2022. szeptember 2-án vette át a budapesti atlétikai világbajnokság lebonyolításáért felelős társaság, a Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatói tisztségét. Az elmúlt hét hónapban mi volt az, amire egyáltalán nem gondolt a szerződésének aláírása pillanatában?
Hogy ez egy olyan munka lesz, amikor ünnepként élem meg az illemhelyiség meglátogatását, tekintettel arra, hogy az erre szánt időt is nehéz kiszakítani egy-egy napból. A viccet félretéve: vannak emberek, akik sokat bírnak és szeretnek dolgozni, vannak, akik kevesebbet.
Én – azt hiszem – az előbbiek közé tartozom.
Negyedszázados televíziós munkám jó alapokat adott: ott is 100 százalékosan csináltam mindent, itt is hasonló elvek szerint végzem a munkámat.
Az én napom reggel fél hatkor kezdődik – akkor nézem meg azokat az e-maileket, amelyeket kollégáim hajnali 3-kor küldtek el – mert nálunk van, aki ekkor is dolgozik. Hogy hol van a nap vége? Másnap hajnali 1 órakor. Ebben az időszakban a gyerekeimmel akkor találkozom, amikor reggel elviszem őket a suliba, este meg begyűjtöm őket a különféle edzések után.
Ha valaki megkérdezi öntől, hogy most mivel foglalkozik, mi erre a jó válasz?
Nem tudok megfelelő választ adni, mert annyira szerteágazó a tevékenységem. Soha nem gondoltam volna, hogy az egyik megbeszélésen a világ harmadik legnagyobb sporteseményének a kabalafiguráját vizsgálom olyan szemmel, hogy nem túl vastag-e a bokája. Pár perccel később már egy fontos logisztikai kérdésben kell dönteni:
a kanadai szövetség például éppen most küldött egy levelet, hogy ők magukkal hozzák a felfújható jégkádjukat és ehhez ragaszkodnak.
Miért, Magyarországon nincsen felfújható jégkád?
Egyrészt biztosan van, másrészt megértem, hogy ők a sajátjukat akarják. Ez csak egy példa volt a sok közül, amivel foglalkoznom kell. Ez a munka – ha a verseny szervezésére gondolok – nélkülöz minden kreativitást. Pont most kaptam egy emailt, amelyben leírták, hogy a belvárosi maratonpályán a 10 kilométeres kör 9996 méter és 79 cm volt. Idejött egy holland szaki, aki ezzel foglalkozik, lemérte.
Hiányzik tehát 3 méter és 21 centi ahhoz, hogy a kör tényleg 10 km-es legyen. Ezért egy bóját majd odébb kell rakni. Most ezen lehet nevetni, de tényleg ezeken az apróságokon is el lehet bukni egy tökéletes vb-rendezést."
Egy vezérigazgatónak erről is tudnia kell? Hogy 321 centi hiányzik egy körből?
Hogyne. Biztosan lehetne ezt máshogyan csinálni, de én tényleg szeretek mindenről tudni. El fogunk jutni addig a pillanatig, amikor már fizikai képtelenség lesz ez, de most még abban a szakaszban vagyunk, hogy mindent tudni óhajtok. Azt is, hogy hány forintba kerül majd a csoki az atlétikai stadion büféiben. De azt is, hogy a sportolók gyülekező helyéről mennyi idő alatt érnek át az atléták a stadionba.
Lássuk be, az utóbbi azért némileg fontosabb a csoki áránál.
Kommunikációs szempontból nem biztos.
Mert mi azt szeretnénk, ha ez a világbajnokság mindenki számára elérhető lenne. Így állapítottuk meg a jegyárakat – a közép-európai jövedelmekhez és pénztárcákhoz igazítva.
Az a célunk, hogy aki csak szeretne, kijuthasson a stadionba és láthassa a csodát. Ebből a szempontból tényleg nem mindegy a csoki ára. Most vagyunk a felkészülésnek abban a szakaszában, amikor egy elsikkadó információ nagy problémákat tud okozni.
Ezért is szeretnék – lehetőség szerint – mindenről tudni. Kinevezésem után az európai szövetségben dolgozó Gyulai Márton megkérdezte, mennyit akarok foglalkozni ezzel a projekttel. Mondom, egész nap. Talán ma már látják a kollégák, hogy komolyan gondoltam azt, amit mondtam.
