Lassan fél éve annak, hogy a tokiói paralimpia kezdetét vette volna az eredeti tervek szerint. Aztán a globális járvány miatt ezt az eseményt is 2021-re halasztották. Ennyi idő után hogy látja, a magyar paralimpikonok jól, vagy rosszul jártak az egy éves eltolással?
Ez egy rendkívül izgalmas kérdés, a válaszom az, hogy: is. Nyilván rossz, hogy a sportolóink úgy készültek, 2020 nyarának végén lesznek ott a játékokon. Emellett természetesen az sem jó, ha valakinek a felkészülése megtörik és jön egy év halasztás.
Ami viszont jó, az az, hogy nagyon sok fiatal sportolónk van és ez a plusz egy év felkészülés, rutinszerzés jót fog tenni nekik és az eredményeiknek.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a kvótáink számát növelni tudjuk, mert lesznek olyanok, akik ezzel a plusz egy évvel be tudják verekedni magukat a résztvevők közé.
Mennyi kvótával számolnak a paralimpiára?
Amikor 2016-ban a riói paralimpiáról hazajöttünk, akkor azt mondtam, hogy minden idők legnagyobb csapatával minden idők legjobb eredményét szeretnénk elérni Tokióban.
Ez a célkitűzés azóta sem változott, 53 versenyzőnek kellene kijutni a paralimpiára, hogy a legnagyobb kvótaszám meglegyen. Ez nem tűnik lehetetlennek, de az esély azért kevés erre.
Jelenleg 19 sportolóról tudjuk biztosan, hogy ott lesznek a játékokon, közülük tizenötnek visszaigazolt kvótája van már, míg a másik négynek az igazolás még nem érkezett meg, de tudjuk, hogy utazhatnak majd. Körülbelül 20 olyan sportolónk van, akiknél biztos vagyok abban, hogy kijutnak Tokióba, mert olyan tudásuk van és/vagy olyan helyen állnak a világranglistán, hogy ez kvótát fog érni. Rajtuk kívül is még van 20 sportolónk, akik vagy saját maguk tudják kiharcolni a kijutást, vagy ha ez nem sikerül nekik, akkor sportdiplomáciai eszközökkel, például szabadkártyákkal még kijuthatnak a paralimpiára.
Összesen nagyjából 60 olyan sportolóról beszélhetünk, akiknek esélye van a kijutásra, vagy már kijutottak. Optimista sportvezető lévén úgy vélem, az 53-as kvótaszámot megcélozhatjuk.
Milyen eredményekkel lenne elégedett?
A paralimpiák történetében a magyar csapat legjobb eredménye 24 érem volt, legutóbb Rióban pedig 18-at szereztünk, egy arany-, nyolc ezüst- és kilenc bronzérem volt akkor a mérleg.
Szeretném, ha most mindenképpen a kettő között lennénk, inkább közelebb a nagyobb számhoz, és a riói egy arany után most több első helyet szeretnék Tokióban.
Hogy áll most a felkészülés, mennyire borították fel az eredeti terveket a vírus okozta korlátozások, versenyhalasztások és törlések?
Sajnos teljesen szétverte a versenyrendszert a vírus, nagyjából 2020 márciusa óta alig tudták megmérettetni magukat a sportolóink. Néhány sportágban, például parakajakban volt világkupa – ezt egyébként Szegeden rendezték -, és 2020. elején volt kerekesszékes vívó világkupa Egerben. Mellette még az asztaliteniszezőinknek voltak nemzetközi versenyei, az evezőseinknek és a paraíjász Gáspár Tamásnak voltak tornái.
Néhány hazai bajnokságot tudtunk csak rendezni, de ez nagyon kevés volt a terveinkhez képest, az úszóink például szinte egyáltalán nem tudtak versenyezni 2020-ban.
Ráadásul az edzéseket sem lehetett mindig megtartani. Bízunk benne, hogy lassan visszazökken a normális kerékvágásba minden, de nem merek ez ügyben jóslatokba bocsátkozni.
A paralimpián a kvalifikációs időszak kicsit másképp néz ki, mint az olimpián, van, ahol még júniusban is lehet kvótát szerezni.
