186 hét. Ennyit töltött el egyhuzamban a női világranglista élén Serena Williams, aki hétfőtől csak a második helyen áll majd, miután a német Angelique Kerber megelőzte.
Pedig január 4-én még 6355 pont választotta el őket a világranglistán,
Williams akkor még megközelíthetetlennek tűnt, Kerber pedig épp befért a top 10-be.
Aztán jött az év első Grand Slam-tornája, az Australian Open, ahol a döntőben Kerber óriási meglepetésre 6:4, 3:6, 6:4-re megverte Williamst, és élete első GS-trófeája mellé a világranglista második helyét is megszerezte, hátrányát 3545 pontra csökkentve.
Bár a legtöbben a mostani trónfosztásra kapták fel a fejüket, ha megnézzük Serena teljesítményét a legutóbbi öt Grand Slam-tornán, látni fogjuk, hogy hosszabb folyamat eredménye. Egy évvel ezelőtt az elődöntőben
óriási meglepetést okozott a Grand Slameken korábban döntőközelbe sem járó olasz Roberta Vinci,
megakadályozva Williamst abban, hogy egy éven belül megnyerje mind a négy nagy versenyt.
Ezt követte a már említett vereség Kerber ellen Melbourne-ben, egy újabb döntős zakó a Roland Garroson a szintén elsőbálozó Garbine Muguruza ellen. Wimbledonban összejött a reváns és a 22. GS-siker Kerber ellen, hogy aztán a cseh Karolina Pliskova – aki korábban még a 4. fordulót sem élte meg a négy nagy versenyen, most viszont egy tornán belül elintézte mindkét Williams nővért – a US Openen megakadályozza az idei harmadik Williams-Kerber címmeccset.
Azért ha megnézzük az elmúlt két év eredményeit, azt látjuk, hogy Serena
mind a nyolc Grand Slam-versenyen bement a négy közé,
négyszer győzött, kétszer pedig döntőt játszott, vagyis korai lenne még leírni őt. Igaz, árnyaltabb a kép, ha csak az utolsó öt versenyre koncentrálunk, mert akkor egy győzelem mellett két elbukott finálé és két vesztes elődöntő kerül a mérlegbe. Ráadásul olyan játékosoktól kapott ki, akik ellen korábban 20 meccsből 18-at megnyert.
Az biztos, hogy Serena szeptember 26-án már 35 éves lesz. Hiába emelkedik ki még mindig a mezőnyből, a teste már egyre többször jelez, az olimpiára eleve fájós vállal ment el, aztán párosban az első, egyesben a harmadik fordulóban pottyant ki, majd a válla miatt lemondta a cincinnati versenyt, ahol címvédő volt, így a visszalépés miatt bukott ezer pontot a világranglistán.
A Pliskova elleni vereség után elárulta, egy korábbi US Open-meccsen megsérült a bal térde, és bár nem fogta erre a kiesést, állította, nem tudott százszázalékosan a meccsre fókuszálni, olyan helyzetekben rontott, amiket máskor kisujjból kiráz.
Ami a sérüléseknél is szembetűnőbb:
mintha nemcsak testileg, lelkileg is törékenyebb lenne a világ legjobb játékosa.
Korábban már többször visszaküzdötte magát, legyen szó akár arról az esetről, amikor 2010-ben egy müncheni étteremben elvágta a lábát egy törött üveggel, vagy a 2011-es tüdőembóliájáról.
Most azonban eltűnt az a fajta pszichikai fölénye, ami évekig szinte lebénította az ellenfeleket, és a korábban simán elvert játékosok egyszer csak meglátták a fényt az alagút végén.
A Roland Garros-döntő után a győzelem mámorában Muguruza nem átallotta nyilvánosan is kijelenteni, hogy
a mezőny tagjai egyre inkább úgy érzik, hogy meg tudják verni Williamst.
Valószínűleg ez a felismerés az egyik oka annak, hogy az amerikai az utóbbi öt GS-verseny közül csak egyet tudott megnyerni. A vereségek esetében nem arról volt szó, hogy pocsék napot fogott ki, és egyszerűen odaajándékozta a győzelmet, hanem az ellenfelek megharcoltak vele, és legyűrték. Ahogy Johnette Howard, az ESPN szakírója rávilágított, nem önmagában a vereség ténye a meglepő, sokkal inkább az, ahogyan Serena kikapott.