1972. február 27-én Elizabeth Taylor – Richard Burton társaságában – Budapesten ünnepelte 40. születésnapját. A ceremóniát megelőzően az Intercontinental Hotel vezetősége heteken át csak azokat a kívánságokat olvasta, amelyeket Richard Burton küldött a számukra, csak azért, hogy jó legyen a buli. Szembesül most ehhez hasonló jelenségekkel?
Valóságtól elrugaszkodó kérések egyelőre nem érkeztek, de még van idő a vb kezdetéig (nevet). Van egy rendezési szerződés, amelyben sok mindent leírtak – ezekre nem mondhatunk nemet. Ugyanakkor – mivel minden idők legjobb atlétikai vb rendezésére készülünk -, olyan kéréseket is megpróbálunk teljesíteni, amelyek nincsenek benne a szerződésben.
A kiemelt vendégeknek ajándékcsomagot készítünk be a szállodai szobájukba.
Matyóbabát tessék?
Titok még. Egyfajta elvárás, hogy a nagyon fontos személyiségek kapjanak valamit. De az nem elvárás, hogy a csomag a szobájukban várja őket. A világbajnokság kilenc napja alatt azokat, akik ekkor ünneplik a születésnapjukat, köszönteni fogjuk. Ez sem egy kötelező elem, de fontosnak tartjuk. Meg lehetne szervezni egy sima kilencnapos világversenyt, de mi ennél többet szeretnénk.
A világbajnokság segítségével szeretnénk megmozgatni Magyarországot, rávenni az embereket, hogy álljanak fel a fotelekből és sportoljanak. Ez a világbajnokságot felvezető kampányunknak a legfontosabb üzenete.
Ezért vannak nekünk hétköznapi hőseink, akik kedvezményes jegyekkel mehetnek be majd a vb-re és ezért csatlakoztunk 37 szabadidős, a vb előtt rendezett sporteseményhez."
Mit jelent Magyarországnak ez a kilenc napos esemény?
Egymilliárd ember figyel majd ránk. Olyan helyekről is, ahol talán azt sem tudják, kik vagyunk mi, akik soha nem hallottak Magyarországról. Budapest bekerül azoknak a városoknak a sorába, amely bebizonyítja, hogy képes a világ harmadik legnagyobb sporteseményének megrendezésére. Idejön több tízezer turista. Ha csak a sportot, vagy a sportdiplomáciát nézzük, egy olyan polcra kerülhetünk, amely jóval magasabban van annál, ahol most vagyunk. A nagy nemzetközi események házigazda térképén már rajta vagyunk, de hamarosan még előkelőbb helyre kerülhetünk. A várhatóan 200 ezer vendégéjszakának hosszú távú hatásai is lesznek.
Az atlétika mellett a turizmus is a világbajnokság nyertese, hiszen a fantasztikus teljesítmények mellett Magyarországot is szeretnénk eladni a világnak.Sport és turizmus együtt népszerűsíti az országot, és újabb beruházásokat eredményez.
A vb már az előkészületi időszakban több ezer munkahelyet teremt, a rendezvény alatt sokat költenek a hazánkba látogató nézők. Ennek köszönhetően jól járnak a vendéglátósok, szállásadók, taxisok és mindenki, aki kapcsolódik az eseményhez. Aki eljön Magyarországra a vb miatt, szinte biztosan visszatér.
Szervezést tekintve ez minden idők legkomplikáltabb eseménye, amit valaha Magyarország rendezett?
Ha a sporteseményeket nézem, akkor igen. Most 200 ember dolgozik a szervező bizottságban, de a külsős kollégákat, valamint a partnercégek munkatársait is beleszámítva ez a szám jóval magasabb.
Amikor a vb megkezdődik, ez a szám 7600 lesz.
Ilyen tényleg nem volt még sohasem itthon, sem Közép-Európában.
A Nemzeti Atlétikai Központ, vagyis a stadion készen van?
Időarányosan jól állunk, el is kezdődött az átadás-átvétel menete. A versenyhelyszín készen van, a futókör vonalai megvannak.
A hitelesítés még nem történt meg, de egy futóversenyt már holnap meg lehetne ott rendezni. A külső környezeten, a stadion környékén még bőven van munka.