Kicsit több idő lesz így megszerezni a kvótákat és megrendezni a versenyeket. Mi, magyarok tavasszal kerekesszékes vívó Európa-bajnokságot rendezünk, és bízom benne, hogy valóban meg is tudjuk majd tartani. Lassan talán visszaáll minden, de ez a paralimpia nem olyan lesz, mint amilyennek eredetileg terveztük volna.
Magyarország milyen versenyeket rendez idén a parasportok tekintetében és milyen egyéb nemzetközi eseményeknek adhat otthont 2021-ben?
A kerekesszékes Eb-t az előbb említettem, emellett a paralimpiát követően, novemberben para-erőemelő világbajnokságot rendezünk majd. Ennek a rendezési jogát már évekkel ezelőtt elnyertük, bár akkor még úgy kaptuk meg, hogy a paralimpia utáni évben tartjuk, de ez most összecsúszott a körülmények miatt.
A hagyományos magyar bajnokságaink közül az úszóké mindig úgynevezett nyitott verseny, amelyre 5-8 országból is jönnek külföldiek, nyilván azért, mert bíznak benne, hogy szintet tudnak itt úszni.
Abban bízunk, hogy a többi sportágban majd mi tudunk utazni és kvótát szerezni Tokióra.
Van egy nagy tervünk is, erről egyelőre csak csendesen merek beszélni. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) meghirdette 2021-es tisztújító közgyűlésének a pályázatát, ami majd decemberben lesz. Mi is jeleztük az érdeklődésünket a rendezésre, másik 11 ország mellett.
Bízunk benne, hogy esetleg el tudjuk nyerni, óriási sportdiplomáciai lehetőség lenne, ha a világ egyik legnagyobb sportszervezetének a tisztújító közgyűlését Budapesten vendégül láthatnánk.
Erről még a kormánnyal is egyeztetnünk kell, mert állami támogatásra is szükségünk lesz ehhez, de eddig a parapsort tekintetében mindenben számíthattunk a kormány támogatására, bízom benne, hogy itt is így lesz majd. Még a pontos menetrend nem rajzolódott ki ez ügyben, de én nagyon örülnék, ha sikerülne.
Kik okozhatják a legnagyobb meglepetést a magyar csapatból a játékokon?
Menjünk sorban és remélem, hogy nem hagyok ki senkit a nagy esélyesek közül. Szvitacs Alexával, nagyszerű Európa-bajnok para-asztaliteniszezőnkkel kezdem, aki a paralimpián is dobogóra, lehetőség szerint annak is a legfelsőbb fokára állhat. Alexa ép versenyzőként is nagyszerű válogatott sportoló volt, aztán egy orvosi hiba következtében elveszítette bal alkarját és a lábujjait. Nagyszerű versenyző és nagyszerű lány, akiben nagyon hiszek.
Ahogyan Ekler Lucában is bízom, aki távolugrásban Európa- és világbajnok volt, és 100 méteres sprintben is indul majd a paralimpián.
Neki is minden esélye adott ahhoz, hogy Tokióban a dobogó tetejére álljon. Akárcsak Illés Fanninak, kiváló úszónknak, aki szintén szerzett már világbajnoki címet.
A férfiakra áttérve Kiss Péter Pállal kezdem, Európa- és világbajnok parakajakosunkkal. Még csak 17 éves a Honvéd sportolója, de remek formában van, tavaly két távon is nyert a szegedi világkupán.
Osváth Richárd a kerekesszékes vívás nemzetközi szupersztárja, én nagyon szeretném, ha az aranyérem is összejönne neki a paralimpián, mert ezüst- és bronzérme már van a játékokról.
Mellette a női vívóink is mind egyénileg, mind csapatban a csúcsra érhetnek, Dani Gyöngyi, Hajmási Éva, Mező Boglárka, Veres Amarilla és Krajnyák Zsuzsanna egytől-egyig kiváló sportolók.
Talán ők a legnagyobb esélyeseink, akikből a legtöbb kijöhet, de még mellettük mondhatnám a férfi asztaliteniszezőinket, Pálos Pétert és Csonka Andrást, nekik is jó sanszuk van. Plusz az úszóink közül is többen odaérhetnek, nem mondom, hogy meglepetést okozhatnak, mert nekem nem lenne az, ha nagyon szép teljesítményt nyújtanának.
