Letépte a jobb kezét egy gránát, ballal lőtt és kétszer nyert olimpiát

A magyar sportlövők közül legutóbb a 2004-es athéni olimpián nyert aranyérmet a skeetlövő Igaly Diana. Az elmúlt 17 évben hiába vártunk éremre ebben a sportágban. A jég most Tokióban törhet meg, mert Péni István és Major Veronika személyében is két olyan sportlövő lesz tagja a magyar csapatnak, akik érmet nyerhetnek. Olimpiai felvezető sorozatunk harmadik részében a sportlövészet kerül a középpontba, s nem feledkezünk meg az 1948-as és 1952-es nyári játékokon rendkívüli teljesítményt nyújtó Takács Károlyról sem.

Az 1936-os berlini olimpián Berzsenyi Ralph a kisöbű sportpuskások versenyében ezüstérmet szerzett, ám ezzel a sikerrel együtt is várakozáson alul szerepeltek a magyar sportlövők.

Pedig ha engedték volna indulni a megszállottan gyakorló, és nagyon tehetséges 26 éves fiatalembert, Takács Károlyt, akkor talán született volna több érem is.

Esetleg az ezüstnél értékesebb is. Takács azért nem vehetett részt az olimpián, mert őrmesterként szolgált a hadseregben, és csak tiszteket nevezett olimpiai bizottságunk. Más országokban nem volt ilyen diszkriminatív szabály, így az a svéd Torsten Ullman és a német Cornelius van Oyen nyerte az ő számaiban az aranyérmeket, akik szintén altisztek voltak a saját hadseregükben. Ráadásul olyan eredményekkel, melynél Takács akkor jobbat tudott. A lelombozó döntés ellenére a magyar őrmester gőzerővel készült a további versenyekre, és odaadással végezte a mindennapi munkáját a seregben. Ez utóbbi okozta szörnyű balesetét.

1938-ban egy felrobbant gránát leszakította a kezét. A jobbot, amellyel lőtt.

Egy ilyen tragédia nem csak a sport-, hanem a katonai pályafutás végére is pontot tesz. Egy átlagember számára. Ám Takács nem volt átlagember! Először is kérvényezte a kormányzótól, Horthy Miklóstól, hogy maradhasson a hadsereg kötelékében. Miután megkapta az engedélyt, hihetetlen akaraterővel megtanult bal kézzel lőni. Fél év alatt tízezernél több töltényt lőtt el, és a következő év tavaszán magyar bajnok lett. Jobb eredményt elérve, mint amilyenre valaha képes volt a jobbik kezével. A svájci világbajnokságra is utazhatott abban az évben, és tagja lett az aranyérmet szerző gyorstüzelő pisztoly-csapatnak. A frontvonalban harcolt a II. világháborúban, annak elvesztése után amerikai hadifogságba került. Szerencsére még az 1948-as olimpia előtt hazatért, így szerepelhetett Londonban.

Takács Károly, aki az 1948-as és 1952-es olimpián nyert aranyérmet Forrás: Wikipedia

Ott az első nap után a '36-os bajnokkal, Ullmannal holtversenyben állt az élen, egy ponttal előzték meg az argentin világbajnokot, Valientét. Másnap Takács szenzációs első négy sorozatával leszakította vetélytársait, ám az ötödik sorozatban vezényszó előtt elsült a fegyvere. Ez a szerencsétlen momentum az egész teljesítményét tönkre tette volna. Hosszas huzavona kezdődött, hogy lőhessen újra, vagy elveszett az a próbálkozása. Végül engedték neki, és utólag a döntést meghozó testület svéd tagja azt mondta, hogy azért határoztak így, mert imponáló volt a nyugodtsága, sportszerű viselkedése ebben a sorsdöntő szituációban.

Takácsot ezt követően nem lehetett megállítani. Svéd és argentin vetélytársát maga mögé utasítva lett 38 évesen először olimpiai bajnok.

A dél-amerikai elsőként gratulált neki, és azt mondta, hogy ő képtelen lett volna ebben a helyzetben ilyen tökéletesen teljesíteni, ezért megérdemli az aranyérmet.

1952-ben, 42 évesen Helsinkiben megvédte a címét. A legnagyobb vetélytársa itt egy tinédzser tanítványa, Kun Szilárd volt, aki a második helyet szerezte meg mögötte. Mester és tanítványa együtt állhattak az olimpiai dobogón.

Az igazi hős Takács Károly a harmadik olimpiai bajnokunk volt sportlövészetben. Az első aranyérmet Prokopp Sándor szerezte 1912-ben, a másodikat Halasy Gyula 1924-ben. Takács után legközelebb az egyik tanítványa, Hammerl László nyert aranyérmet 1964-ben, majd 1980-ban Varga Károly. Ezt követően nagyon leállt a magyarok olimpiai éremtermelése ebben a sportban.

