Bennük van Suhajda Szilárd minden reménye

Péntek hajnalban egy három serpából álló mentőcsapat indult el Suhajda Szilárd megmentésére a Mount Everestre, miután egy csoport csütörtökön beazonosította a magyar hegymászót 8780 méteres magasságban. De kik azok a serpák, és miért bírják ennyire jól a kíméletlen körülményeket a világ legmagasabb hegyén?

A 'serpa' jelentése 'keletiek', és ez annak a népcsoportnak a neve, amely Nepál északi, a Himalája északkeleti részén található magas völgyekben él. Tehát éppen arrafelé, amelyre a Mount Everest is található. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy

nem minden serpa foglalkozik a hegymászással, noha a köztudatban az emberek hajlamosak 'himalájai teherhordóként' vagy 'hegyi kísérőként' azonosítani a teljes, mintegy félmillió fős csoportot.

Miután 1953-ban Edmund Hillary egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elsőként megmászta a Mount Everestet, azóta

az expedíciók kulcsembereivé váltak a serpák, akiknek a külföldi hegymászók segítése jelenti az elsődleges bevételi forrást.

Éppen ezért a serpa hegymászókat igencsak tisztelik az ide érkező külföldiek, és nagyon kevés az olyan, aki a segítségük nélkül is vállalja a Mount Everest megmászását – Suhajda közéjük tartozott.

Az 53 éves Kami Rita az egyik legismertebb serpa azáltal, hogy 1994 óta rekordot jelentő 27 alkalommal mászott már fel a Csomolungma csúcsára. Forrás: AFP/Prakash Mathema

A kiváló hegymászási képességük abból is adódik, hogy magasabban élnek, mint az átlag emberek - a serpák falvai 3000-4300 méter között találhatók, és ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések között vannak -, tökéletesen ismerik már a terepeket, ráadásul a génjeikbe is van kódolva azok után, hogy évszázadok óta ez a serpák fő feladata. Az oxigénhiányos környezetben ez abban mutatkozik meg, hogy

az átlagembernél jóval hígabb a vérük és alacsonyabb a hemoglobinszintjük, így a magashegyi betegséggel együtt járó vérrögképződéstől jóval kevésbé kell tartaniuk, mint a külföldi mászóknak.

Emellett kutatások kimutatták azt is, hogy a serpák szervezete az átlagosnál több nitrogén-monoxidot termel, ami egyebek mellett a véráramlást, az oxigénellátást és az erek kitágulását is segíti számukra.