Ön szerint már nézők is buzdíthatják nyár végén a paralimpikonokat a lelátókról? Mi most ez ügyben a nemzetközi álláspont?
Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a tokiói szervezőkkel, legutóbb novemberben volt egy nagy videokonferencia ez ügyben.
Több forgatókönyv is van, egy biztos, hogy lesz paralimpia, legalábbis így készülnek a japánok.
A paralimpia nyilván a nézők tekintetében osztja majd az olimpia sorsát, nem nagyon tudom elképzelni, hogy más protokollt követnének majd a szervezők.
Rióban és Londonban döntően telt ház előtt zajlottak a küzdelmek, ez rettenetesen feldobta a sportolókat, nyilván ezért is csinálják azt, amit, hogy örömet szerezzenek a szurkolóknak és mellette példát mutassanak az ép társaiknak is. Nagyon szeretném, ha lennének majd nézők, mi egyelőre csak bizakodunk.
Felmerült a buborék, mint rendezési forma, a részben nézők nélküliség és a zárt kapu is, de jósnak kellene lenni, hogy tudjuk, mi lesz majd nyár végén.
Fontos megjegyezni, hogy a fogyatékos sportolók versenye és mozgása azért nem teljesen ugyanaz, mint az ép sportolóké. Gondoljanak bele abba a kedves olvasók, hogy például egy látássérült sportoló nem feltétlenül maga dönti el, hogy kivel találkozik, érintkezik vagy milyen higiéniás körülmények veszik körül.
Egy mozgássérült, kerekesszékes sportoló mozgása nem olyan egyszerű és gyors, mint az ép társaiké. Vannak olyan speciális egészségügyi, távolságtartási és egyéb feltételek, amelyeket figyelembe kell venni és őszintén kell beszélni róluk.
Ilyen értelemben ez egy sokkal érzékenyebb világ, lényegesen nagyobb odafigyelést igényel, mert nem mindenki minden tekintetben a maga ura.
A vírus okozta gazdasági válság a sport világát is utolérte. A paralimpikonok támogatásai és a szponzori megállapodások is megsínylették a járványt?
Az állami támogatások sem 2020-ban, sem 2021-ben nem csökkentek és csökkennek, pontosan megkapjuk azt a pénzt az államtól, mint amennyi eredetileg tervben volt.
A szponzoraink egyetlen egy kivétellel kiálltak mellettünk, maradtak 2021-ben is ugyanazokkal a feltételekkel vagy még jobbakkal.
A működésünk anyagilag biztosított, nem látok ebben problémát.
Az Ön véleménye szerint milyen a paralimpikonok magyarországi és mellette nemzetközi megítélése, teljesítményük elismerése napjainkban?
Ez egy nehéz és összetett kérdés, de nem akarom elmismásolni a választ: jó, de lehetne jobb.
Ha külföldről néznek minket, akkor példamutatónak számít, ahogy az állam és az emberek megbecsülik a paralimpikonokat, onnan az kiemelkedőnek, szépnek, méltónak és elegánsnak látszik.
Persze belül mi úgy gondoljuk, hogy ez még lehetne jobb is.
Nyilván próbálunk ezért tenni is, de maguk a sportolók, az állam, a szponzorok és a média is sokat tehetnek, mindenkinek megvan a saját felelőssége ez ügyben, de én ebben a kérdésben a saját felelősségem keresem, nem a másokét.
Úgy hiszem, hogy méltó módon képviseli a Magyar Paralimpiai Bizottság a paralimpikonjainkat, próbálunk mindent megtenni azért, hogy a sportolók mindent megkapjanak.
Úgy látom, ez a munka szép lassan beérik, mert egyre kevesebb olyan ember van Magyarországon, aki homokba dugja a fejét, ha fogyatékos sportolókról vagy emberekről van szó. Talán már mindenki elfogadja azt, hogy őket is megilleti mindazon támogatás, figyelem és szeretet, amit az ép sportolók megkapnak.
Február 22. a Magyar Parasport Napja. Hogyan készülnek erre, milyen programokat lehet szervezni a vírus mellett?
