Amikor Roger Federer először játszott elődöntőt ATP-világbajnokságon, 2002-ben, Sanghajban, akkor Alexander Zverev ötéves volt, és nagyjából ott tartott, hogyan kell megfogni a teniszütőt. A svájci az elmúlt 16 évben összesen 14 alaklommal jutott el a szezonzárón legalább a legjobb négyig (csak 2008-ban bukott el a csoportkörben), 2003-ban győzött először (Andre Agassit verte a houstoni döntőben, 6:3, 6:0, 6:4-re), majd még ötször.
Boris Becker azt tartja, hogy a teniszben úgy kell számolni az éveket, mint a kutyák életében, tehát egy az hétnek számít. Ha így nézzük, akkor Roger Federer már régen elmúlt száz is.
Persze a 37 éves bázeli ilyen átváltások nélkül is genetikai csoda és a verseny történetének legidősebb indulója,
már évek óta. Legutóbb 2011-ben tudott ATP Finalst nyerni, már akkor is elmúlt 30 éves.
Alexander Zverev először jutott az elődöntőbe Londonban, de mindenki tudta, megvan a játéka ahhoz, hogy legyőzze Federert. Korábban ez már sikerült neki füvön és keménypályán is, igaz, legutóbb kikapott a svájcitól: a tavalyi ATP Finals csoportkörében 7:6, 5:7, 6:1-re – azóta nem találkoztak. Összesítésben Federer 3:2-re vezetett a szombati párbajuk előtt, de
kétszer egymás után még egyikük sem tudott nyerni,
tehát most a német következhetett, ha hiszünk az ilyen számmisztikákban.
Megjósolhatatlan volt, ki melyik arcát mutatja. A 20-szoros Grand Slam-bajnok nagyon mélyről indult vasárnap, de egy kis lazulás a családdal jót tett neki, és azóta helyre tette a fejét, mert az okozta a problémát. Zverevnek is két jó meccse volt az elmúlt 6 napban, de Djokovictól nagyon simán kapott ki (4:6, 1:6.)
A londoni O2 aréna szombat délután is megtelt.
A Federer-álarc mögé bújó, Supermannek öltözött svájci fanatikusok lelkesen vonultak a bejárat felé.
Persze, Federer nem csak rájuk számíthatott a meccsen, mert a világ minden pontján ezrével vannak rajongói.
Ha valami hiányzott az elmúlt napokban a világ legjobb teniszezőinek a csúcstalálkozóján, akkor az a dráma volt. Szinte hihetetlen, de
a csoportkörben lejátszott 12 mérkőzésből egy sem hozott háromjátszmás csatát,
és akadtak egészen sima, felejthető, mondhatni gyenge produkciók. Az elődöntőbe azért az első négy kiemelt került, ami ebből a szempontból is biztatónak tűnt.
Az első játszmában 5:5-ig alig történt valami, az adogató dominált. Játszottak néhány látványos labdamenetet, de Federer nem tudott elég Zverev-szervát játékban tartani ahhoz, hogy fogadóként terhet tegyen a fiatal német vállára. Már mindenki a rövidítésre készült, amikor a svájci, 5:6-nál,
teljesen váratlanul egy gyenge gémet játszott, és elment a szett.
Tombolt a publikum, amikor a 2. játszma elején, 1:1-nél Federer végre fogadóelőnyhöz jutott. Zverev 0:40-ről még visszajött 30:40-re, de a 3. bréklabdánál nem ért oda a svájci fonák egyenesére. A német nem ijedt meg, nem lett zavar a fejében, és egyből javított. Attól kezdve megint ő vezetett végig, esélyt sem adott Federernek adogatóként, mindössze 2 pontot vesztett 6:6-ig. Ezúttal azonban eljutottak a rövidítésig – végre egy kis izgalom, feszültség!
Federeren volt nagyobb a nyomás, ő már nem hibázhatott. Vezetett is 4:3-ra, minibrék nélkül, ráadásul megnyerte a következő pontot fogadóként, de kiderült, hogy a labdamenet közben
az egyik labdaszedő kezéből kiesett egy labda,
ezért újra kellett játszani a pontot. Zverev fordított, és 4:5-nél a svájci egy ziccerig játszott pont végén viszonylag könnyű tenyeres röptét hibázott a hálónál, a német kettő meccslabdához jutott. Az elsőt még hárította Roger Federer, de a másodikat, adogatóként megcsinálta Zverev, fonák nyerővel befejezve a csatát:
1 óra 37 perc alatt győzött 7:5, 7:6-ra, és bejutott a vasárnapi döntőbe.
Eredmény, elődöntő:
Alexander Zverev (német, 3.)-Roger Federer (svájci, 2.) 7:5, 7:6 (7-5)