Hosszú combú modellből a futás megszállottja

Fiatal modellként nem nemzetközi kifutókról, hanem sportsikerekről álmodott. Három gyermeke három és fél év alatt született meg, a várandósságok alatt is futott és a szülések után is gyorsan visszatért a mozgáshoz. Most negyedik maratonjára készül, a futás mellett kiegészítésként triatlonozik. Anyaság, munka és szenvedélyes sport összeegyeztethetőségére Túróczi Réka tökéletes és hiteles példa.

Igazi csalfa tavaszi időben kezdődik a nap a hármashatárhegyi repülőtéren: a melegnek álcázott napsütést süvítő szél metszi hidegre. Ennek ellenére tele a rét kutyasétáltatókkal és elszánt futókkal. Túróczi Réka is itt kezdte a napját: mire belevágunk az interjúba, már túl van tíz kilométeren.

Minden reggelt mozgással indít?
Igen.

Hetente hatszor futok, mert készülök az áprilisi maratonra,

utána ez csökken majd ötre. Ehhez jön heti két görgős edzés (állványra szerelt biciklin tekerés - a szerk.) vagy spinning a triatlon miatt, aztán két úszás és kiegészítésként két kondi.

Főállásban ezzel foglalkozik?
Nem, van egy civil munkám is. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének vagyok az ügyvezetője. Innen megyek is majd dolgozni.

Réka időjárástól függetlenül minden napot futással kezd Fotó: Mudra László - Origo

Viszi magával a futócuccát a munkahelyére?
Mindig, mindent!

A kocsimban mindig van mindenféle sporthoz szükséges felszerelés:

futó-, úszó-, kondicucc. Ahogy alakul a napom, rugalmasan tudom hozzáilleszteni az edzéseimet.

Ebédidőben is kijárok például futni a Margitszigetre.

Mindezek mellett van három gyereke. Hogy lehet mindent összeegyeztetni?
Szerencsére elég nagyok már: hét, kilenc és tizenegy évesek. Elviszem őket az iskolába, utána a szoros időbeosztásom szerint csinálom a dolgaimat. Az úszásokból egyet a gyerekekkel együtt tudok le. Szerencsére most a harmadikosomnak és az ötödikesemnek van kötelező iskolai úszás, én pedig lelkes szülőként kísérem őket.

A lányom a Vasasban atletizál, így amíg ő edzésen van, veszek egy futójegyet és én is futok.

Így a lehető leghasznosabban töltöm el az időmet, és nincs az, hogy a gyerek nyafog, mert nincs kedve úszni, anya meg a medence széléről dirigál neki.

Én is beugrom vele együtt a hideg vízbe, vagy épp futok vele este a sötétben a nulla fokban.

A sportra nevelésben ez az egyik legfontosabb, hogy együtt csináljuk a gyerekekkel.

Három gyönyörű gyermek édesanyja:

Reka Turoczi (@irunmom) által megosztott bejegyzés, 2016. Szept 14., 03:52 PDT

Mikor kapcsolódik ki?
Kedd esténként van kimenőm, akkor van egy közösségi edzésem, egy gyorsító futás.

Tehát futással vezeti le a futást?
Igen, gyakorlatilag igen. (nevet)

Hogyan lesz egy hosszú combú modellből a futás megszállottja?
Már amikor modellkedtem, kacérkodni kezdtem a futás gondolatával. Gyerekkoromban sokáig úsztam, síeltem így alapvetően nem állt tőlem távol a sport, de komolyan csak az első gyerekem születése után kezdtem el futni.

A modell éveim alatt sokat dolgoztam együtt Náray Tamással, ő mondogatta, hogy olyan a lábam, mint egy arab telivéré.

Erről mindig a futásra asszociáltam, a lányom születése után pedig bele is vágtam.

Tizenhárom évig dolgozott modellként, de a futásban teljesedett ki igazán Forrás: Éder Krisztián

Emlékszik a kezdetekre?

Persze, sosem fogom elfelejteni az első futásomat 2007 tavaszáról. Néhány hónapja éltünk akkor Hűvösvölgyben, konditermet kerestem, de nem találtam olyat, ami tetszett, ezért elmentem a Nagyrétre.

Emlékszem, vastag frottír melegítőben, utcai tornacipőben, pamut pólóban, a futáshoz teljesen alkalmatlan öltözékben kezdtem el.

