most bánhatja, hogy akkoriban nem ugrotta ki magából azt a 630 körüli eredményt, ami benne volt. A 616-os világcsúcs kétségtelenül hatalmas eredmény, de csak azért ad okot az ünneplésre, mert annak idején nem voltunk elég jók ahhoz, hogy kikényszerítsük Bubkából a legjobbját."

Mankóval tért haza Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Renaud Lavillenie azonban képes volt arra, amire Bagyuláék nem, a hétvégén megdöntötte a megdönthetetlennek hitt rekordot, majd a 621 centiméterrel is megpróbálkozott, de közben megsérült a bal bokája, és ezzel veszélybe került a vb-részvétele is. Nagy tömeg várta a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren a mankóval érkező világcsúcstartót. "Még van három hetem a lengyelországi fedett pályás vb-ig, nem adom fel, ha csak egy egészséges lábam is lesz, ott szeretnék lenni" - jelentette ki.