Szomorú és csalódott voltam, de sosem haragudtam a Liu testvérekre

A tavalyi év egyik legnagyobb magyar sportszenzációjának számított, amikor az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu testvérek, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang ősszel bejelentették, hogy országot váltanak és kínai színekben folytatják pályafutásukat. A hatalmas változás rányomta a bélyegét a magyar versenyzők felkészülésére, akik a nehézségek ellenére eredményes szezont zártak. Bánhidi Ákossal, a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott szakmai vezetőjével a Liu fivérek döntésének utóhatásairól, a sportág helyzetéről és a nemzeti csapat jövőjéről is beszélgettünk.

A Liu testvérek országváltása miatt lelkileg is nehéz lehetett ez a szezon a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott (short track válogatott) számára. Hogyan élte meg a csapat ezt a hatalmas változást? Önt és a versenyzőket mennyire viselték meg a történtek?
Engem személy szerint nagyon megviselt a távozásuk. Mindent megtettem azért, hogy ez ne így alakuljon, végül sajnos mégis bekövetkezett.

A versenyzők közül sokakat mélyen érintett, másokat kevésbé. Ha így fogalmazok, ez megállja a helyét. Nagyon sokáig elhúzódott ez az ügy, amely rányomta a bélyegét a felkészülésünkre, mert mindenki ezzel volt elfoglalva.

A pszichés tényezőkön túl nagyon fontos volt, hogy technikailag lelassított mindent az ezzel kapcsolatos ténykedés, ezért a felkészülésünket meglehetősen későn indítottuk el. Hektikusan indult el a szezon, ráadásul ennek a folyományaként különvált a női és a férfi szakirányítás, és ennek a technikai elemeit is ki kellett dolgozni. Nem csak mentális fékek voltak, hanem konkrét technikai megoldások miatt is késett a felkészülésünk. Így, hogy külön vált a férfi és a női alakulat felkészülése, sokkal erősebb fúziót kellett kiépíteni az ifjúsági csapattal, hogy megfelelő létszámban tudjunk dolgozni a válogatottal. Szerencsére ez elég gördülékenyen megtörtént, így a fiatalok erőteljes beépítésével kezdték meg a férfiak és a hölgyek is a felkészülésüket.

Bánhidi Ákost megviselte a Liu testvérek távozása Fotó: Polyák Attila - Origo

A sok nehézség ellenére a versenyzők eredményes szezont zártak, érmeket nyertek a világversenyeken.
Szeptemberben mindkét nemnek voltak válogató versenyei, így kialakultak azok a sorok, amelyek a világversenyekre elindultak. A háborús helyzet, az infláció és a koronavírus-járvány utóhullámai is okoztak még problémát az anyagi háttérben is, így az első tengerentúli világkupára nem tudtunk elmenni, de a két ázsiai kupán már ott voltunk Almatiban.

Összefoglalva az egész idény teljesítményét: ezzel a háttérrel és alapokkal 6 érmet sikerült elhozni, négyet váltóban, kettőt egyéni versenyszámban, amely fantasztikus teljesítmény.

Ha mindent összevetünk, nagyon jó szezont zártunk.

Különösen annak fényében, hogy a világklasszis testvérpár - akiknek köszönhetően Magyarországnak már két aranyérme van a téli olimpiák történetében - nélkül kellett helyt állnia a válogatottnak.
Igen, hiszen teljesen más kategória volt az ő teljesítményük, más szintet képviseltünk velük, de ha reálisan nézzük, ennek a kis országnak ez a 6 érem világversenyekről nagyszerű eredmény, ami remélhetőleg visszaterel minket abba a helyzetbe, ahol voltunk. A testvérek előtt is volt már short track élet itthon - olimpiai negyedik, ötödik hely, egy rakás Eb-érem és junior-világbajnoki érmek. Ezért is fogunk harcolni, hogy legyen értelme a szurkolóinknak bekapcsolni a tévét, hogy azt láthassák, bejutottunk az A-döntőbe, ott vagyunk a B-döntőben.

Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor országváltása hatalmas döbbenetet okozott Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Liu testvérek országváltása előtt néhány hónappal kiderült, hogy a magyar short track válogatott vezetőedzője, a testvérpárral remek viszonyt ápoló, valamint szintén kínai származású Csang Csing Lina lemond a posztjáról és visszatér a hazájába. Ennek kapcsán lehetett számítani Liuék távozására, vagy ez teljesen váratlanul érte Önt?
Engem ez nem ért váratlanul. A legszorosabb és legmélyebb kapcsolatban három edző volt a fiúkkal, közülük a legerősebb kapocs Linához fűzte őket. Rajta kívül még a dél-koreai úriembert, Dzse Szu Csunt és harmadikként magamat említeném. A testvérek ezt a három edzőt szerették volna maguk körül látni, de Lina távozásával ez nem valósult meg. Tisztában voltam azzal az erős kötődéssel, ami a fiúkat Linához fűzte, ezért sem lepett meg az, ami történt.

A mi kapcsolatunkba sem került sose csorba, továbbra is remek viszonyban vagyunk, de Lina távozása erősen érintette őket. Engem nem lepett meg, hogy végül így döntöttek, de mindent elkövettem, hogy ne így történjen meg, ám ez kevésnek bizonyult végül.

Hogyan érezte magát, amikor értesült a Liu testvérek országváltásáról? Csalódottságot, netán haragot érzett?

Haragot semmiképpen sem éreztem a testvérek felé. Amikor értesültem a hírről, szomorúság és csalódottság volt bennem,

mert ahogy mondtam is, mindent megtettem azért, hogy ez ne így legyen. Aztán mindent sikerült is elintézni, hogy ezt ne kelljen meglépni, csak akkor már késő volt.

Lát arra esélyt, hogy visszatérjenek, vagy úgy gondolja, végleges a döntésük?
Ha az én véleményemet kérdezi, akkor úgy gondolom, hogy erre nincs már esély.

A Liu testvérek mellett tavaly volt még egy klasszis versenyző, az amerikai származású Krueger John-Henry, aki más okból kifolyólag, fegyelmezetlenségi vétség miatt került ki a csapatból. Őt csak a nemrég véget ért szezonra zárta ki, vagy véglegesen? Láthatjuk még magyar színekben versenyezni?
Nézze, ha rajtam múlik, akkor őt nem látjuk itt többé. Ez természetesen csak az én véleményem, hiszen a korcsolyaszövetségben is bizottságok döntenek és demokrácia van, de ha rajtam múlik, akkor ő már nem fog versenyezni magyar színekben.

Krueger John-Henry (jobbra) fegyelmezetlenségi vétség miatt került ki a válogatottból Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Liu testvérek és Krueger John-Henry távozása miatt hatalmas átalakulás következett be a férfi szakág személyi összetételében, amely világszínvonalat képviselt. Mondhatjuk, hogy most már inkább a Jászapáti Petra vezette női csapat az esélyesebb a világversenyeken?
Ezt abszolút mondhatjuk.

Petra a teljes short track mezőnyéből kiemelkedő klasszis. Ha a Liu testvérek világklasszisok voltak, akkor rá mondhatjuk, hogy nemzetközi klasszis, hiszen folyamatosan érmekért indul a versenyeken.

Hogy ezekből mennyit nyer, az nem mérhető a Liu testvérek eredményeihez, de ő azért egy nagyon komoly versenyző. Most ő a legerősebb magyar short trackes, és maga köré tudja gyűjteni azt a női erőt, ami jelen van, és a fiatalok beépülésével erős nemzetközi potenciált rejt magában. A nőkre az eredményesség szintjén komolyabban lehet alapozni az elkövetkezendő időszakban. A férfiaknál mindezek mellett történtek még változások, hiszen az olimpiai bajnok Burján Csaba abbahagyta és az olimpikon Oláh Bence is visszavonult. Ez már öt fő, és elég komoly versenyzőkről beszélünk. Persze a férfiakban is van potenciál, a semmiből előlépő versenyzők képesek voltak világkupa érmekig eljutni tavaly, ami komoly teljesítmény. Mindkét szakág megállja a helyét, de egyértelmű, hogy most a nők jobb pozíciót foglalnak el világszinten.

