Kvangdzsu, 2019. július 22.
A győztes Hosszú Katinka mutatja aranyérmét a 200 méteres vegyesúszás eredményhirdetése után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 22-én.
MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Hosszú Katinka megszerezte Kvangdzsuban nyolcadik világbajnoki aranyérmét, miután sorozatban negyedszer is megnyerte a 200 méteres női vegyesúszást. Az Iron Lady az eredményhirdetés után elmondta, hogy még közel sem érte el a csúcsformáját, viszont már jó érzéssel ússza a versenyszámait. Jöjjön az ő és a többi magyar úszó értékelése a hétfői napról.
Kiküldött munkatársunk jelentése Kvangdzsuból:
Hosszú Katinka majdnem három másodperccel volt gyorsabb a 200 vegyes döntőjében, mint egy évvel ezelőtt a glasgow-i Eb döntőjében, simán nyerte összesítésben nyolcadik világbajnoki címét, viszont elképesztően sokat dolgozott érte:
„A gyors volt egy kicsit lassabb, mint tegnap, bár nem éreztem máshogy. Most is csak magamra próbáltam figyelni a vízben, és arra, hogy úsznom kell, 150-ig nem is tudtam, hol állok.
Az elmúlt két év, azaz Budapest óta nagyon hosszú utat tettem meg, akkor is hasonló idővel nyertem, viszont nagy különbség volt az eredményhirdetés hangulata, hiányzott a közönség, a Duna Arénában teljesen más volt.
Ez is egy állomás Tokió felé, és sokkal jobban állok, mint ahogy azt hittem volna egy évvel ezelőtt, hogy most hol leszek, viszont közel sem vagyok 100%-os.
Nem akarok egyelőre kipréselni magamból mindent, utolsó nap van 400 vegyes, ami nagyon kemény, ezért sem indultam 100 háton. Glasgow olyan volt, mintha az utcáról sétáltam volna be, az a majdnem három másodperces fejlődés azóta az iszonyatos munka eredménye. Amit most egy év alatt csináltam meg, az 2012 után három év alatt sikerült. Árpival nagyon jól összecsiszolódtunk, teljesen más mentalitású, végre jó érzéssel, jó ritmusban tudok versenyezni."
Hosszú Katinka edzője, az első vb-jén szereplő Petrov Árpád érdekes dolgot árult el versenyzője tendenciájáról:
Elégedett vagyok, megugrottuk a lécet, amit akartunk. Persze mindenkit az idő érdekel, szóval elmondom, miért délelőtt úszta a leggyorsabbat: mert Tokióban is délelőtt lesznek a döntők. Mindig arra törekszem, hogy pozitívan, csak előre nézve, nyugodtan dolgozzon.
Mondjuk az jó lett volna, ha valaki engem is nyugtatgatott volna, mert majdnem beleőszültem a döntőbe. De valóban, ez egy nagyon harmonikus együttműködés. Azt biztosan nem gondoltam volna Glasgow-ban, hogy ennyit fog javulni, én maximum egy éremben reménykedtem. Időarányosan tökéletesen haladunk. Egyébként nem izgultam eddig, meg már most sem, de közvetlenül a futam előtt és közben szabályosan rosszul voltam. Mondjuk ez szerintem teljesen normális, egy gyerekversenyen is ugyanez volt régen, ha egy fontos, lelkiismeretes tanítványom úszott. Miután elengedsz valakit a call roomba, onnantól tehetetlen vagy, csak állsz, és reméled, hogy a kamera nem esik majd a fejére."
Bohus Richárd érdekes körülmények között jutott elődöntőbe 100 háton, de ha már ott volt a nullás pályán, akkor egyéni csúcsot úszott 53.94-gyel. Bár ez nem ért döntőt („csak" 15. helyet), teli szájjal mosolygott:
Sós Csaba bának (szövetségi kapitány – a szerk.) és edzőmnek, Nagy Péternek köszönhetem, ők óvtak, szóval ez értük ment. Pár századdal, vagy egy tizeddel lehetett volna jobb. Ez egy örömúszás volt, hiszen 18. időt értem el délelőtt, miután mindenki ötször megpróbálta, de ahhoz képest jó volt, örülök neki. Valószínűleg én voltam az első, aki 0-s pályán úszott vb-n elődöntőt
– mondta nevetve, majd folytatta.
„Most öt méterrel tovább bírták a combjaim, de ez pont egy tizedet jelentett. Miután a trinidadi srác úszott és 18. lettem, jöttek Csaba báék, hogy megóvták, nem tudni mi lesz. Nem is vezettem le, aztán kiderült, hogy mégis mehetek, szóval elindultam levezetni. Tiszta káosz volt az egész, de örülök, hogy így alakult, talán így volt igazságos."
Szabó Szebasztián élete első világbajnokságán versenyzett magyar színekben, és rögtön egy 5. helyet szerzett 50 pillangón, sőt, az országos csúcsot 22.90-re javította. Noha érmet szeretett volna, így sem csalódott:
„Az idő nagyon jó, a helyezés lehetett volna egy harmadik esetleg, de ez egy 50, még egy párszor azért kell ahhoz edzeni a vízben, ha ott akarok lenni a dobogón. Ez volt az első világbajnoki döntőm, annak nem rossz. A rajtom sokkal jobb volt, mint tegnap, a reakció és a víz alatti is, a végére egy kicsit elfáradtam, az lehetett volna jobb, technikailag is.
Ha így folytatom az időkkel, akkor 1-2 év múlva...
Bízom abban, hogy még tudok fejlődni. 100 pillangón nem indulok, esetleg még váltóban fogok."
Kozma Dominik állta a szavát, amit még délelőtt adott, és valóban sokat, 98 századmásodpercet javult 200 gyorson, hatodik idővel jutott be a szám döntőjébe: „Mondtam, hogy 1.45 lesz nem? Mondom, 1.46, 1.45, 1.44. Igen, annyi lesz a döntőben. Csukott szemmel, érzéssel, kényelmesen mentem 150-ig, aztán éreztem, hogy van még erőm, elkezdtem gyorsítani. Ugyanezt akartam reggel, csak most az utolsó 50 jobb lett.
A döntőt már csak élvezni akarom, elengedni magam. Nem fogok nézni senkit, úgyis mindenki máshogy úszik, fölösleges őket figyelgetni, csak kizökkentenek. Így viszont én irányítok, ez a játék!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!