Rúdugrás: Ahol nem a jaj, hanem a gratuláció jár a legyőzöttektől

A dohai atlétikai világbajnokság ötödik napjának legnagyobb nyertese maga a sportág volt. Hiszen a férfi rúdugrás egyrészt elképesztően szórakoztató és izgalmas volt. Ugyanakkor – bár a világbajnoki címről és érmekről, és ezzel együtt dollár tízezrekről döntött – a bajtársiasság legszebb példája is volt egyben. A végletekig kiélezett verseny végén Sam Kendricks, ha kicsiben is, de lemásolta a rúdugrás cárját, az első hat szabadtéri világbajnokságon győztes Szergej Bubkát. Hiszen eddig rajta kívül senkinek nem sikerült a világbajnoki címvédés. Az amerikai most megcsinálta.

A Bubka csúcsát megdöntő olimpiai és Európa-bajnok Renaud Lavillenie elvérzett a selejtezőben. A francián világbajnoki átok ül továbbra is. Hiszen a 616 centivel rekorder mindent megnyert már, amit rúdugró megnyerhet, de

szabadtéri vébén még nem diadalmaskodott.

Négy bronz-, és egy ezüst a gyűjteménye. Ez nem változott Dohában sem, ugyanis az előcsatározások során az 570 centiméteres magasság kifogott rajta.

Ezzel együtt is maradt elég klasszis a döntőre. Hiszen a riói olimpiát ötkarikás csúccsal (603 centiméter) nyerő brazil Thiago Braz, az idén az amerikai bajnokságon 606-ig jutó világbajnoki címvédő Sam Kendricks, az ebben a szezonban 602-t teljesítő lengyel Piotr Lisek, és a tavalyi berlini Eb-t döbbenetes, 605 centis eredménnyel nyerő svéd Armand Duplantis ott sorakozott a bemutatásnál.

A svéd Armand Duplantis koncentrációja Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

Braz hamar kiszállt a küzdelemből, az 580 már sok volt neki. Ezen a magasságon csak a már említett hármas jutott túl, méghozzá hibátlanul.

És innentől kezdődött az igazi verseny, az igazi show.

Az atlétikában az ellenfelek rendre gratulálnak egymásnak a futamuk, versenyük végén. De hogy ezt lényegében minden fontos ugrás után megtegyék ezt, arra szinte csak rúdugrásban látni példát. A férfi rúdugrók sportszerűségből, bajtársiasságból olyan példát mutattak a világnak, amelyet iskolákban kellene oktatni, kötelező jelleggel. Ez a hölgyekre is igaz volt, hiszen néhány napja az amerikai Sandi Morris látványosabban már nem is ünnepelhette volna az őt legyőző orosz Anzselika Szidorovát, miután az átjutott a győzelmet jelentő 495 centis magasság fölött.

Piotr Lisek öröme a bronzérem megnyerése után Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

De vissza a férfiakhoz, akik ellenfelük egy-egy sikeres kísérletekor szinte hamarabb voltak ott, hogy gratuláljanak, minthogy a lécen sikerrel túljutó leért volna a szivacsra. Az 587 centin a svédek tinije és a világversenyeken rendre jól teljesítő, de

nyerni még soha nem tudó lengyel került előnybe,

mert hamarabb jutott túl ezen a magasságon, mint az amerikai címvédő. Aki harmadikra óriásit ugrott, vetélytársai, és a nézők tomboló buzdítása közepette. Hogy aztán a következő, 592 centis magasságon visszavegye az előnyt, rögtön elsőre túljutva azon. Duplantis is a sírból hozta vissza a svéd reményeket, utolsóra túljutva az 592-n.

Sam Kendricks repülése Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

A lengyel ott elvérzett. Innentől kezdve a két vetélytárs egymás ellen, de egyben egymásért is ugrott, folyamatosan biztatva, szurkolva, gratulálva egymásnak. Az ugrási sorrend a kezében szinte rúddal születő, hét éves korától egyik korosztályos világcsúcsot a másik után döntő Duplantisnak kedvezett. Az 597-en ő ugrott először, és amikor harmadikra átcsempészte magát e fölött, Kendricks azonnal gratulált neki. Hogy aztán ezt azonnal vissza is kapja tőle biztatás formájában. A 27 éves amerikainak pedig kötélből voltak az idegei, hiszen élt az utolsó esélyével.

Ekkor megint ő volt nyerő pozícióban a kevesebb rontásának köszönhetően, és ez már így is maradt a végéig.

Az extázisban tomboló nézők több sikeres kísérletet már nem láthattak a Khalifa-stadionban. Azt viszont igen, amint a három érmes együtt ünnepelt a szivacson, és végül egy közös hátraszaltóval köszönte meg a figyelmet, és a szurkolást a hálás közönségnek.

Sam Kendricks a férfi rúdugrás világbajnoka Forrás: KMSP/STEPHANE KEMPINAIRE / KMSP/Stephane Kempinaire

Habár a svédek még mindig csak 19 éves zsenije ezúttal nem tudott olyan meggyőző teljesítményt nyújtani, mint tavaly az Eb-n, fényes jövő áll előtte.

Alighanem neki van a legnagyobb esélye arra, hogy bubkai magasságokba emelkedjen a későbbiek folyamán.

De ezúttal még az amerikai volt jobb, aki két fedett pályás világbajnoki ezüst – 2016, Portland, és 2018, Birmingham -, valamint egy olimpiai bronz – 2016, Rió – után megvédte két éve először megszerzett szabadtéri világbajnoki címét.

Az ezüstérmes svéd Armand Duplantis, a győztes amerikai Sam Kendricks és a bronzérmes lengyel Piotr Lisek a férf rúdugrás döntője után a dohai világbajnokságon Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

Jövőre a tokiói olimpián újabb fantasztikus csata várható tőlük.

A korábban már említett urakkal kiegészülve alighanem egy sportágtörténeti klasszikust láthatunk újból, hasonlóan fergeteges, ugyanakkor végtelenül sportszerű, bajtársias hangulatban.

Mert nyilván fontos, hogy ki nyer, de a rúdugróktól ennél sokkal, de sokkal többet tanulhatunk: egymás őszinte tiszteletét és szeretetét. Ritka kincsek ezek a mai világban, becsüljük meg őket.