Jelenleg Jászapáti Petra a magyar short track válogatott legnagyobb klasszisa Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

Jászapáti Petra valóban szenzációs idényt zárt, egyéniben a kontinensbajnokságon és Almatiban is dobogós helyen végzett. Aranyéremre is esélyesnek látja őt a világversenyeken, ha ilyen ütemben fejlődik tovább?
Alapvetően ezt nehéz megítélni. Liuék esetében mindig arról beszélhettünk, hogy aranyesélyesek, hiszen világklasszisok. Petra sokszoros egyéni érmes, nemzetközi klasszisnak tekinthető. Ha bizonyos finomhangolások tekintetében sikerrel járnak a hölgyekkel foglalkozó edzőink, akkor van esélye Petrának arra, hogy egyes távokon az aranyéremért szálljon harcba.

Jó azt hallani, hogy a férfiak és a nők között is vannak feltörekvő magyar tehetségek. A válogatott jövőjét a sok változás után hogyan látja? Milyen irányba tart a sportág?
Ha a döntéshozók nem csak az utóbbi 10 évet és a Liu testvérek Kínába távozását nézik, hanem elé is tekintenek, akkor láthatják, hogy korábban is volt a short tracknek élete Magyarországon. Ahogyan már említettem, voltak olimpiai pontszerző helyezéseink, Eb-érmeink és junior világbajnoki érmeink. Ebben a téli sportágban ez a pici ország komoly jéghatalmak mellett tudott ilyen eredményeket elérni, amikor még kevésbé figyeltek ránk. Ha talán ezt nézik meg, akik rólunk döntenek, akkor láthatják azt a szisztematikus munkát, azt az erős összefogást, ami ezt körül öleli nem csupán 10, hanem már 25 éve.

Mi 200-300 versenyzőből próbáljuk meg elérni a világszínvonalat olyan országokkal szemben, mint például Kanada vagy Kína, ahol 10000-en űzik ezt a sportágat. Úgy gondolom, továbbra is sikeresek lehetünk világversenyeken,

persze nem olyan szinten, mint az elmúlt tíz évben. De szerintem érdemes lehet télen miattunk is bekapcsolni a sportközvetítéseket, mert oda-odaérhet egy magyar versenyző érmes helyre. Kiváló fiatal tehetségeink vannak és rajtunk múlik, hogy esetleg ki tudunk-e nevelni olyan sikeres sportolókat, mint Knoch Viktor vagy Huszár Erika, vagy akár a Liu testvérek, bár az egy elképesztő szint volt, és a Jóisten keze is benne van, hogy ki, minek születik. Sorsdöntő pillanat lehet, hogy megmaradnak-e azok a körülményeink, amik megteremtik a becsületes munkának a lehetőségét, amit már nem csak 10, hanem 30-35 éve csinálunk. Ha ez megvalósul, akkor van jövőnk.

Bánhidi Ákos szerint a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott továbbra is sikeres lehet a világversenyeken Fotó: Csudai Sándor - Origo

A rövidebb távú tervekkel kapcsolatban mit lehet tudni? A következő szezonra milyen célokat tűztek ki?
Most a fiatalok nagyon erős beépítése kiemelten fontos. A férfiaknál aláírtunk egy megállapodást a dél-koreai sportegyetemmel, remélhetőleg komoly fúziókat tudunk ebből kovácsolni. Lesz közös edzőtábor is, tőlük rengeteget lehet tanulni, hiszen világklasszis versenyzőik vannak. Remélhetőleg előre tudunk lépni egyénileg és olyan futamokon indulni, amelyeken érmekért küzdhetünk.