Eddig sem volt meleg Quebec legnagyobb városában, pénteken, a világbajnokság első napján azonban az eddigieknél is hidegebb reggel köszöntötte a sportolókat, akiknek - már, ha nem kanadaiak - egy hetük volt, hogy hozzászokjanak a zimankóhoz. A kanadai tél egyelőre vasmarokkal tartja állásait, az utcákon vastag hóban kell trappolni, és a helyiek is összehúzzák magukat a télikabátok alatt.
Na, de ennyi elég is a siránkozásból, hiszen volt ennél fontosabb dolgunk is: megkezdődtek a vilgábajnokság versenyei, az első napon az 500, az 1000 és az 1500 méter selejtezőit rendezték, úgy a nőknél, mint a férfiaknál.
Előbbieknél Bácskai Sára Luca és Jászapáti Petra, míg utóbbiaknál Burján Csaba, Liu Shaoang és az 500 méteren két éve Szöulban a sportág első magyar vb-aranyát nyerő Liu Shaolin Sándor várta a rajtot a meglehetősen lepukkant Maurice Richard Arénában.
Amit nevezhetnénk patinásnak is, hiszen mégiscsak az 1976-os téli olimpia egyik helyszíne volt, itt rendezték az ökölvívó és a birkozó versenyeket, de már akkor is 14. évét "taposta" azóta pedig nem lett fiatalabb.
Miközben a lányok már a jégen köröztek, addig a három fiatalember a lelátón kocogva próbálta elérni az üzemi hőfokot. Fél órával az első futam előtt úgy tűnt, üres lelátók előtt rendezik az első versenyeket, de aztán szépen sorban érkeztek az újabb és újabb iskolás csoportok a montreali körzet huszonöt intézményéből, a végére lettek úgy ötszázan.
Villogó karkötőkkel felszerelve színesítették a hangulatot, meg persze önfeledt sikoltozással és táncikálással a sportversenyeket - úgy tűnik - immár világszerte és örökre megfertőző Macarena ritmusaira. Aztán a House of Pain Jump Around-jával kozmetikázták a kisiklást. Ezért kell gyerekekkel megtölteni egy csarnokot - mindenre rá lehet venni őket. Szombat-vasárnapra viszont már telt házat ígérnek a rendezők. Lesznek montreali magyarok is, akik, ahogy egyikük mondta a lelátón, szerettek volna programot szervezni a csapatnak, de a sűrű napirend nem engedte az összejövetelt.
A mieink közül elsőként Liu Shaoang rajtolt el, aki az 1500 méteres előfutamában összekerült a sportág jelenlegi legnagyobb kanadai sztárjával, a Phjongcshangban 1000 méteren győztes Samuel Girard-ral.
A mi fiunk 2016-ban, Szöulban, míg a kanadai egy évvel később Rotterdamban lett vb-ezüstérmes ezen a távon.
És, ahogy azt kell, gyakorlatilag végig a vezetve, magabiztosan jutottak az első két helyen - Girard, Shaoang sorrendben - a következő fordulóba.
A következő, hét fős csoportba is jutott egy magyar és egy kanadai olimpiai bajnok: előbbi Burján Csaba, utóbbi, a Vancouverben 500 méteren győztes Charles Hamelin személyében. Az ötszörös olimpiai érmes kanadai meg is nyerte a futamot, Burján Csaba pedig negyedikként ért célba.
Harmadik egyéni indulóként Li Shaolin Sándor állhatott oda a piros vonalhoz, aki egy futamba került a phjongcshangi olimpiáról az orosz doppingbotrány miatt eltiltott, dél-koraiból orosszá lett, hatszoros olimpiai bajnok Viktor Annal. Sanyi ettől persze nem jött zavarba,
a táv első felét szépen lekorizta az utolsó helyen, majd könnyedén megette a mezőnyt, Anostól, mindenestül.