Hammerl László sportlövő, aki 1964-ben, Tokióban lett olimpiai bajnok Forrás: MTI/Pálfai Gábor

1988-ban született két bronzérem, Kovács Zoltánnak és Záhonyi Attilának köszönhetően, ám azóta napjainkig csak egyetlen sportlövőnk állhatott olimpiai dobogón.

Az idén nagyon fiatalon, 56 évesen elhunyt Igaly Diana 2000-ben harmadik lett, 2004-ben pedig olimpiai bajnok.

A 7 aranyérem mellett a magyarok 3 ezüstöt és 7 bronzot szereztek abban a sportlövészetben, mely az újkori olimpiák történetében csak az 1904-es és az 1928-as játékokon nem szerepelt.

Tokióban négy versenyző próbálhat a nagy elődök nyomába lépni. Reméljük sikeresek lesznek, bár a sportlövők a közelmúltban leginkább a botrányaikkal kerültek be a híradásokban. Ezekkel a szomorú dolgokkal mi is sokat foglalkoztunk, reméljük a közeljövőben csak a szó igazi értelmében lesz puskaporos a levegő körülöttük. Mert a kívülálló már-már attól félt, hogy élversenyzőink a közöttük fennálló nézeteltérést a korai vadnyugaton divatos módszerekkel rendezik, ha már úgyis folyamatosan fegyver van a kezükben. Aztán a közvéleményt megdöbbentő esetek Sidi Péter eltiltásával végződtek, és most már talán a valódi céltábla kerül mindenkinél a célkeresztbe.

Az olimpián 15 sportlövő számban mérik össze az erejüket a versenyzők. Hat-hat aranyat osztanak ki női és férfi számban, továbbá hármat vegyes párosban. Magyarországot négy versenyző képviseli, Mészáros Eszter, Major Veronika, Péni István és Pekler Zalán. Valamennyien 2-2 egyéni számban indulnak, továbbá Mészáros és Péni vegyespárosban is.

Péni István éremszerző lehet a tokiói olimpián Forrás: Péni István

A 15-ből hét számban szurkolhatunk honfitársainkért. Vagyis elvileg ennyiben szerezhetnek érmet, a férfi légpuska egyéniben és a kisöbű puska összetettben többet is, ugyanis Péni és Pekler ugyanabban a két számban megy a lőállásba. Az esélyekről talán ebben a sportban a legnehezebb beszélni, hisz itt aztán tényleg néhány milliméter dönthet az aranyérem és a hatodik hely között. Az biztos, hogy aki két olimpia között a híradásokban sem figyel oda a lövészetre, az most néhány napra a sportág szakavatott értője lesz, ha valamelyik magyar a döntőbe jut.

Nagy csalódás lenne, ha nem lennének érdekeltek versenyzőink a végjátékban több számban is, de ebben a sportban tényleg nem lehet egyértelmű éremesélyesről beszélni.

Ehelyett rögzítsük a tényeket: Péni világbajnoki ezüstérmes és kétszeres Európa-bajnok, hogy csak a legjobb eredményei kerüljenek szóba a 24 éves fiatalembernek. A második kontinentális aranyérmét idén májusban az Eszéken rendezett viadalon légpuskával szerezte. Ez az egyik szám, amiben indul egyéniben és Mészáros Eszterrel vegyes párosban is. Eszter ezzel a fegyverrel nyert már ifjúsági és junior Európa-bajnoki címet is csapatban. Felnőttre nem nagyon volt esélye eddig, ugyanis még tinédzser. A rutin semmiképp' nem szólhat a magyar küldöttség mellett, ugyanis a másik két tag is 25 évnél fiatalabb.

Major Veronika a magyar sportlövők közül szintén éremesélyes lehet Forrás: MTI/Kovács Tamás

Major Veronika nyert már Európa-bajnoki címet (futócélban), és abban a sportpisztolyban, mely az egyik száma lesz Tokióban ezüstérmes volt a kontinens-viadalon 2019-ben. Eszéken májusban is döntőzött. A két száma közül legalább az egyikben szeretne bekerülni az olimpián is a fináléba. Ott meg már tényleg millimétereken múlik a siker.

Pekler Zalán 2018-ban az év sportlövője volt Magyarországon és ő indulhat az eltiltott Sidi Péter által szerzett kvótával.

Nagyon fiatal a csapat, talán éppen ezért lehet leginkább bízni tagjaiban. Valamennyien a pályafutásuk elején vannak, remélhetően még sok-sok nagy verseny áll előttük. Most különösebb teher nélkül állhatnak-térdelhetnek-feküdhetnek a lőállásba, mert ők Tokióban csak nyerhetnek. Talán valaki közülük aranyat.