A 22 éves Liu Shaolin Sándor és a 19 éves Liu Shaoang kínai apától és magyar anyától született Budapesten. Mint mondják, ők egyszerre magyarok és kínaiak, de a sportsikereket szülőhazájuknak, azaz Magyarországnak szállítják. Apró érdekesség, hogy a két Liu kezdetben az úszással próbálkozott, de a szemük nem bírta a klórt, így inkább jégre váltottak, ahol kezdetben saját bevallásuk szerint sem sok sikerélményben volt részük.
„Először sokat bénáztam, de 2007-ben Kínában rengeteget foglalkozott velem egy edző, és visszatérve egyre jobbak lettek az eredményeim" – mondta Shaolin.
A Kínában töltött közel másfél év alatt rengeteget fejlődtek a Liu testvérek, nem mellékesen pedig ott ismerték meg azt a Zsang Linát, aki ma a magyar válogatott edzőjeként tesz nagyon sokat azért, hogy a short trackeseink a világon bárkivel felvehessék a versenyt. Phjongcshangban pedig egyértelműen a csapat legjobbja volt: 500 és 1000 méteren is ötödik lett, azaz olimpiai pontot szerzett, a váltónak pedig igazi vezére volt már az elődöntőben is, a döntő hajráembereként pedig egészen csodálatos volt.
"Második helyen vettem át, de jól sikerült a váltás, a kanadaiaknak pedig nem jó a befejező embere. Úgy voltam vele, akármi lesz, elmegyek mellette.
Tudtuk, ha a kanadaiak vannak elől, csak a pályát akarják tartani, és, ha itt leszed ma valaki, akkor én vagyok a legnagyobb lúzer a világon
– mondta Shaolin a döntő után. Nem ő lett a világ lúzere, ezt leszögezhetjük.
Az ifjabbik Liu, az Ádo becenevet egy kínai császár után kapó Shaoang nem kevésbé tehetséges, mint bátyja, legfeljebb még nem olyan rutinos. Junior világbajnok, felnőtt Eb- és vb-ezüstérmes, és ő is tagja volt annak a váltónak, amelyik 2015-ben először nyert világkupa-futamot.
Ahogy Shaolin mondta egy korábban az Origónak adott interjúban: „A fizikai alapok a magyar vérünkből erednek, a kínaiból pedig a gyorskorcsolya technikai része. Bennünk találkozik az ősi, magyar erő és az ősi kínai technika."
Az a mondat pedig ezek után szinte magától értetődő, hogy
Ha mindketten ott vagyunk a pályán, és nagyon akarjuk, akkor nincs senki, aki meg tud verni minket.
Pont így történt Phjongcshangban. Az egyéni versenyekben nem túl szerencsés Ádo már korábban elmondta, hogy a váltóban egészen más lelki állapotban áll rajthoz, és ott sokkal jobban tud menni, ez mindkét futamban meglátszott.
"Úgy érzem, ez nem a vége. Ez is csak egy állomás, egy jó kezdet" – értékelt Shaoang a diadal után.
Ennek a csapatnak az oszlopa az a Knoch Viktor, aki 2006-ban Torinóban Huszár Erika mellett először szerzett olimpiai pontot a magyar short trackeseknek, és, aki összesen hatszor volt az év magyar gyorskorcsolyázója. Egyéniben junior vb-bronzérmes és Universiade-győztes, a váltóval pedig kétszeres-vb és hatszoros Eb-érmes – de egyik sem arany. Talán ezért is fordult meg a fejében a visszavonulás gondolata a 2016-os világbajnokság előtt –
Szöulban azonban kiharcolta a csapat az olimpiai szereplést, ő pedig rátette még azt a két évet a karrierjére.
Phjongcshangban csak egy egyéni számban indult, 500 méteren, ahol nem jutott tovább, de ez nem látszott a váltóban mutatott teljesítményén.
Mint mondta, egy ideje már azon gondolkozott, hogy jó lenne olimpiai, világ- és Európa-bajnokként visszavonulni, de a nagy világversenyeken nem akart összejönni a siker.
"De most összejött, és nem bánom, hogy éppen az olimpián. Sanyi úgy ment el a kanadai mellett, mintha az szembejött volna vele.
Miután levadászta, biztos volt az arany, ha nem esik el
– mondta később az MTI-nek.
A Knoch Viktorhoz hasonlóan pécsi Burján Csaba 2015-ben lett a váltó stabil tagja, amikor szintén Szöulban a magyar short track történetében először nyertek világkupát. Dél-Korea fekszik nekünk, ez biztos, hiszen a phjongcshangi csarnok avatóján rendezett Vk-versenyt is megnyertük. Ezúttal is számíthatott rá a csapat.
"Mindenki ezt kérdezi tőlünk, hogy milyen érzés, de még mi se tudjuk – monta Burján. – Burján Csaba olimpiai bajnok. Még ízlelgetem. A név elé nem lehet írni, mint a doktort? Csak így mutatkoznék be".