Persze, hogy mosolyogva állt be egy szelfire egy rajongóval és barátnőjével, a brit short trackes, Elise Christie-vel.
A két lány közül elsőként Bácskai Sára Luca lépett jégre az 1500 méteres selejtezők harmadik futamában, ahonnan másodikként jutott tovább, miután az élen haladó hazai Jamie MacDonald megtette azt a szívességet, hogy elesett az utolsó körben.
A táv olimpiai 6. helyezettje, Jászapáti Petra is kényelmesen ment tovább a második helyen.
500 méteren Liu Shaoang akkora előnnyel nyerte a futamát, amivel ezen a távon már nem is illik, egy másodpercet vert a másodikra.
Burján Csaba célfotóval ment tovább a második helyen, Liu Shaolin pedig láthatóan presztízs kérdést csinált abból, hogy a táv két évvel korábbi világbajnokaként futamgyőztesként jusson tovább. Majd azzal a lendülettel a középfutamot is vették, és jutottak mindhárman a szombati negyeddöntőkbe.
A lányok közül a legrövidebb távon junior vb-ezüstérmese, Jászapáti Petra és Bácskai Sára Luca sem járt szerencsével.
Ezer méteren a Liu fivérek egyaránt futamgyőztesként jutottak a középfutamokba, míg Burján Csaba az olimpiai bajnok, Samuel Girard mögött csúszott be másodikként a második körbe. Ott viszont már csak előbbi kettő járt sikerrel, Burján Csaba elesett, de úgy érzi, hogy ennek is megvolt az oka.
"Nem sok idő telt el az olimpia óta, kicsit meg is ünnepeltük az aranyat, nem edzettem olyan intenzitással, úgyhogy olyan 80-90 százalékos állapotban vagyok. Sajnálom ezt a bukást ezren, de azt hiszem ez a fáradtság számlájára írható, próbáltam hosszabbakat csúszni, és nem tudtam egy lökést befejezni.
Jó lett volna a háromból két távon eljutni a negyeddöntőig, kár, hogy csak ötszázon sikerült, de úgy vagyok vele, hogy akkor abból kell a lehető legtöbbet kihoznom
– mondta a nap végén az Origónak a pécsi sportoló.
Szombaton az 500 és az 1500 méteres versenyek negyed-, majd elődöntőit végül döntőit rendezik meg, és a váltók is megkezdik a szereplést. A mieink borzasztó erős négyesbe kerültek: az olimpiai ezüst- és bronzérmes, azaz Kína és Kanada mellett, a vb-címvédő hollandok közül kellene két csapatot megelőzni a döntőhöz.
"Minden nagyon jó volt, örülök hogy az olimpia után is ilyen formában vagyok" – mondta a továbbjutásokat halmozó Liu Shaolin Sándor. Amikor felvetettük neki, hogy többször is láthatóan presztízs kérdést csinált abból, hogy ne előzzék meg, és futamgyőztesként jusson tovább, a legkézenfekvőbb választ kaptuk:
Ez a sportág lényege! Ez volt a terv, ne előzgessen meg engem senki, hadd fáradjanak csak el a többiek.
Ötszáz és ezer méteren kimondottan jól éreztem magam a jégen, az 1500 viszont ezen a lassú jégen nagyon fárasztó volt."
Ezt erősítette meg Liu Shaoang is, aki szintén mindhárom távon ott lesz a mezőnyben szombaton és vasárnap. "Fárasztó volt, de úgy láttam, hogy nem csak nekem, hanem mindenkinek. Lassú a jég, talán ezért is, de még inkább a mentális fáradtság miatt nem annyira stabilak most a versenyzők, ezért volt feltűnően sok esés.
Innen viszont már csak egyre nehezebb lesz, de minden távot komolyan kell venni, még akkor is, ha messze az 500 esett a legjobban.
Igaz ott is lassúnak éreztem magam, szerencsére ma még könnyebb volt a mezőny, mint az olimpián."