Ki is valójában Isaac Makwala, akiről Afrikán kívül, és az atlétikai eredményeket fejből fújó, a sportágba menthetetlenül szerelmes rajongókon kívül a széles nagyközönség aligha hallott 2017 előtt?
És akit alighanem a szívébe zárt a londoni világbajnokság közönsége, és a világ sportszerető szurkolóinak jelentős része. Mert Bolthoz hasonló karakter, akiért nem csak futása, hanem pályán kívül mutatott akciói miatt is lehet rajongani.
Ugyan kinek jutna eszébe a karanténból kiszabadulva, a reménytelenül szakadó hideg esőben, tökéletesen egyedül lefutott 200-as előfutama után, amelyben magabiztosan hozza a nemzetközi szövetség által számára kiírt 20.53 másodperces időt - 20.20 alatt ért célba -, hogy azon melegében lenyomjon öt fekvőtámaszt.
Csak hogy bizonyítsa, köszöni, jól van.
Majd katonai tisztelgéssel hálálja meg a közönség biztatását. Hogy aztán két órával később szinte ennél is reménytelenebb helyzetből, a nagyon éles, szűkre szabott, eső áztatta egyes pálya kanyarjából kifutva magabiztosan, másodikként jusson a fináléba.
A másfél hónap híján 31 éves botswanai futó természetesen nem a semmiből érkezett. Az idei évet megelőzően is voltak megsüvegelendő eredményei. Habár olimpián, vagy világbajnokságon soha nem szerzett még érmet, Afrika-bajnokot tisztelhetünk személyében. 2008-ban, az addis-abeba-i kontinensbajnokságon már ezüstérmes volt 21 évesen. Az akkor futott 45.64 másodperce nem rossz eredmény. De nem mondhatnánk különlegesnek. Az igazán komoly dolgok férfi 400-on 45 másodperc alatt kezdődnek, és a világklasszis teljesítményhez 44 másodpercen belül kell futni.
Két évvel később a nairobi Afrika-bajnokságon 4x400-on ismét ezüst jut neki, hogy 2012-ben, Porto Novóban megnyerje élete első kontinensbajnoki címét. 45.25-ös eredménye szép teljesítmény, ám 25 évesen még mindig messze volt attól, hogy ezzel meghatározó tényező legyen a világban.
Igazán komoly szintet 2014-ben lépett.
A svájci Le Chaux-de-Fond-ban 44.01-et futott, és öt héttel később Marrakesben 44.23 másodperccel győzött az Afrika-bajnokságon. Ezek már olyan idők, amelyekre mindenki felkapja a fejét!
A következő lehetett volna a nagy áttörés éve. Időeredmény tekintetében ez meg is történt. Újra a svájci versenyen remekelt, a 43.72-es ideje után nyugodtan mondhatjuk, hogy
éremesélyesként érkezett a pekingi vb-re.
Mi több, Le Chaux-de-Fondban másnap az általa addig nem különösebben forszírozott 200-on is 20 másodpercen belül ért célba. (19.96) Pekingben a vb-n azonban nem sikerült tökéletesen a formaidőzítése, és "csak" az ötödik helyet csípte meg 400-on.
A riói olimpia előtt nem sikerült ilyen komoly formába lendülnie. Végül annak is örülhetett, hogy a botswanai 4x400-as váltóval ötödikek lettek.
Idén viszont már a vb előtt történelmi tettet hajtott végre.
A július 14-i, madridi versenyen előbb 43.92-t futott 400-on, majd 2 óra 20 perccel később teljes szélcsendben 19.77 másodpercet száguldott 200-on. Korábban egy nap alatt soha senki nem volt képes 44-en belül futni a 400-at és 20 másodpercen belül a 200-at.
Még a rövidebbik távja előtt azt nyilatkozta a sajtó képviselőinek, hogy úgy érzi, ennél is gyorsabb futásra lesz képes.
