Az amerikai NBC televíziós társaság még 2011-ben 4,4 milliárd dollárért vette meg négy olimpia egyesült államokbeli közvetítési jogát. Csak a riói játékokért 1,226 milliárdot fizetett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, ez az összeg pedig a jelek szerint elegendő arra, hogy a tévécsatorna beleszólhasson egyes versenyszámok kezdési időpontjába.
Így aztán az úszódöntőket helyi idő
szerint este tíz és éjfél között rendezik majd,
ami komoly problémát jelenthet a más időbeosztáshoz szokott versenyzőknek.
"A tejes bioritmusunkat át kell állítani. Normális esetben este tízkor már fáradt vagyok, alszom, Rióban viszont akkor kezdődnek a versenyek, és jóval később kerülök majd ágyba. Az biztos, hogy
az akklimatizációt nem az utolsó egy-két hétben kell elkezdeni"
– mondta az Origónak a magyar úszóválogatott egyik legnagyobb éremesélyese, Cseh László.
A riói szervezők áprilisban tesztversenyt tartanak, de nem az éjszakai órákban, ezért abból sokat nem lehet majd leszűrni. Cseh László szerint egyébként is felesleges lett volna néhány nap kedvéért átutazni a fél világot, de így aztán tényleg nem lesz semmi értelme a viadalnak.
"Pekingben is volt tesztverseny 2008 februárjában, de ott
mindent ugyanúgy csináltak a szervezők, ahogy az olimpián tervezték.
Igazából azon az olimpián is zavaró volt, hogy délelőtt voltak a döntők, de ott csak fejben kellett erre ráhangolódni. A riói olimpia azonban igazán különleges lesz" – mondta az Origónak az olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó.
Kapás Boglárka Pekingben ugyan még nem volt ott, de így is a második olimpiájára készül, és optimistán áll a feladathoz. "Tudjuk, hogy extrém időben lesznek a versenyek, kicsit tartunk is tőle, de biztos vagyok benne, hogy időben át fogunk állni, és a szervezetünket kicsit becsapva alkalmazkodni fogunk a körülményekhez” – bizakodott az Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes úszónő.
A probléma súlyát mutatja, hogy a németek már külön teszteket írtak elő a saját úszóiknak: egy-egy hetet a riói ritmus szerint élve kell készülniük, így szimulálva az olimpia alatti időszakot. Rengeteg ugyanis a megválaszolatlan kérdés. "Mi lesz az alvás és a regeneráció új ritmusának a hatása? Hogyan reagál a sportolók szervezete az éjszakai szénhidráttartalmú ételekre? Hogyan alakul a koncentráció, a reakcióidő és a teljesítmény?” – sorolta a német szövetség orvosa, Michael Ehnert.
A úszók kapitánya, Henning Lambertz megállapodott Ehnerttel abban, hogy minden sportoló két vagy három alkalommal legalább egy teszthetet eltölt a riói körülmények modellezésével.
"Ezután mindenkivel megbeszéljük,
hogyan érezte magát, jól aludt-e, mennyire volt éhes, nyugtalannak érezte-e magát.
A tapasztalatokat összesítve pedig levonhatjuk a helyes következtetéseket. Kipróbáljuk, ki milyen teljesítményre képes éjfélkor, mi történik, ha éjjel kettőkor vacsorázik. A vér- és hormonanalízis eredményeit összehasonlítjuk az ismert értékekkel, hogy teljes képet kapjunk."
De élesben lesz még egy kis probléma.
Lambertz szerint most muszáj megpróbálni "egy teljesen új ritmust kialakítani, hogy az úszóink még éjfélkor is a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. Csakhogy ez az időbeosztás további komplikációkat is felvet. Biztos vagyok benne, hogy a versenyzők szeretnének vacsorázni, így fél 2 előtt nem nagyon feküdhetnek le. Az olimpiai faluban sok más sportoló már korán felkel, mivel lesz versenyszám, amely reggel 6 órakor kezdődik. Olyan zsivaj lesz reggelente, hogy kizárt, hogy bárki is 10-ig aludjon” – mondta a Frankfurter Rundschaunak. Vagyis a nyolcórás pihenés nem biztos, hogy összejön.
Petrekanits Máté, a terhelésélettan egyik legismertebb hazai szakértője szerint a németek teszthetekre alapuló terve nem rossz.
"Ha nagy pontossággal végzik el a különféle vizsgálatokat, akkor összehasonlítva az alapértékekkel van értelme ezeknek a teszteknek. Ahol egy
tized- vagy századmásodperceken múló benyúlás dönt,
ott az a legfontosabb kérdés, hogyan sikerül optimális szintre hozni az élettani állapotot, a szénhidráttartományt. Ezt pedig jó méréssel be lehet lőni" – mondta Petrekanits Máté az Origónak.
A németek úgy képzelik, hogy ha nagy eltérések mutatkoznak, az orvosi csapat beavatkozhat homeopátiás szerekkel, fényterápiával vagy az étrend optimalizálásával.
"Úgy tervezzük, hogy egy külön szakács utazik velünk, aki az orvossal konzultálva segíthet az étkezésben. Lehet, hogy több esszenciális aminosavra vagy éppen több húsra, zöldségre, halra lesz szükség. De a napfényt szimulálva célzott fényterápiában is gondolkodunk. Ha kell, az alvási ciklust irányító melatonin nevű hormonnal vagy macskagyökérrel tudjuk biztosítani a jobb alvást, hogy a fáradt sportolók minél könnyebben kipihenhessék magukat” – magyarázta Lambertz.
A világ- és Európa-bajnoki bronzérmes hátúszó, Jan-Philip Glania már átesett egy ilyen tesztfázison, legutóbb pedig a kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok gyorsúszó, Paul Biedermann volt soron. Azt mondta, tiszteletlenségnek tartja, hogy egy televíziós közvetítés miatt csak úgy kimozdítják a sportolókat a megszokott ritmusukból.
Szerintem az olimpia a sportolókért van, és nem a főszponzorért.
Nyolc éve Pekingben azt mondták: reggel döntők, este előfutamok. Most a Föld másik oldalán pont fordítva lesz minden, éjszaka kell döntőket úszni” – bosszankodott Biedermann.
Biedermann ugyanakkor azt mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy alig voltak negatív tapasztalatai a tesztelés során. A napi rutin úgy nézett ki, hogy 10.30-kor kelt fel, délben tartotta a reggeli edzést, 18 órakor ebédelt, 22 órakor egy újabb edzésen vett részt, majd éjjel 1-kor vacsorázott.
"Ez meglehetősen nagy változás volt az eddigiekhez képest, de úgy éreztem,
a testem viszonylag gyorsan reagált”
– mondta. Edzője, Frank Embacher szerint, ha tanítványának sikerül mindennap kialudnia magát, akkor nem lesz semmi probléma.