Nem minden alap nélkül gondolhatta Marin Cilic, hogy eljött az ő napja, és hét vereség után végre megint jobbnak bizonyul Stan Wawrinkánál.
A 28 éves horvát játszmavesztés nélkül jutott túl az első négy mérkőzésén és a negyeddöntőig még Rafa Nadalnál is kevesebb időt töltött a pályán (5 óra 56 perc.) Tehát frissen és önbizalommal teli sétálhatott ki a Suzanne Lenglen katlanba. A Roland Garros 2005-ös junior bajnoka a 2003-as párizsi, korosztályos győztes ellen.
Azért több minden szólt a svájci sikere mellett. Egyrészt 2010 óta nem tudott nyerni ellene Cilic, és Wawrinka azért nem véletlenül lett háromszoros Grand Slam-bajnok a 2015-ös Roland Garros óta. Igaz, hogy a tavaszi salakos versenyeken nem csillogott (Monte-Carloban és Rómában a 16 között búcsúzott, Madridban már az első meccsén kikapott Benoit Paire-től), de Párizs előtt veretlen maradt a genfi ATP-versenyen és ennyi mintha elégnek is bizonyult volna ahhoz, hogy újra veszélyessé váljon. Márpedig, ha Stan Wawrinka belép ebbe a zónába, akkor bárkit, bárhol képes legyőzni.
Ennek megfelelően gyakorlatilag gond nélkül intézte el a horvátot.
Az első labdamenettől irányított és Cilicnek esélye nem volt, hogy izgalmassá tegye a mérkőzést.
A Philippe Chatrier stadionban párhuzamosan ment Andy Murray és Nisikori Kei csatája. Az elmúlt egy évben négyszer párbajoztak és a riói olimpián játszott mérkőzésük kivételével (ott Murray 6:1, 6:4-re győzött) rendre hatalmas csata lett a találkozójukból. A tavalyi US Open negyeddöntőben például a japán 1:6, 6:4, 4:6-ról fordítva nyert 7:5-re az ötödik szettben. Összességében azért Murray vezetett, tízből nyolc sikerrel. Érdekesség, hogy a brithez és a svájcihoz hasonlóan Nisikori is szerényebb tavaszt produkált, igaz, sokáig csuklósérüléssel bajlódott. Ő is elment Genfbe, mert szüksége volt mérkőzésekre.
Ahhoz képest, hogy Andy Murray hétfőn az elmúlt hónapok talán legjobb teljesítményével verte a fiatal orosz Kasanovot, meglehetősen sok hibával teniszezett Nisikori ellen, aki ezt ki is használta és különösebb megerőltetés nélkül behúzta az első szettet.
A Roland Garroson nem mérkőztek korábban, ami azért érdekes, mert így most fordult elő először, hogy Ivan Lendl és Michael Chang együtt, illetve alig néhány méterre egymástól ül a Philippe Chatrier lelátóján. A cseh már háromszoros Fench Open-bajnok volt, amikor 1989-ben, a verseny történetének egyik legemlékezetesebb ütközetében kikapott a mindössze 17 éves amerikaitól (4:6, 4:6, 6:3, 6:3, 6:3), aki annyira elkészült az erejével, hogy egyszer alulról szervált. Mindez a negyedik fordulóban történt, de Michael Chang meg sem állt a Muskétások kupájának elhódításáig (aztán soha többet nem nyert Grand Slamet.) Ivan Lendlnek talán duplán is fontos lehetett Andy Murray diadala, legalább edzőként visszavághatott 28 évvel később.
Andy Murray tehát kereste azt a játékot, amire néhány napja végre rátalált. Ehhez azért kapott némi segítséget a japántól, aki nem tudta tartani a stabil teniszét az alapvonalról, ő is egyre többet hibázott és az adogatás egyik oldalon sem jelentett igazi előnyt. A furcsa, kicsit a női meccsek dramaturgiáját idéző összecsapás a harmadik játszmában dőlt el, amikor Murray előbb hiába adogatott a szettért, 6:5-nél, utána rendezte a gondolatait és a rövidítést 7:0-ra hozva megtörte a japánt.
Eredmények:
férfiak, negyeddöntő:
Murray (brit, 1.)-Nisikori (japán, 8.) 2:6, 6:1, 7:6 (7-0), 6:1
Wawrinka (svájci, 3.)-Cilic (horvát, 7.) 6:3, 6:3, 6:1
A férfi elődöntő másik ágán a Novak Djokovicot kiejtő Dominic Thiem Rafael Nadallal találkozik.
Thiem (osztrák, 6.)-Djokovic (szerb, 2.) 7:6 (7-5), 6:3, 6:0
Nadal (spanyol, 4.)-Carreno Busta (spanyol, 20.) 6:2, 2:0-nál Carreno Busta feladta
korábban:
nők, negyeddöntő:
Ka. Pliskova (cseh, 2.)-Garcia (francia, 28.) 7:6 (7-3), 6:4
Halep (román, 3.)-Szvitolina (ukrán, 5.) 3:6, 7:6 (8-6), 6:0