Ebben a szuper szerelésben arra gondoltam, hogy

lám, az én lábam futásra való, Náray is megmondta, nem lehet véletlen, hogy itt kötöttem ki.

A 800 méter hosszú pályán 6-7 kört futottam.

Azért az nem olyan rossz elsőre.
Jó kondiban voltam, mert addig is sportoltam, kardióztam, habár futópadon azért teljesen más, de a heti három edzésem megvolt akkor is.

Három gyermek édesanyjaként is megmaradt modell alkata Forrás: Éder Krisztián

Majd elkezdte gyűjteni a kilométereket?

Először csak kiegészítő sport volt a futás a kondizás mellett, utána fordult a kocka. Elkezdtem a rétről egyre nagyobb területeket befutni, egyre messzebb merészkedtem: a Hárshegyre, a Hármashatárhegyre.

Kinyílt a világ a futással, miközben éreztem, hogy a lelkemnek is nagyon jót tesz.

Amikor futok, az a leges-legtartalmasabb magammal töltött idő, amit csak el tudok képzelni.

Ezért szippantotta be ennyire?
Igen, elsősorban a meditatív jellege tart benne, persze kell hozzá monotonitástűrő képesség. De az elején - hiú nőként - az is közrejátszott, hogy szépen formálta az alakomat.

Nagyon látványosan ledarálta azokat a részeket, amikkel mindig szenved minden nő.

Reka Turoczi (@irunmom) által megosztott bejegyzés, 2016. Aug 6., 09:26 PDT

Milyen távokkal kezdett?

Egy héten kétszer futottam, 4-6 kilométereket, aztán egyszer csak tíz lett belőle. Eleinte nem jártam versenyekre, egyedül futottam, semmilyen közösségnek nem voltam része. Egészen 2010-ig, amikor részt vettem az akkor 12 km-es Vivicittán.

A terhességeket, szüléseket hogyan tudta összeegyeztetni a futással?
Volt segítségem, az apuka és a nagyszülők is. Amikor kicsik voltak a gyerekek, egy-egy órát kiszakítottam magamnak,

egyszerűen szükségem volt rá, hogy elszakadjak egy kicsit otthonról, hogy egyedül legyek, feltöltődjek.

A 2012-es Vivicittá volt Réka első futóversenye Fotó: Hajdú D. András [origo]

Várandósan is futott?
Igen, a második két gyerekemmel az ötödik hónapig futottam.A szülés után is hamar visszarázódtam:

a középső gyerekemnél három hetet vártam, a kicsinél már csak hat napot.

Ezt csak azért tehettem meg, mert könnyű szüléseim voltak, komplikációmentesek, így a testem könnyebben visszaszokott a terheléshez.

A futás mellett tudtam szoptatni is,

tíz hónapig mindegyik gyereket, semmilyen gondom nem volt. A várandósságot is teljesen természetes állapotnak tekintettem, nem nehézségként, nem teherként éltem meg, ahogyan a szülést sem. Nem óvatoskodtam túl a visszatérést.

Magamra figyeltem, tudtam, hogy a testem úgyis jelez, és ha fáj valamim, akkor abbahagyom.

Nem is történt semmi baj.

Legnagyobb gyereke születése után kezdett futni, most rendszeresen gyűjtik együtt a kilométereket:

Reka Turoczi (@irunmom) által megosztott bejegyzés, 2016. Szept 24., 08:05 PDT

Hogyan jött a versenyzés?

Először csapatban teljesítettünk, és megjött a kedvem a versenyzéshez.

Az első félmaratonom valójában nem volt egy katartikus élmény, habár eléggé kifutottam magam.

De annyira tudtam, hogy képes vagyok megcsinálni, hogy igazából nem voltam magamtól elájulva. Nem éreztem azt, amiről sokan beszámolnak, hogy fú, micsoda érzés.

Nagy különbség van aközött, hogy valaki lefut vagy megfut egy versenyt.

Az futja le, aki minimális felkészüléssel odaáll a rajthoz, és végigszenvedi gyakorlatilag az egész távot, igazából csak ki akarja pipálni a bakancslistán. Én viszont tudom, hogy a testem képes erre, nekem ezt már nem kell bizonyítanom. Ezért

a versenyzésben az a fontos, hogy a felkészülésem olyan legyen, hogy azt viszonylagos jó érzéssel tudjam megcsinálni.

Nincsenek emberfeletti célkitűzéseim, megfutni szeretem a távot, úgy, ahogy elterveztem.

