Nehéz egy ilyen nap után nem a bírókról beszélni

A szófiai rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokság szombati napját nagy reményekkel vártuk, azonban több ízben is keservesen kellett csalódnunk. Miközben a sportolók, főleg a kétszer is kizárt Liu Shaolin Sándor gyorsan túltették magukat a történteken, Bánhidi Ákos markáns véleményt alkotott a bíráskodásról, amikor értékelésre kértük. 

Ezerötszáz méteren az elődöntőben egy apró, a legtöbb néző számára minimum véleményes lökés után zárták ki olimpiai bajnokunkat, míg az ötszáz méteres döntőben egy korai rajt után az éles szemű indítóbíró kiszúrta, hogy megmozdult Liu Shaolin lába, és már fújta is a sípját. Míg a második esetet teljesen magára vállalta a sportoló, és nem keresett kifogásokat, addig a hosszabbik távon történt eset előtt ő is értetlenül állt. De nemcsak ő, hanem Bánhidi Ákos, a válogatott edzője is.

„Nem nagyon szeretek a bírókkal foglalkozni, mert az mindig olyan felemásan jön le, ha egy edző elkezd bírózni, még akkor is, ha pontosan láttam, hogy mi történt.

Próbálok objektív maradni, de maradjunk annyiban, hogy nagyon alacsony színvonalú volt a bíráskodás,

és nem csak a mi irányunkba.”

A bíró látott valamit, amit rajta kívül senki más Forrás: Fiák Blanka, MOKSZ

A szakember szerint megengedhetetlen, hogy egy hivatalos személyt ennyire szemmel láthatóan befolyásoljon az, hogy milyen útlevele van. „Az, hogy addig fújkál, amíg csak összejön egy kanadai érem, az megengedhetetlen” – utalt a kanadai főbíró ténykedésére. Ennél is elkeserítőbb volt, hogy a rossz ítéleteit még rosszabbakkal próbálta kompenzálni. „A végén már azért volt annyi edző a számunkra kijelölt helyen,

mert hiába ment le érintés nélkül egy futam, senki nem tudhatta, hogy mi következik a bíró irányából.

Verseny közben az edzők inkább megtartják maguknak a véleményüket, mert kiszámíthatatlan, hogy milyen következményeket von maga után egy erősebb reakció. Ami Liu Shaolin második kizárását illeti, afölött nehéz napirendre térni.

„Tény, hogy Sanyinak az ötszázas döntőben megmozdult a lába a rajt előtt, amit lehet korai rajtnak tekinteni, és ki lehet zárni. De beszéltem egy nagyon jó magyar barátommal, aki nemzetközi startbíró, és ő azt mondta, hogy egy sprintverseny döntőjében ő ezért soha nem fújna vissza egy rajtot. Az pedig másik kérdés, hogy a második rajt előtt a kínai Vu Daj Csing olyan lassan ment le rajtpozícióba, mint egy százéves néni.

Rá is ugyanúgy lehetett volna fújni a rajt késleltetéséért, mégsem tették.

De azért jó dolgok is történtek velünk, hiszen a váltó – nem utolsósorban Liu Shaolin fantasztikus hajrájának köszönhetően – a sírból visszahozva a futamot, végül azt megnyerve bejutott a vasárnapi A döntőbe.

A hibák ellenére is bejutott a magyar váltó a vb A döntőjébe Forrás: Fiák Blanka, MOKSZ

„Nagyon örülök a döntőnek, de látni kell, hogy nagyon sok hibát követtünk el, rossz ütemű váltások, korai kijövetelek, pozíciótartási gondok, és ennek ellenére is megcsinálták a fiúk. Ebből kell táplálkozni, mert a koreaiak, a kínaiak és az oroszok is nagyon jól mentek. Büszke vagyok a fiúkra, de mindenki tudja, hogy Ádó (Liu Shaoang – a szerk.) hiánya mekkora érvágás ennek a csapatnak. De igyekszünk majd felnőni a feladathoz.”

A szakember a lehetséges taktikába is beavatott bennünket. Eszerint nekünk az kedvezne, ha lassan indulna a futam, és csak a második felére pörögne fel igazán a tempó. A végén pedig Liu Shaolin a riválisok bármelyikével fel tudja venni a versenyt. Mert az egyértelmű, hogy ő lehet a nyerő ember. Az a váltó utolsó előzésénél is látszott, hogy milyen erő van benne, és nem csak fizikális értelemben. „Sanyi nagyon erős fejben” – mondta Bánhidi.

Míg péntek délután kérdéses volt a váltó összeállítása, konkrétan az, hogy Varnyú Alex vagy Sziklási András lesz-e a negyedik ember, addig szombaton délelőtt kiegyenesedett a kérdőjel, miután előbbi koris nagyon jól teljesített a rangsoroló futamokban.

Szombaton Jászapáti Petra is két számban volt érdekelt, de egyikben sem tudott a negyeddöntőből továbbjutni. Ez különösen 1500 méteren volt fájó a szám junior vb-ezüstérmesétől. Míg ötszáz méteren a korcsolyája rendetlenkedett, addig a hosszabb távon más volt a helyzet.

Jászapáti Petra (jobbról a második) ezúttal nem tudta tartani a lépést a riválisokkal Forrás: Fiák Blanka, MOKSZ

„Azt kell mondjam így utólag, nem biztos, hogy jó taktikát választottunk neki, ott szerintem mi hibáztunk – mondta önkritikusan Bánhidi, hozzátéve, hogy a szegedi koris egyébként nagyon jó állapotban van,

és egyáltalán nem reménytelen a helyzete a vasárnapi 1000 méteres negyeddöntőben.

A sportolók mellett a technikusoknak sincs könnyű dolguk, szinte mindenki szenved a korcsolyája pengéjével, amit rendkívül nehéz ideális állapotban tartani az edző által csak „mocsok”-nak nevezett jégen.