Az elmúlt egy év váratlan pofonjaitól függetlenül így is felér Martina Navratilova és Steffi Graf mellé a sportág történetében. Amikor 2013. február 18-án hatodszor is átvette a vezetést a világranglistán – akkor épp a fehérorosz Viktorija Azerenkától –, az első tízben még Marija Sarapova, Agnieszka Radwanska, Li Na, Kerber, Sara Errani, Petra Kvitova, Samantha Stosur és Caroline Wozniacki szerepelt. Azarenka azóta szülési szabadságra ment, Sarapova eltiltását tölti, Li Na visszavonult, Radwanska, Stosur és Wozniacki csak elődöntőkig jutott a GS-tornákon, Erraninak már a negyeddöntők sem nagyon jönnek össze, Kvitova viszont behúzta Wimbledont 2014-ben.
Serena 186 hetes uralkodása alatt
egy olyan játékos sem volt az említett kilenc közül, aki végig ott lett volna a top tízben,
ami nagyjából megmutatja, miért az amerikai az, aki a US Openen azért szállt versenybe, hogy meglegyen a 23. GS-győzelme, ezen belül a hetedik New York-i sikere.
Az ihletett formában teniszező – nyáron 26 meccséből 22-t megnyert, Cincinnatiben a tornagyőzelemig vezető úton három top tízest ejtett ki – Pliskova miatt Williamsnek három rekord megdöntéséről kellett most lemondania. Továbbra is holtversenyben áll Graffal 22 GS-sikerrel és a világelsőként egyhuzamban eltöltött 186 héttel, Chris Everttel pedig a hat US Open-diadallal.
Graf összesen 377 hetet zárt világelsőként, Serena 309-nél áll most, de azért a számláló még pöröghet tovább, mert ha Kerber kikap a döntőben Pliskovától, akkor csak 980 pontra lesz Serenától. Ha győz, akkor 1680 pont lesz az előnye, de az elkövetkező két hónapban 1215 pontot kell megvédenie, Williams viszont tavaly a US Open után már nem lépett pályára, vagyis rajta nincs semmilyen teher. Kérdés, ráhajt-e arra, hogy visszaszerezze az év végére az első helyet, vagy inkább tart egy hosszabb pihenőt, hogy összeszedje magát.
Egy biztos, hiába voltak nagy sorozatai Navratilovának (1982 és 1987 között 14 GS-győzelem), Grafnak (1988 és 1990 között kilenc GS-en indult, és nyolcat megnyert, 1993 és 1996 között pedig 15-ből 10-et) és Szeles Mónikának (1991 és 1993 között kilenc versenyből hétszer ő vitte haza a kupát), Serenát az teszi különlegessé, hogy
31 éves korában kezdődött az az időszak, ami a mostani vereséggel ért véget.
2013 februárja óta a 15 major versenyből hetet megnyert, volt olyan időszak, amikor – pályafutása során másodszor – összehozta a Serena Slamet, vagyis mind a négy tornán ő volt a címvédő. Az elmúlt három és fél év alatt a top tízes ellenfelek ellen 43-5 volt a mérlege, összesen pedig 209-19.
Ezt hívják dominanciának.
Ha az említett időszakot odaadjuk Serenának, az idei évet bátran beírhatjuk Kerbernek, aki 28 évesen lett világelső. Ezzel három évet vert Jennifer Capriatira, aki 2000-ben 25 évesen nézett le először a többiekre a ranglista éléről. Kerber előtt egyébként Graf volt a legutóbbi német világranglista-éllovas.
"Fantasztikus érzés, hogy Steffi után én lehetek a következő német világelső. Ő óriási játékos volt, és mellé csodálatos ember, és azt hiszem, most büszke rám, hogy eljutottam idáig" – nyilatkozta Kerber.
Kerbernek a mostani az első US Open-döntője lesz, idén ellenben már a harmadik nagy fináléja: Melbourne-ben megverte Williamst, Wimbledonban viszont kikapott tőle. De nem csak a GS-eken ment jól neki, az olimpián ezüstérmes lett, Stuttgartban tornagyőztes, Cincinnatiben és Brisbane-ben döntős, és még további három alkalommal jutott el a legjobb négyig.
A nagy előzés már Cincinnatiben is összejöhetett volna neki, de a döntőben nagyon simán, 6:4, 6:1-re kikapott Pliskovától. Ő a világelsőséget nem tudja már elvenni a némettől, de magyar idő szerint szombat este egy újabb döntőben törhet borsot az orra alá. Kerbernek pedig nem is kell jobb alkalom, hogy megmutassa, tényleg rászolgál az első helyre.