Réka, az IRunMom megfutni és nem lefutni szereti a távokat Fotó: Mudra László - Origo

Hányszor futotta le a maratont?
Nem sokszor, háromszor. Most készülök áprilisban a negyedikre. Az elsőt 2012-ben teljesítettem.

Budapesten?
Persze, természetesen.

Az első maratonját itthon illik megfutnia az embernek,

ez meggyőződésem.

Ez már maradandóbb élmény volt?
Szívesen emlékszem rá, hogyne, de

ami igazán felemelő volt az a 2014-es Ultra Balaton.

Na, abban nem voltam biztos, hogy képes vagyok-e rá. Ilyen szempontból egy lutri volt, mert nem tudtam, végig tudom-e csinálni.

Párban teljesítettük a 212 kilométeres távot, 18 és fél óra alatt.

Ez nem igazi ultrázás, mert nem egy huzamban futottuk le a távunkat, de azért így is megterhelő volt. 40-50 perces pihenők után újra és újra nekiindulni, amikor már teljesen merevek az izmok, éjjel is futni a kilencedik-tizedik szakaszt, nem egyszerű.

Háromszor teljesítette a maratoni távot, egyszer az UltraBalatont, tavaly pedig megnyert egy triatlonversenyt Fotó: Mudra László - Origo

Hogyan lett triatlonista? Kevés volt már a futás?
Nem, nem volt kevés. Egy sérülésnek köszönhető az egész. Egy félmaratonon saroksérülést szenvedtem, majdnem egy hónapig nem tudtam futni. Fájt a szívem, hogy nem mehetek, pótcselekvésként ezért elkezdtem úszni. A futótársaim javasolták, hogy vegyek egy országúti biciklit is, hallgattam rájuk, úgyhogy rehabilitációként úsztam és bicajoztam. Annyira megszerettem, hogy triatlon lett belőle, rendszeresen indulok versenyeken.

Mi volt az eddigi legjobb eredménye?
Tavaly szeptemberben, a balatonfüredi versenyen első lettem a nők között. Nagy kihívás volt, és kemény verseny, abszolút nem gondoltam, hogy dobogós leszek. Nagyon szeretem a triatlonversenyeket, teljesen más a hangulatuk, mi a futóversenyeknek.

A triatlon az új szerelem az életében:

Reka Turoczi (@irunmom) által megosztott bejegyzés, 2016. Okt 14., 05:58 PDT

Akkor most triatlonista és futó egyszerre?
Igen. A futás a fő hobbim, és kiegészítő tevékenységként triatlonozom.

Szeretne valamelyikkel még komolyabban foglalkozni?
Két év múlva,

negyvenéves koromban szeretném megcsinálni az IronMant,

idén szeptemberben pedig azt tervezem, hogy beiratkozom a Testnevelési Egyetem triatlon szakedzői szakára.

Tervezi, hogy elvégzi a triatlon szakedzői képzést Fotó: Mudra László - Origo

Miért nem a modellkedés mellett tartott ki?
Érettségi után kezdtem el modellkedni, korábban nem engedték a szüleim. 19 évesen részt vettem az Év arca versenyen, ahol

Náray Tamás felfedezett, abban az évben ősszel már kifutón voltam.

De az sem főállás volt, mellette tanultam aztán dolgoztam is. Az Idegenforgalmi Főiskolára, majd a Corvinusra jártam, közgazdaságtant hallgattam.

Tudtam, hogy a modellkedés egy véges dolog, amiből ki lehet öregedni.

De hála a szüleimnek, és annak, hogy értelmiségi családban nőttem fel, alap volt, hogy diplomát szerezzek, egy kézzelfogható szakma érdekében.

Ráadásul a 173 centimmel kicsi is voltam egy nemzetközi karrierhez, nem is volt bennem elég önbizalom.

Nem láttam jövőképet a modellkedésben, nem teljesedtem ki benne úgy, mint a futásban.

Melyik a nehezebb: lefutni egy maratont vagy háromgyerekes anyaként helytállni?
Ha nem futok, akkor a gyerekek jobban kimerítenek.

De ha tudok futni, akkor ki vagyok simulva, akkor azt csinálnak velem, amit csak akarnak, akkor fát lehet hasogatni a hátamon.

Nagyon odafigyelek arra, hogy a gyerekeimmel közös élmények nagy részét aktív sporttal éljük meg.