Fürjes Balázs a célokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy a sikeres szereplés és a modern sportlétesítmények létrehozása mellett Magyarország és Budapest számára közösségi élmény legyen a vb, amely az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után az atlétika vb-vel holtversenyben a harmadik legnézettebb sportesemény a világon. Hozzátette, természetesen
a világbajnokság rendezése komoly városfejlesztési programot is jelent.
A siker kulcsaként az építési programok hibátlan megvalósítását, a profi versenyszervezést, és a trendi kommunikációt jelölte meg. Utóbbiról elmondta, Magyarországnak és Budapestnek olyan üzenetet kell átadnia, amely nemzetközileg is értelmezhető, azaz azokat is el kell érni, akik kevesebb információval rendelkeznek. Hozzátette,
a 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán is fontos a sikeres rendezés,
ugyanis a világbajnokság ideje alatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak jelentős része Magyarországon tartózkodik majd, és kis túlzással "innen indulnak" a limai helyszínkijelölő döntésre.
Az építési program legfontosabb eleme a Dagály Úszóaréna, a világbajnokság alatt 15 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény, amely a vb-t követően 5 ezer fős lelátóval működik majd tovább. Az új uszoda a vb után lehetőséget teremt az óvodások és kisiskolások tömeges oktatására, e mellett - mint mondta - a versenysport edzőbázisa lesz majd, ahol minden évben rendezhetnek kiemelt versenyeket. Megjegyezte, a tervek szerint akár már 2017-ben házigazdája lenne a komplexum a vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének, valamint Magyarországon először úszó- és műugró Világkupát is rendeznének.
Kérdésre válaszolva Fürjes Balázs elmondta, több százezer látogatóra számítanak a világbajnokság ideje alatt, a budapesti szálláskapacitások ugyanakkor elbírják ezt a terhelést. A várható bevételekről szólva kiemelte, tavaly a kazanyi vizes világbajnokságot több mint négymilliárdan követték figyelemmel a televízióban, ráadásul a mostani rendezéssel is
hetente sok millió emberhez ér el Budapest neve, ez pedig megfizethetetlen reklámértéket jelent.
Hozzátette, a külföldi szurkolók érkezésével biztosan fellendül majd a turizmus, és - mint hangsúlyozta - nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Dagály körüli építkezések ötezer magyar embernek adnak munkát, amelyet szintén a bevétel oldalára kell írni.
Fürjes Balázs a felmerülő költségekre az építkezéssel összefüggésben válaszolt a bizottságnak. Elmondta, a Dagály Úszóaréna kivitelezése nettó 25 milliárd forintnál nem fog többe kerülni, míg a Batthyány térnél felállítandó óriás-toronyugró helyszín körülbelül két milliárd forintba kerül. Utóbbi mobilszerkezetét ugyanakkor a jövőben közintézményeknél vagy parkolók építésénél fel tudják majd használni, ráadásul megtartanak egy fotópontot is, amely később turisztikai szempontból nagy siker lehet, hiszen szinte a Dunáról lehet majd fotózni a Parlamentet. A balatonfüredi hosszútávúszó helyszín költségei néhány tíz millió forintban mérhetőek, tette hozzá.
Fürjes Balázs hangsúlyozta, a városfejlesztési költségekkel azért nem számolnak, mert azokat a világbajnokság megrendezésétől függetlenül is elvégezték volna.
A Dagály Úszóaréna jövőjéről Fürjes Balázs elmondta, a cél az, hogy a jelenlegi strandfürdővel együtt üzemeljen majd a komplexum, ugyanakkor különböző látogatói - csak az ötvenméteres uszodába, vagy csak a strandra szóló - jegyek kialakítására kell törekedni.
Arról egyelőre nem született döntés, ki üzemelteti majd a világbajnokság után az uszodát, de Fürjes Balázs szerint logikus lépésnek tűnhet, hogy ezt az állam tegye meg a Nemzeti Sportközpontok közreműködésével.
A jövő évi vb programjában az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel.