A világ élsportolói ritkán beszélnek olyan őszintén a pénzről, saját keresetükről, mint ahogyan azt a svéd sportoló tette az Expressen című napilapnak adott hosszú interjújában.
Sarah Sjöström kerek-perec kijelentette: nem úszik ingyen.
Persze, az interjú ennél többről is szól, érdemes is volt elolvasni.
A svéd úszónő 14 éves volt, amikor 2008-ban az első Európa-bajnoki aranyérmét megszerezte Eindhovenben a 100 méteres pillangóúszásban. Egyszeres olimpiai, hétszeres világ és tízszeres Európa-bajnoknő - ez az eredménysora eddig a 27 éves sportolónak. Erről és életkoráról így vallott:
Általában nem szoktam beszélni az életkoromról, de azt mindig elmondom, hogy úszónak már kissé öreg vagyok.
De még mindig nagyon szeretem az úszást, ami számomra szórakoztató dolog. Ugyan ez a munkám, de nagyon jól érzem magam benne, tehát eszem ágában sincs abbahagyni."
A koronavírus-járvány 2020-ban a világ sportéletét teljesen leállította. Kilenc hónapig Sarah Sjöström sem tudott versenyezni. 2020 őszén azonban újraindultak a versenyek, a svéd lány pedig itt volt a budapesti ISL-sorozat döntőjében is. Összesen hat hetet töltött a magyar fővárosban. A hat hét alatt a svéd összesen 25 futamot nyert meg Budapesten. Mindezt úgy tette meg, hogy a versenyek közben iszonyatos hátfájdalmai voltak.
Az egyik reggel nem tudtam felkelni az ágyból. Az orvost és a gyúrót oda kellett hívni a szállodai szobába. Tíz napot ki kellett hagynom, csak utána térhettem vissza a Duna Arénába.
Akkor is fájt még a hátam, amikor újra a vízbe ugrottam, az orvos nem is akarta engedni, hogy ússzak, de nem hallgattam rá. Nyertem és ez új erőt adott nekem."
Sjöström elmondta, hogy a tíz napos kihagyás anyagilag is érzékenyen érintette. Ennek ellenére nem lehet elégedetlen.
A budapesti versenyen összesen másfél millió svéd koronát (átszámítva közel 54 millió forintot) kerestem. Eleinte ideges és szomorú voltam, hogy a hátfájásom miatt az egyik versenyt ki kellett hagynom, hiszen ennél is több pénzt szedhettem volna őssze. Az idegesség hamar elmúlt, a szomorúság tovább tartott. Kiszámoltam, hogy a sérülésem nagyjából 200 ezer svéd koronát (azaz 7,2 millió forintot) húzott ki a tárcámból.
A pénzdíjaimat amúgy a saját magam által alapított vállalat számlájára teszem, ahol most nagyjából 18 millió svéd korona (azaz 648 millió forint) van. A pénz számomra nagy motiváció, ha az ISL-sorozat nem fizetne ennyire jól, el sem mennék ezekre a versenyekre. Én már nem úszom ingyen. Az olimpia persze más. De amúgy fizessenek meg. És az ISL-sorozat nagyon jól fizet, egy év alatt ott is jelentősen emelkedtek a pénzdíjak."
Sjöström egész életében élsportoló volt, 16 éves korában alapította meg a cégét, amely a bevételeit kezeli. Egyszemélyes cégről van szó. "Viccesen szoktam mondani a páromnak, hogy most következik egy céges igazgatótanácsi ülés. Ez abból áll, hogy kimegyek a kávézóba, megiszok valamit és közben átgondolom a pénzügyeimet. Egész életemben nem lehetek élsportoló, meg kell próbálnom minél több pénzt kivenni az úszásból. Amennyit csak lehet. Tudom, hogy a következő munkahelyemen nem fogok ennyit keresni."
Az elhalasztott tokiói olimpiáról is beszélt a svédek olimpiai bajnoka. "Úgy gondolom, lesz olimpia, de teljesen másképpen, mint az eddigiek voltak. Nekem ez lesz a negyedik olimpiám. Természetesen indulok, de foglalmam sincs, mire leszek képes. Szerintem ezzel a világ úszóinak nagy többsége így van.
A Covid-járvány miatt nagyon sokáig nem úsztam, nem edzettem, tíz héten át semmit sem csináltam. Ez jót tett nekem, mert utána nagyon motiváltan tértem vissza.
Ez volt életemben a leghosszabb szünet, korábban sosem töltöttem távol ennyi időt a medencéktől."
A sportolónő elmondta, hogy a felkészülési terve is megváltozott. "A 2016-os riói olimpia előtt gyilkoltam magam, abba a felkészülésbe majdnem belehaltam. Reggel edzés, délután edzés - olyan volt ez, mint egy kínzókamra. Most is keményen edzek, de teljesen más módon."
Sjöström az interjú végén a további életérőlis beszélt. "Sosem gondoltam arra, hogy nyerek valamit és aztán abbahagyom az úszást. Még nem tudom, meddig fogom ezt csinálni.
Ha gyermekem születne, az sem jelentené feltétlen az élsport befejezését, mert a szülés után is vissza lehet térni.
Nyitott vagyok a gyerekvállalásra és a folytatásra is. Ha előre látom, hogy mit okoz a világ sportjának a koronavírus, akkor ez az év igazán alkalmas lett volna a szülésre."