Nodar Kumaritasvili a 2010-es vancouveri játékokon,
nem sokkal a megnyitóünnepség előtt edzésen bukott, elvesztette az uralmát a szánkó fölött, majd hatalmas, 90 mérföldes - mintegy 145 km/órás - sebességgel csapódott ki a pályáról és egy oszlopnak vágódott.
Az orvosi csapat azonnal az akkor 21 éves sportoló segítségére sietett, szívmasszázst alkalmazott, majd a versenyzőt helikopterrel kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni.
A most ugyancsak 21 éves Saba Kumaritasvilit ez a tragédia nem tántorította el a sportágtól, sőt, inkább megerősítette őt a folytatásban.
"Nem féltem, ott akartam lenni az olimpián. Mindig Nodarra gondolok, a szánkózás generációk óta része a családunknak, nem akartam, hogy Nodar tragédiáját követően Georgiában meghaljon a sportág. Nodar a fő oka annak, hogy szánkózom,
tíz év van közöttünk, így nem sok mindenre emlékszem róla, csak pillanatokra" - idézte az olimpia hivatalos hírszolgálata a versenyzőt, akinek dédapja, Aleko felügyelte Georgia első szánkópályájának építését, majd szövetségi kaptányként és a helyi szövetség vezetőjeként is dolgozott.
A vancouveri viadalon a szánkó egyesek történetének legfiatalabb olimpiai bajnokaként 20 évesen diadalmaskodó
Felix Loch az aranyérmét két lemezre vágatta, az egyikre pedig Nodar arcképét vésette, és ellátogatott az elhunyt sportoló családtagjaihoz, akiknek odaadta a medált.
"Nagy bátorság kellett Sabának ahhoz, hogy itt legyen, szereti a sportágat, akárcsak az unokatestvére. Fantasztikus volt látni őt. Ez megmutatja, mire képes a sport ereje" - nyilatkozta a kínai fővárosban negyedik helyen végző Loch, aki Vancouvert követően Szocsiban is nyert, négy évvel ezelőtt Phjongcshangban viszont csak ötödik lett, pedig az első három futamot követően magabiztosan vezetett, de az utolsóban hibázott és végül így a dobogóról is lecsúszott.