Játék Határok Nélkül, Bike Run Fest, Kacsafutam, Mozgás Éjszakája - néhány olyan rendezvény az elmúlt hónapokból, amelyen Pulai Imre részt vett. A 47. születésnapját múlt pénteken ünneplő olimpiai és világbajnok kenus a jelek szerint még mindig az a laza srác, akinek megismertük. "Hívnak sokfelé, mert látják, hogy még mindig folyamatosan sportolok. Komolyan gondolom a téli olimpiát is" - mondta az Origónak arról, mi a terve 2018-ra, Pjongcsangra.
Pulai Imre arra hajt, hogy ő legyen az első magyar olimpiai bajnok, aki nyári és téli olimpián is részt vesz. Miután befejezte a kenuzást, a szánkóra váltott, és bár hiába próbált többször is kijutni a téli olimpiára ebben a sportágban, nem sikerült neki. Idén januárban zsinórban harmadszor maradt le a téli játékokról, pedig csak egy hajszálra volt tőle - végül egy dél-koreai nő kapta az utolsó kvótát.
"2018-ban Dél-Koreában lesz az olimpia, nem kell csodálkozni, hogy nem egy magyar sportoló kapta a kvótát. Pedig elég jól meglovagolhatták volna a szervezők, hogy egy olimpiai bajnok kenus elindul a téli játékokon is, nem lettem volna rossz reklám. De ez sem vette el a kedvem, hiszen sokat kaptam a szánkózástól. Voltam vébén, Eb-n, világkupákon, rengeteget utaztam, minden héten más országban jártam" - mondta Pulai, aki Szöulban indult élete első olimpiáján 1988-ban, és az a célja, hogy 2018-ban, 30 évvel később, szintén Dél-Koreában, ismét részt vegyen a játékokon - csak ezúttal már a télin, méghozzá bobosként.
"Miután szánkóval nem sikerült kivívnom az olimpiai indulást, a szkeletonra váltottam, mert nem akartam, hogy a szánkózással eltöltött közel tíz évem elvesszen. Próbálgattam néhány hétig, amikor az orosz edzőm mondta, hogy csússzak le bobbal is. Az első csúszásommal egy másodperccel megvertem azokat a litván lányokat, akik másodikak lettek az olimpián. Azt mondta az edzőm, hogy ha azon a nehéz rigai pályán így lementem, akkor bármelyiken jó időt tudok menni, és nem az a kérdés, hogy kijutok-e az olimpiára, hanem az, hogy ott hányadik leszek" - emlékszik vissza Pulai.
Szerinte a három sport közül a szánkó a legnehezebb és a leggyorsabb (állórajtos, lábbal előre, a hátán fekszik az ember), utána jön a szkeleton (nekifutásból, fejjel előre hasal rá a versenyző a deszkára), majd a bob következik. Pulai egyelőre kettes bobban gondolkodik, ő lesz a sofőr, a társa pedig Németh Róbert motorversenyző, aki Pulai szerint nagyszerű tolóember. "Robi szánkózni akart, de lebeszéltem róla, mondtam, hogy azt soha nem fogja megtanulni."
Felvetettük Pulainak, nem gondolkodott-e azon, hogy valamelyik fiával alkosson egy párost. (Mindketten úsznak, az idősebb, a 23 éves Bence Eb-bronzérmes 4x100-as vegyesváltóban és ifjúsági Eb-ezüstérmes 100 pillangón.) Az olimpiai bajnok kenusban ez nem vetődött fel komolyan, de azt ígérte, ha lesz még egy fia, akkor elgondolkodik egy családi négyes bobon.
A szánkó, a szkeleton és a bob mind nagyon veszélyes, 150 km/órával száguldanak a sportolók a pályán, ilyenkor akár 6-7 G erő is hat rájuk. Összehasonlításként: a Forma-1-es versenyzőkre a komolyabb kanyarokban 4-5 G hat - érthető, hogy a bobot a téli sportok Forma-1-ének tartják.
"Egyszer szánkóval hatalmasat buktam 147 km/órás tempónál, de szerencsére nekem semmi bajom nem lett, csak a szánkóm tört el. Persze voltak már komoly sérüléseim, volt olyan, hogy nem csúsztam, hanem repültem, ráestem a vállamra. Tört már a bordám és a csuklóm is. Védőfelszerelés nincs rajtunk, csak egy sisak, azért is szokták azt mondani, hogy akinek még nem tört el semmije, az nem is igazi szánkós. A bob valamivel biztonságosabb, hiszen védve vagyunk, de ha felborul, akkor kettesnél 400, négyes bobnál pedig 600 kiló nehezedik ránk."
Pulai szerint úgy kell elképzelni egy ilyen pályát, mintha egy 12 emeletes ház tetejéről indulna el egy szánkós - a bobosok valamivel lejjebb, körülbelül a nyolcadik emeletről rajtolnak. A táv körülbelül másfél kilométer, ezt durván 50 másodperc alatt teszik meg. "Csak akkor indulhatsz egy versenyen, ha már többször is lementél az adott pályán, és meg is tanultad. Ezt egy vizsgabiztos ellenőrzi. Fék van a bobon, de csak azért, hogy a végén megállj, közben nem szabad használni, csak kormányozni. Nem gyerekjáték ez, hiszen ha pánikba esel és elveszíted az irányítást a jármű felett, ottmaradhatsz. Izgulni lehet, de félni nem szabad."
Egy szánkó 6 ezer euróba (kb. 1,8 millió forint) egy bob 80 ezer euróba (24 millió forint) is kerülhet. Pulai egyelőre bérelte a bobot, de szeretne egy, a BMW által tervezett használt járművet venni. Bob és bob között is sok különbség van, a gyártók is versenyeznek egymással, például a Mercedes is készít bobokat. Ebben is a németek a piacvezetők, akárcsak a pályák építésében. Pulai Imre álma, hogy egyszer Budapesten is legyen egy bobpálya.
"Hárommilliárd forintból fel lehetne húzni egy ilyen pályát, ebből kettőt állának a németek, nekik ez befektetés, hogy minél többen szánkózzanak vagy bobozzanak a világon, így csak egymilliárd forintot kellene rászánni. Ha azt nézzük, hogy tízmilliárdokért épülnek stadionok, akkor az az egymilliárd nem olyan sok, és biztos vagyok abban, hogy rengeteg fiatal kezdene el szánkózni vagy bobozni" - véli Pulai, aki addig is külföldön edzőtáborozik, az elsőn már túl is van. Nyáron kereket szerel majd a bobra, és itthon, rekortánon gyakorolja a betolást, valamint tervezi, hogy vesz egy bobszimulátort. Egymillió forintba kerül, ezen fogja betanulni a pályákat, hogy valóra váltsa álmát, és 2018-ban, 30 évvel az első nyári olimpiája után visszatérjen Dél-Koreába, ezúttal már téli olimpikonként.