Férfit vert az olimpiai aranyért - százéves lenne Csák Ibolya

Száz éve, 1915. január 6-án született Csák Ibolya. Ő a magyar atlétika első női olimpiai aranyérmese, az 1936-os berlini olimpián nyert. A vert mezőnyben akadt egy férfi is.

Csák Ibolya saját elmondása szerint virgonc kislány volt, nyolcévesen, például, nyaralás közben teniszezgetett, de az igazi szórakozása az volt, amikor esténként a megeresztett hálót ugrálta át.

Olyat dobbantott, hogy tíz centit süllyedt a talaj

Sportpályafutása tornászként indult, tizenöt évesen lett a Nemzeti Tornaegylet versenyzője. 1933-ban, az atlétikai osztály megalakulásakor váltott sportágat, és rögtön első versenyén akkor nagyon jónak számító 135 centit ugrott, úgy, hogy a fűrészporral felszórt teremben a talaj dobbantáskor tíz centit süllyedt alatta.

A harmadik viadalán már beállította a 149 centiméteres magyar csúcsot - a léc elvileg 150 centire volt feltéve, de a bírák hosszas méricskélés után csak csúcsbeállítást hoztak ki az újonc versenyzőnek.

"Az első országos csúcsomat 1933-ban, szeptemberben ugrottam. Százötven centiméterrel próbálkoztam, és nagyon örültem, hogy átvittem a lécet. Az utánmérésnél azonban kiderült, hogy nem megjavítottam, csak beállítottam Vértessy Katalin 149 centis rekordját. Kati így is duzzogott egy kicsit, először nem is gratulált, de aztán nagyon jó barátnők lettünk. Sokat utaztunk együtt versenyekre" - emlékezett vissza később a történtekre Csák.

Egyedüli nőként a csapatban

Felkészülésének irányítását ezután vette át Balogh Lajos távolugró bajnok, ő tanította meg az akkoriban kedvelt Porter-stílusra, ami különbözött az angolok által favorizált átlépős stílustól - a magasugrás ma ismert formája csak 1968-ban jelent meg.

Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amelyet egy futballmérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait, és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól. Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, ráadásul az edzője sem kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be.

Furcsa olimpiai arany

A magasugróversenyt 1936. augusztus 9-én rendezték. Csák Ibolyát nagyon feldobta, hogy a gyorsúszó Csík Ferenc néhány órával korábban legyőzte a verhetetlennek hitt japánokat. Női magasugrásban 17 versenyző állt rajthoz, a nagy esélyes az angol Dorothy Odam volt, aki 165 centiméterrel a világcsúcsot is tartotta.

A végén Csák, Odam és a német Elfriede Kaun maradt versenyben: a 160 centimétert mindhárman átugrották, de a 162 centi egyiküknek sem sikerült. Az akkori szabályok szerint a teljesített magasságnál a kísérletek számát nem vették tekintetbe, így a holtversenyt új ugrással döntötték el. A 162 centit negyedik kísérletre Csák Ibolya átvitte, a többiek leverték a lécet, így övé lett az aranyérem (bár a hivatalos eredménye a 160 centi maradt).

A győztes ugrás 05:20-tól látható

Érdekesség, hogy a vert mezőnyben, a negyedik helyen végzett a német Dora Ratjen, akiről később bebizonyosodott, hogy valójában férfi - igaz, állítólag nem a csalás szándéka vezette, csak rendellenesen fejlődtek a nemi szervei. Az 1938-as Európa-bajnokságot 167 cm-es világcsúcsal még megnyerte Csák előtt, de később diszkvalifikáták, azt az aranyat is a magyar versenyzőnő kapta, Dora Ratjen pedig Heinrich néven, férfiként élt tovább. Nevét végül Heinz Ratjenre változtatta.

"Már korábban is éreztük, hogy Ratjennel valami nincs rendben, és érdekes emlékem is van vele kapcsolatban. Egy versenyen a szálláshelyünkön a fürdőben zuhanyozófülkék is voltak. Az egyik reggel többen is készülődtünk a mosdóban, amikor valaki mély hangon ránk köszönt: Guten Morgen! Azt a sikoltozást, ami Dora Ratjen miatt ott kitört!" - mesélte riválisáról Csák a 2003-ban a Nemzeti Sportnak adott interjújában.

A berlini olimpiai női magasugró érmesei: a győztes Csák Ibolya (b), az ezüstérmes Dorothy Odam (j), és a harmadik helyezett Elfriede Kaun. Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

24 évig tartotta a magyar csúcsot

A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt. A siker Csák Ibolya számára az anyagi biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek. A versenyzést folytatta, munka után járt az edzésekre, a férje lazította a homokot, hogy puhára essen.

Csák Ibolya veretlenül, kilencszeres magyar bajnokként vonult vissza (kétszer távolugrásban győzött), kilenc országos rekordot ért el, 164 centiméteres eredményét idehaza csak 24 évvel később, 1962-ben tudták megdönteni.

Csák Ibolya (1915. január 6. - 2006. február 9.)

Klubja: Nemzeti Torna Egylet
Egyéni csúcsa: 164 cm (1938)
Legnagyobb sikerei: olimpiai bajnok (1936, Berlin); Európa-bajnok (1938, Bécs); 9x magyar bajnok (magas: 1933–1939; távol: 1937, 1939)
Kitüntetései: A halhatatlanok klubjának tagja (1993), Mező Ferenc-emlékérem (1994), MOB-érdemérem (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995), Csik Ferenc-díj (2001), Nemzetközi fair play életműdíj (2005)

A sportolást nagyon fiatalon, 23 évesen fejezte be, ezután már családjának, férjének és két gyermekének élt. Első munkahelyéről ment nyugdíjba, de egészen 1992-ig, 77 éves koráig tovább dolgozott. 1996-tól már neki is járt az olimpiai bajnokokat megillető járadék, sokáig ő volt a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok. 2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.