Mindenki tudja, hogy ez a kedvenc Grand Slamem,
otthon érzem magam itt. Az elmúlt három Grand Slam-döntőből megtanultam, hogy ez is csak egy meccs, nem számít az eredmény, nem kell valami különlegességként kezelni. Egyszerűen oda kell állni, a legjobb teniszt játszani, küzdeni minden pontért és meglátjuk, ki győz a végén. Nem sok minden változott egy év alatt az életemben. Most is teniszező vagyok, keményen dolgozom minden nap, talán
kicsit többet mosolygok és azért tapasztaltabb és nyugodtabb lettem.
Játszottam ellene néhányszor, tudom, hogyan kell teniszeznem. Megvan a játékom a győzelemhez, hiszek magamban, abban, hogy nyerhetek. Kihívásként és nagy lehetőségként tekintek a mérkőzésre"- nyilatkozta Simona Halep még szombaton. A 26 éves román abban biztos lehetett, hogy a döntő eredményétől függetlenül a ranglista élén marad.
Simona Halep összesítésben 5:2-re vezetett a finálé előtt Sloane Stephens ellen,
tavaly kétszer is jobbnak bizonyult az amerikainál, de hiba lenne abból bármi messzemenő következtetést levonni. Stephens 11 hónapos kihagyás, láboperáció után tért vissza 2017 nyarán és kétszer kikapott a romántól, aki aztán az első fordulóban búcsúzott azon a US Openen, amit ő megnyert.
Sloane Stephens úgy érkezett Párizsba, hogy az előző héten az első körben kapott ki a nürnbergi WTA-versenyen Putyincevától, de Rómában, Madridban és Stuttgartban sem mutatta semmi jelét, hogy komolyan kell számolni vele a Roland Garroson. Nem véletlenül mondta a döntőbe jutás után, hogy
ő már egy negyeddöntővel elégedett lett volna.
Tipikusan az a teniszező, aki a korai fordulókban szinte bárkitől képes kikapni, de ha eljut a negyeddöntőig, akkor nagyon veszélyessé válik. Klasszikus sötét ló, aki akár sorozatban nyolcszor ki tud kapni az első fordulóban, vagy a semmiből a csúcsra ér egy Grand Slamen. Van már trófeája Párizsból: 2010-ben Babos Tímeával nyert francia nyílt teniszbajnokságot a junioroknál.
Úgy a legkönnyebb versenyezni, ha nem gondolsz túl sok mindenre
és igyekszel jól érezni magad, nem rakni felesleges terhet a saját válladra. Ha szenvedsz, nem vagy boldog, úgy nehéz jó eredményt elérni. Ha önbizalmad van, akkor mindenre képes vagy. Ha nem pánikolsz, nyugodt vagy, akkor azokat az akadályokat is leküzdheted, amikre nem készültél fel. Mondhatom, hogy én
mindig nagyon kiegyensúlyozott vagyok a pályán.
Nem lógatom az orrom, de nem is vagyok túl izgatott. Azt hiszem, hogy ez a hozzáállás segített a döntőkben" - magyarázta Sloane Stephens, aki nem csak a pályán nagyon laza, az interjúszobában is meglepően közvetlen.
Amikor Simona Halep három ki nem kényszerített hibával kezdte a döntőt, már kiderült, hogy nem ő a nyugodtabb. Szerencséjére Sloane Stephens adogatott először, így nem került egyből brékhátrányba, de az egyértelműen látszott, hogy
a világelső játéka kevés lehet ezen a délutánon.
Az amerikai hihetetlenül gazdaságos teniszt játszik, egy lépést nem tesz feleslegesen, de ha szükség van rá, akkor
gazellaként mozog, a semmiből képes gyorsítani, ritmust váltani.
Csak idő kérdése volt, hogy Stephens mikor brékel. Nem is kellett sokat várni, a negyedik gémben fogadóként is jobb volt Halepnél.
A román érezte, hogy ezzel a játékkal nem sokra megy és elővette Arantxa Sanchez-Vicario moonball-teniszét a 90-es évekből. Egészen magasra pörgette fel a labdát, szinte megállt a levegőben. A próbálkozás nem járt sikerrel, Stephens erre is tudta a választ, könyörtelenül futtatta az első kiemeltet, szinte rendszeresen felnyalatta vele a salakot.
Simona Halepnek 2:5 után minimális esélye maradt a felzárkózásra. Amikor Stephens a játszmáért adogatott, akkor jutott először fogadóelőnyhöz. A döntő 40. percében jártunk és
a román először tűnt fel a hálónál.
Előtte kétszer próbálkozott az amerikai rövidítéssel, de mindkettő gyengére sikerült, elhalt a hálóban. Itt végre a variábilis teniszt szeretők is kaptak valamit, addig az elég egysíkú alapvonal játék dominált. A látványos labdamenetet Halep nyerte, de a következő hármat Stephens, így 42 perc alatt övé lett a szett (6:3.)
A Philippe Chatrier stadion hangulata olyan volt, mintha elfoglalták volna a románok, de a US Open tavalyi bajnokát ők sem tudták kizökkenteni. Fordítva, inkább Stephens csendesítette le a román szurkolókat a játékával.
Nem indult jól a második játszma Halepnek, egyből elvesztette az adogatását, de 0:2-ről úgy fordított 4:2-re, hogy 12 pontot nyert sorozatban. Hirtelen ő játszott brékelőnyben, de csak kettő percig, mert Stephens azonnal javított, semmire hozta a következő játékot fogadóként és 4:4-nél újra együtt voltak.
Megváltozott a játék képe:
az amerikai ritkábban váltott agresszívra és többet rontott, miközben Halep vette át az irányítást a labdamenetekben. Stephens a játszmában maradásért adogatott 4:5-nél, de két újabb hiba a szettbe került neki. Érdekesség, hogy a korábbi hét találkozójukon soha nem játszottak döntő játszmát. A harmadik felvonás előtt mindketten tartottak egy toalett-szünetet, majd 1 óra 31 perccel a döntő kezdete után indulhatott a csata hajrája.
Sloane Stephens képtelen volt visszatalálni ahhoz a játékhoz, amivel az első 40 percben uralta a pályát. Halep teniszét játszották, ami természetesen neki kedvezett.
Bekerült a zónába, ahol nem hibázik
és 3-szor, négyszer kell megnyerni a labdamenetet ellene a pontért. Gyorsan 5:0 lett és innen már nem maradt esélye az amerikainak. Simona Halep, három elvesztett Grand Slam-döntő után végre ünnepelhetett, 2 óra 3 perc alatt 3:6, 6:4, 6:1-re győzött.
Simona Halep tíz éve, 2008-ban a juniorok között nyerte meg a Roland Garrost. A felnőtteknél Virginia Ruzici 1978-as sikere volt a legutóbi román diadal a salakos Grand Slamen. Ruzici szombat délután ott ült Halep páholyában és onnan szurkolt az utódjának.
Eredmény, női egyes, döntő:
Simona Halep (román, 1.)-Sloane Stephens (amerikai, 10.) 3:6, 6:4, 6:1