Felépül egy élménypark és a bemelegítő pálya néhány kiszolgáló létesítménnyel együtt.
A legfontosabb kérdés, hogy állnak a jegyeladások?
A világbajnokság 9 napjára 400 ezer jegyet kell eladnunk. Ebből 150 ezret már megvettek. 14 program lesz a vb-n, 5 délelőtti és 9 esti. Augusztus 20-án este 19.10-kor kezdődik a férfi 100 méteres síkfutás döntője. De azok a sportolók, akik a fináléban részt vesznek, már 19-én délelőtt is versenyeznek majd a selejtezőkben. Ezért nem lehet lesajnálóan beszélni a délelőtti eseményekről.
Nekünk persze a legfontosabb a férfi kalapácsvetés fináléja lesz, amelyet összekapcsoltunk nemzeti ünnepünkkel – ez is augusztus 20-án este lesz.
Minden este lesznek döntők. Az eddig eladott 150 ezer jegy meghaladja a Nemzetközi Atlétikai Szövetség várakozásait. Azt nem mondom, hogy a mi várakozásainkat is, mert azt szeretnénk, ha az összes jegy elkelne. Minden reggel megkapom az adatokat, tudom, mennyi jegy kelt el. A 2017-es budapesti vizes vb-t vesszük alapul. Időarányosan most több jegyet adtunk el, mint a 6 évvel ezelőtti FINA-vb-n a felkészülés hasonló időszakában.
Ám egy vizes-vb-n ott volt az akkor csúcsformában lévő Hosszú Katinka, a zseni, Milák Kristóf, meg a két magyar vízilabda-válogatott. A magyar atlétika – sajnos – nem tud ekkora erőt felvonultatni.
Így még nagyobb szó, hogy a 2017-es eladási adatok felett vagyunk. Minden idők legnagyobb magyar válogatottja indulhat a vb-n, ami azzal jár, hogy minden nap lesznek a pályán magyarok, így természetesen nem maradunk magyar hősök nélkül.
Ott lesz a szuperhősök mezőnyében például a legnagyobb esélyes, Halász Bence világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes kalapácsvetőnk vagy Kozák Luca Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutónk.
Meg kell érteni, hogy az atlétika a világ legglobálisabb egyéni sportága. Több mint 200 országból érkeznek Budapestre versenyzők.
A legutóbbi, Oregonban megrendezett világbajnokságon 45 ország atlétái nyertek érmet, 29 ország aranyat. Ebben a versenyben helytállni rettenetesen nehéz. Ha a budapesti világbajnokságon lesz egy magyar érem, az tényleg a csodák közé sorolható.
A mieinken kívül idejön rengeteg világsztár, vagy szuperhős, ahogy mi fogalmaztunk. Mi nem csak a sportszerető közönséget várjuk, hanem azokat is, akik nem akarnak kimaradni egy olyan dologból, amihez hasonló soha nem volt még ebben az országban.
Nem véletlen a mottó: „Láss csodát!"
Az olasz labdarúgó-válogatott elleni Nemzetek Ligája meccsre három óra alatt kelt el 60 ezer jegy. Mennyire nehéz az atlétikát eladni Magyarországon?
Három óránál azért többet kell dolgoznunk. Nehéz-e eladni? Nem gondolom. 150 ezer ember nem tévedhet, ők már jegytulajdonosok. Eddig 68 országból vettek belépőket a budapesti vb-re. Ez nem lehet véletlen. Ha egy ausztrálnak vagy egy jamaicai szurkolónak megéri az, hogy jegyet vegyen, hogy ide utazzon, akkor nekünk is érdemes kimenni a Nemzeti Atlétikai Központba.
Mit profitál Magyarország a vb megrendezéséből?
Ha a mérleget megvonjuk, nem feltétlen pénzben kell gondolkodni, mert mindazt, ami ennek a vb-nek a hozadéka lesz, nehéz pénzre váltani. Kezdjük a létesítménnyel. Itt marad egy olyan stadion, amelyet szándékosan úgy terveztünk meg, hogy alkalmas legyen egy ekkora esemény megrendezésére, de az ideiglenes – 20 ezres – lelátó visszabontása után egy 600 méteres kör, egy futópálya, egy sportpark létesül benne.