Londonban nem lehet más célom, mint a világbajnoki arany megszerzése."
Merész kijelentés volt annak ismeretében, hogy a tavaly az olimpián világcsúccsal, valóságos űridővel győző dél-afrikai Wayde van Niekerk még nála is gyorsabb volt egy héttel később Monacóban (43.62).
Van Niekerk riói világcsúcsa a nagy előd, Michael Jonhson kommentálásában
Makwala viszont tovább faragott idei legjobb 400-as idején, és monte-carló-i 43.84 másodperces futás után kijelentette, a vb-n megpróbálkozik a duplázással. Csakúgy, mint dél-afrikai ellenfele.
Usain Bolt, a világ leggyorsabb embere egy hónappal fiatalabb, mint a botswanai, ám ő úgy érzi, elég volt a kemény edzésekből. Isaac Makwala viszont szentül hiszi, hogy az ő ideje még csak most jön el.
Mint tudjuk, 400-on nem jött, nem jöhetett el az ő ideje. Mert a sors - ha fogalmazhatunk így - beleköpött a levesébe. Vagy a süteményébe. Már soha nem derül ki, mitől kapott gyomorrontást.
A lényeg, hogy amikor ez kiderült, a brit törvények értelmében 48 órára karanténba zárták.
Hiába vette játszi könnyedséggel az előfutamot és az elődöntőt, a végső partiban neki nem osztottak lapot. Csak tv-n nézhette, ahogy nagy ellenfele könnyedén, a legvégén már a 200-as futamokra spórolva megnyeri a döntőt.
Óriási bizonyítási vágy munkált benne, amikor az utolsó utáni pillanatban megengedték neki, hogy egyedül lefussa az előfutamát, majd az egyes pályán az elődöntőt.
Fekvőtámasz Makwaláért
A rendkívüli támogatást, amit szerte a világból, és érthető módon leginkább hazájából kapott, igyekszik meghálálni. Mint a legnagyobb közösségi oldalon írja, legmélyebb tiszteletét fejezi ki azok előtt, akik mindvégig támogatták és hittek benne. Ezzel együtt a szurkolók és rajongók között egy versenyt hirdetett. A kihívás értelmében a #MAKWALA_CHALLENGE felirattal ellátott fényképek megosztói közül véletlenszerűen választja majd ki azt, aki közös fotón szerepel majd vele. Természetesen a fénykép mellé aláírás is jár. Vélhetően csak botswanaiak nyerhetnek, de a játék kedvéért bárki lenyomhat öt fekvőtámaszt, és kiposztolhatja azt a világhálóra.
A 200 döntőjében aztán a táv második felére egészen egyszerűen elfogyott. Úgy látszik, egy napon belül ugyan lehet kétszer komoly eredményt futni ezen a távon, de annak másnap igen nagy ára lesz.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetséget több kritika érte már az utóbbi években a doppingesetek kezelése és korrupciós ügyek matt.
Ebben az esetben többen gyanították, hogy a Michael Johnson-féle történelmi 200-400-as duplázásra készülő Van Niekerk dolgát akarták megkönnyíteni. Hogy ez így volt, vagy sem, már nyilván soha nem fogjuk megtudni. Ám a dél-afrikainak még úgy sem sikerült a bravúr, hogy legnagyobb riválisát lehetetlen helyzetbe hozták. Ugyanis jött az azeri születésű, török színekben versenyző Ramil Guliyev, és a Bolt-érában elképzelhetetlenül szerény idővel, 20.09 másodperccel elcsente az aranyat Wayde van Niekerk orra elől.
Botswana szegényebb lett egy aranyéremmel, valamint egy nemzeti ünneppel, amelyet Makwala győzelme esetén tartottak volna augusztus 11-én. A sportszeretők pedig egy élménnyel, hogy egyenlő feltételek mellett lássák megküzdeni a két legesélyesebb versenyzőt a világbajnoki győzelemért.