Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nemzetközi birkózó társadalom szinte hazajár Budapestre: bár a lebonyolítási forma többször is változott a kezdetek óta, a sportág népszerűsége mindig töretlen volt nálunk. Ennek megfelelően immár hetedszer rendez Magyarország világbajnokságot, ha csak az elmúlt öt évet nézzük, akkor harmadszor.
Persze aki itt volt már 2013-ban, illetve 2016-ban (amikor a nem olimpiai súlycsoportok vébéjére került sor), nem tudja nem észrevenni a változásokat, hiszen az előbbi esemény alatt még a számunkra kedves, de azért elég ósdi Puskás Ferenc Stadiont, az egykori Népstadiont figyelhette meg a szomszédban, két éve a létesítmény éppen bontás alatt állt, ma pedig már az új, hipermodern Puskást csodálhatja meg, ha még csak félkész állapotban is.
Van, ami ugyanakkor soha nem változik: a komoly elvárások a hazai versenyzőkkel szemben. Szombat délelőtt rövid időn belül négy szabadfogású birkózónk is bemutatkozott a vb-n, de hiába biztatta őket lelkesen a magyar közönség, egyik csalódás jött a másik után. Mindjárt kezdésként igazi hidegzuhanyt jelentett, hogy a 86 kg-os súlycsoportban az éremesélyesnek tartott Veréb István 7-4-re kikapott a litván Voitechovskitól. Pedig a világ- és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes magyar sportoló parádésan kezdett, alig egy perc elteltével 4-0-ra vezetett, de aztán látványosan elkészült az erejével, riválisa pedig fordított.
„Szeretnék elnézést kérni azoktól, akik miattam jöttek ki az Arénába – kesergett Veréb. – Amint az bizonyára látszott is rajtam, három perc után alig álltam a lábamon, lépni sem bírtam. Még véletlenül sem akarok magyarázkodni, most így jött ki a lépés."
A 61 kilós Molnár József sem járt sikerrel az első körben, pedig a szenegáli Adama Diattáról előzetesen nem gondoltuk volna, hogy félelmetes ellenfélnek számít. Csakhogy az afrikai gyakorlatilag leiskolázta a „Kisiszap" becenévre hallgató magyart: nem sok híja volt a technikai tusnak, de a 10-2-es vereség sem szívderítő. „Bevallom őszintén, könnyebb meccsre számítottam – mondta csalódottan Molnár. – Tudtam persze, hogy a szenegáli ott volt két olimpián is, de úgy éreztem, nem volt rossz a sorsolásom. Az volt a baj, hogy túl sokat hibáztam, amit a srác ki tudott használni. Borzasztóan csalódott vagyok."
Vesztesen jött le a szőnyegről a 74 kg-ban szereplő Gulyás Zsombor is, akinek legalább annyi vigasza lehetett, hogy szoros, kiélezett küzdelemben maradt alul a kínai színekben versenyző Adanabaszijer Adanabaszijerrel szemben. „Nagyon jó volt hazai környezetben birkózni – kezdte mondandóját a szövetségi kapitány, Gulyás István fia az 5-3-as vereség után. – Nem ismertem az ellenfelemet, de egyértelműen győzelmet vártam magamtól. Annyit azért hozzá kell tennem, hogy a felkészülés alatt sok sérülés hátráltatott, ez most megbosszulta magát. Az utolsó percre egyszerűen elfogyott a szufla, kár lenne szépíteni."
Az első fordulóban a mieink becsületét a nehézsúlyú (125 kg) Ligeti Dániel mentette meg, aki könnyedén, 6-1-gyel jutott túl az osztrák Johannes Ludescheren.
A folytatásban két fronton reménykedhettünk még: egyrészt drukkolni kellett azért, hogy Veréb, Molnár és Gulyás legyőzői a döntőig meneteljenek, és így a mieink majd a vigaszágon birkózhassanak tovább, másrészt szoríthattunk Ligetinek a második mérkőzésén. Nos, az első vonalon hamar lelohadt a lelkesedésünk, mert az érintett versenyzőknek esélyük nem volt a finálé közelébe kerülni, majd jött Ligeti és a címvédő Geno Petriasvili találkozója, sajnos papírforma-eredménnyel: 2 perc 21 másodperccel a vége előtt kialakult a tízpontos különbség (11-1) a grúz javára, aki így technikai tussal nyert.
Szerencsére Petriasvili ezután is megállíthatatlan volt, bejutott a döntőbe, ami azt jelenti, hogy Ligeti vasárnap a vigaszágon még harcba szállhat a bronzért.
„Nem volt nagy szerencsém a sorsolásnál, de bíztam magamban, azt akartam, hogy a grúz érezze azt, hogy peche volt, amiért ilyen hamar velem találta szemben magát – nyilatkozta elgyötörten Ligeti Dániel, aki tavaly év végén úgy döntött, kipróbálja magát kötöttfogásban, de aztán visszaváltott eredeti szakágára. – Az első két perc rendben volt, nagyjából így tanítják, ahogy mondani szokták. Az ezt követő két percben azonban túlvállaltam magam, belementem olyan helyzetekbe is, amelyekbe nem kellett volna. Jó lett volna, ha a pörgetésem, amit elindítottam, sikerül, de még inkább az, ha az övét ki tudom védeni. A kevesebb most tényleg több lett volna, nem szabadott volna engednem, hogy elvigyen a hév. Ez a legfőbb tanulsága a történetnek."
A szövetségi kapitány igyekezett higgadt maradni a magyar szempontból nem éppen jól sikerült nyitónap végén. „Tudom, hogy sokan Veréb István látványos vereségéről beszélnek, de az igazsághoz tartozik, hogy gerincsérve után nem tudott annyit dolgozni, amennyi szükséges lett volna a megfelelő felkészüléshez – értékelt a szakember. – Nem tudta az állóképességét kellően fejleszteni, ez látszott is a meccs menetén. Hosszú heteket hagyott ki, persze ettől még jobb eredményre számítottunk, de ezt el kell fogadni."
„A fiam, Zsombor veresége azért különösen bosszantó, mert nyerhető meccset bukott el, de elég volt egyetlen kihagyás, ami megbosszulta magát. Ligeti Dani jól kezdett, ám ha reálisan nézzük a dolgokat, ki kell jelentenünk, hogy szemernyi esélye sem volt a grúz ellen. Ez a nap most így sikerült, de csak most kezdődött a világbajnokság, pozitívan kell előre tekintenünk."
A vébé második napján is a szabadfogásúaké lesz a főszerep a Papp László Budapest Sportarénában: 57, 65, 79 és 92 kilogrammosok között Farkas Rajmundért (57 kg), Asarin Romanért (65 kg), Nagy Mihályért (79 kg) és Hatos Gáborért (92 kg) szoríthat a magyar közönség.