Kialakul Budapesten egy olyan új zöld park, amelynek helyén korábban szennyezett, elhanyagolt terület volt. Itt marad az a tudat, hogy képesek vagyunk megrendezni a világ harmadik legnagyobb sporteseményét.
Idejönnek a turisták, akik itt költik el a pénzüket. A vb-ről szóló hírfolyam, a tévé által közvetített képsorok után rengetegen lesznek majd, akik elutaznak Magyarországra, mert korábban sosem jártak itt.
Ezért alakítottuk úgy a gyaloglószámok és a maraton útvonalát, hogy a sportolók a főváros legszebb részein versenyezzenek, hogy ezek a képek mind megjelenjenek a tévés közvetítésekben.
A Hősök tere, az Andrássy út, a Lánchíd, a Várkert Bazár, az Alagút.
Ha valaki nyári olimpiát szeretne rendezni, annak tökéletesen meg kell tudni rendezni egy atlétikai világbajnokságot. Mi most arra koncentrálunk, hogy az atlétikai vb megrendezése legyen tökéletes. De hazudnék, ha letagadnám a fejemben motoszkáló gondolatot, hogy egy sikeres rendezés után tovább lehetne szőni a magyar olimpiarendezési álmokat.
Augusztus 28-án mit fog csinálni?
Azt még nem tudom, de az augusztus 27-i estét már sokszor elképzeltem. Ez lesz a világbajnokság zárónapja.
Akkor minden bizonnyal potyogni fognak a könnyeim. Nem csak nekem, hanem várhatóan több kollégámnak, mert olyat tettünk, amire soha nem volt még idehaza példa.
Augusztus 28-án elkezdjük a levezetést, gondolom, tartunk majd egy nemzetközi sajtótájékoztatót, ahol szeretnénk megismételni a világszövetség elnökének, Sebastian Coe-nak a mondatait.
Azt, hogy ez volt minden idők legjobban rendezett atlétikai világbajnoksága?
Igen, ezt.
Van egy kis hiba. Ahol most ülünk, ez az ön szobája?
Igen.
Nem látni innen a Nemzeti Atlétikai Központot. A stadiont, ahol a vb-t megrendezik.
Örököltem ezt a szobát. Viccesen meg is jegyeztem, hogy kérek egy tengerre nézőt, azaz egy olyat, ahonnan látom a stadiont. A viccet félretéve, minden reggel és este, amikor beülök a kocsiba, látom ezt a csodás létesítményt. A vb előtt nem sokkal átköltözünk majd a stadionba, ott is lesz irodánk.
Március 15-én a lányaimmal azért autóztunk be Nagykovácsiból, hogy lássuk, milyen a stadion piros-fehér-zöld kivilágítása. Ahogy mondtam már néhány perce, én ezt tényleg komolyan gondolom."
Mi az, amitől a leginkább tart? Ami a rémálmaiban se jöjjön elő?
Hogy a versenypályán valami nem stimmel. A mai napig emlékszem, amikor 1994. július 5-én, New Yorkban a Bulgária-Mexikó labdarúgó vb-nyolcaddöntő közben összetört az egyik kapu és a szervezők 25 perc alatt egy teljesen új futballkaput állítottak fel a Giants stadionban. Ezalatt állt a játék. A tévében közvetítő riporter mondata a mai napig itt cseng a fülemben: „Hihetetlen, hogy ezek még erre is gondoltak" – ezt mondta akkor Gulyás László.
Azon jár folyamatosan az eszem, hogy nekünk van-e „pótkapunk" és gondolunk-e minden olyanra, amiből B, C, D-tervet kell csinálnunk.
Ha egy sportolókat szállító busz defektet kap, kezelni fogjuk. De az, ha élő adásban, 1 milliárd ember szeme láttára valami gikszer lesz a pályán, azt nehéz megoldani, ha nem gondolunk rá előre, mint potenciális veszélyforrás. Ha valamitől félünk, akkor az egy ilyen szituáció. Meg, hogy valakit ott felejtünk a reptéren. Ebben a szervező bizottságban az ország legjobb szakemberei ülnek. Rutinosak, profik, de atlétikai vb-t Magyarországon soha senki nem csinált. Ezt kell minden nap szem előtt tartanunk.