Bagyula István 1991. július 5-én, már junior világbajnokként, Linzben javította 592 centiméterre a rúdugrás magyar rekordját – amelyet honfitársai azóta sem tudtak megdönteni –, másfél hónappal később pedig
a tokiói világbajnokságon 590 cm-es eredménnyel szerzett ezüstérmet.
„Pályafutásom legszebb éve volt az 1991-es, aminél még szebb sajnos már nem következett. Az a mondásom, hogy
igyekezetem ellenére „egyszezonos" rúdugró lett belőlem, pedig vihettem volna többre is"
– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak az 54 éves atléta, aki hiába lett fedettpályás Európa-bajnoki ezüstérmes, nyert hat amerikai egyetemi bajnokságot és emellé három Universiade-aranyat is, elégedetlenül tekint vissza a versenyzői éveire.
Az atlétaedzőként és az építőiparban is jeleskedő Bagyula mindenképpen ott szeretne lenni augusztusban a budapesti világbajnokság rúdugró versenyein, ahol szerinte a férfiak mezőnyében a svéd Armand Duplantis akár a saját 621 centiméteres világcsúcsának megjavítására is képes lehet.
„Ez a fiú, aki körülbelül olyan idős most, mint én a tokiói világbajnokság esztendőjében,
olyan talentum, akinek a tudását és a technikáját bátran [Szergej] Bubkáéhoz hasonlíthatom.
Az ugrók többsége a rúdját a leérkezőhely előtti szekrényben tűzi le, ő viszont a szélvészgyors rohamának utolsó két lépése közben ugyanezt a talajon csúsztatva teszi meg, amin soha nem változtat. Szülei az edzői, ez pedig erős hátteret jelent számára, amit én annak idején csak nyomaiban éreztem.
A rúdugrás világcsúcsa 32 év leforgása alatt 607 centiméterről 621-re javult fel, és ez még nem a végállomás.
A rudak minősége nem lett sokkal jobb, a versenyzők fizikai felkészültségében sem látok óriási különbségeket, így az lesz a legjobb, aki az erejét és a gyorsaságát a legjobban tudja átvinni a technikai végrehajtás néhány másodpercébe – mondta Bagyula, aki nemrégiben korábbi versenyzőtársaival együtt látogatást tehetett a Nemzeti Atlétikai Központban. –
Minden tetszett, bár lett volna nekünk is ilyen stadionunk. Abban biztos vagyok, hogy a rúdugró „kollégák" is elégedettek lesznek, mert a versenyszínhelyük szélcsendesnek tűnik, ami azért nagyon fontos, mert 6 méter magasságában más szelek fújnak, mint a pálya közelében."