1970. február 22-én alapították meg a Halassy Olivér Sport Clubot, amely az első modern, a fogyatékosok sportját segítő sportegyesület volt. Ezért ez a nap a Magyar Parasport Napja, erről egyébként az országgyűlés minden párt támogatása mellett egyhangú szavazással döntött.
Nyilván ebben az évben nem tudjuk, hogy lesz-e minden iskola minden évfolyamán rendes tanítás. Az elmúlt években a Lélekmozgató program keretén belül rengeteg eseményt szerveztünk.
Azt kértük a pedagógusoktól, hogy ezen a napon, február 22-én mutassák meg a diákoknak a parasportokat a testnevelés órákon, próbálják ki az ülőröplabdát, a csörgőlabdát, hogyan lehet székben ülve kosárra dobni és még sok más hasonló mozgásformát.
Emellett az osztályfőnöki órákon filmeket vetítettek, a parasportolókról beszélgettek, rajzversenyeket és vetélkedőket tartottak.
Parasportolóink pedig kirajzottak az országba és egy-egy sportoló egy nap alatt akár 2-3 iskolába is ellátogatott, hogy a diákokkal beszélgessen.
Remélem, ezeknek a programoknak a döntő részét idén is meg tudjuk valósítani, épp nemrég volt erről a kollégákkal egy megbeszélésünk. Van az ügyben A és B tervünk is, abban az esetben, ha kinyitnak az iskolák, akkor minden megy úgy, ahogy eddig, ha nem, akkor pedig nagyobb hangsúlyt helyezünk majd az online tartalmakra.
Az olimpia vonalán maradva Budapest korábban elnyerte a 2024-es sakkolimpia rendezési jogát. Hol állnak most a tárgyalások ez ügyben az érintett nemzetközi és hazai szervezetekkel?
Elkezdődtek ezek a megbeszélések, megkaptuk a Nemzetközi Sakkszövetségtől a szerződéstervezetüket, amelyhez nekünk rengeteg változtatási javaslatunk van. Pár napja volt egyeztetés a kormány képviselői és köztünk arról, hogy mit képviseljünk.
Összesen 90 napunk van az aláírásra, március 6-ig kell ezt befejeznünk. Ez még mindig majdnem két hónap, biztos vagyok benne, hogy meg fogunk állapodni.
Gondolom óriási lökést adhat a hazai sakk életnek, hogy a sportág csúcseseményét a fővárosban rendezik három év múlva.
Abszolút, és ennek a leglényegesebb momentuma az, amit mindig kiemelek, hogy a sakkolimpiák logikája úgy néz ki, hogy
a hazai, rendező ország, egyedüliként, több csapatot is indíthat a résztvevők között.
Nekünk lehet majd A, B, C, bizonyos esetben akár D csapatunk is a nők és a férfiak között is.
Ez azt jelenti, hogy tágra nyitottuk azt a kaput, amelyen bejöhetnek majd a legtehetségesebb fiatal sakkozók. Nekik most van három és fél évük, hogy betörjenek a válogatottakba és ott lehessenek az asztalok mellett az olimpián.
Ezt a páratlan és egyedi lehetőséget ki kell használni. Nyilván ez nekünk, szövetségi vezetőknek is feladatot ad, a tehetségek menedzselésében, fejlesztésében, és el kell hitetni velük, hogy készek lesznek arra, hogy Magyarország színeit sikerrel képviseljék majd.
Ön szerint a Magyarországon is nagy sikert elérő Vezércsel című sorozat valóban segít, segített a sportág népszerűsítésében?
A sakkszövetség irodája Budapesten, a Falk Miksa utcában van, amely mellett működik az ország egyetlen, csak sakkal foglalkozó boltja, amelyben készleteket, órákat, szakkönyveket lehet vásárolni.
Az ottani kollégák azt mondták, hogy az elmúlt hónapokban, a sorozat után 8-10-szeres forgalomnövekedés volt.
Én magam is nagy rajongója vagyok a Vezércselnek, amely sokat segített a sakkozás magyarországi népszerűsítésében is. Egészen hihetetlen, hogy egy szórakoztatóipari termék, egy film mennyire meg tudja nyomni a sportág népszerűségét. Én is ámulattal és örömmel figyelem ezt a jelenséget, mely természetesen nem csak itthon, hanem az egész világon megfigyelhető.