"Az áprilisi, westmonti versenyt követően volt egy megbeszélésünk az edzőmmel, amikor megkérdeztem, hogy Lécon Marchandt lenne könnyebb kétszáz vegyesen megverni az olimpián, vagy Ryan Murphy-t kétszáz háton. A válasz pedig gyors és egyértelmű volt" - nyilatkozta Kós, aki fél éve készül az Arizona State egyetemen a legendás Michael Phelps és sok más olimpiai bajnok edzőjével, Bob Bowmannel.
Csoportjában pedig ott van a franciák szupersztárja is, aki most Fukuokában döntötte meg Phelps 2008-as világcsúcsát 400 méter vegyesen. Kós megjegyezte, egyrészt a francia klasszis űridőket úszik a vegyes számokban, ráadásul ő maga rendszeresen szenvedett mellen, és az "életéért küzdött".
"Végre találtam egy olyan számot, amelyben végig egyenletesen tudok úszni és meg tudom csinálni azokat a dolgokat, amiket más is a mezőnyben, nincs hiányosságom" - fogalmazott a 20 esztendős úszó.
A versennyel kapcsolatban megjegyezte, az elődöntőben igencsak kiengedett, volt egy 30 másodperc fölötti 50 métere is, amiért Bob Bowmantől komoly dorgálást kapott:
Azt mondta, hogy ilyet soha többé nem akar látni, én pedig jeleztem neki, hogy rendben, ma mindent oda fogok tenni.
Kós kiemelte, a terv az volt, hogy 1:53 perc körüli időt úszik majd, de ez azért "elég kemény" lett volna véleménye szerint:
Még dolgoznunk kell azon, hogy ezt akár kétszer vagy háromszor is meg tudjam csinálni egy versenyen. Meg fogom tartani ezt a mai úszást a fejemben,
és amikor dolgozunk a jövőben, akkor elő tudom majd venni és akár huszonnyolc másodperces ötvenek is jöhetnek" - mondta Kós, aki két évvel ezelőtt még csak 2:01-es egyéni csúccsal rendelkezett. A győzelme után orvosi ellátásra szoruló 20 éves sportoló az M4 Sportnak azt is elárulta, miért nem tudott a döntő után a kamerák elé állni.
Nincsenek szavaim, mindent kiadtam magamból ebben a döntőben. De tényleg annyira, hogy utána vissza is jött az ebédem. Most már sokkal jobban vagyok így az éremmel a nyakamban
- árulta el.
A fiatal magyar úszó elmondta, teher nélkül már most képes lenne 1:54 alatti időre, de ezúttal a legfontosabb az volt, hogy tökéletesen sikerült felépítenie az egész számot, mert nem akart úgy járni, mint az olimpián, amikor 200 méter vegyesen nem jutott tovább az előfutamból.
"Bízom benne, most, hogy lesz egy teljes évem vele és a fiúkkal, még többet előre tudok majd lépni"
- nyilatkozta Kós, aki kiemelte többek között, hogy mennyit változott a delfinezésének technikája, hiszen amíg korábban a beugrás után huszonnyolcat rúgott gyorsan, addig már csak nyolcat tempózik, amiben jóval több erő van, viszont így sokkal több oxigénje marad. "A rajtomban is nagyon sok van még, az valami borzalmas. Szoktuk mérni a felugrásokat, és én nagyjából olyanokat ugrok, mint a lányoknál Regan Smith. Ha ebben fejlődök, akkor még jobb lehetek, most nagyon kemény egy év munka vár rám".
Kós arról is beszélt, hogy az elmúlt két napban folyamatosan arra gondolt: a saját idejét látja majd elsőként az eredményjelzőn.
A dobogó pedig egy elképesztő pillanat volt. Ezt néztem a tv-ben, amikor Cseh Laci, Milák Kristóf hallgatták a Himnuszt, én is ott akartam állni és végre eljött ez a nap.
Kós tavaly a római Európa-bajnokságon még 200 méter vegyesen nyert aranyérmet, az Arizona State egyetemen azonban a hátúszásra fókuszáltak edzőjével, aminek fél év után már világbajnoki cím lett a gyümölcse. Kós sikerének köszönhetően nem szakadt meg a magyarok sorozata: az eddigi összes világbajnokságon szereztek legalább egy érmet, 2009 óta ráadásul minimum egy aranyat is nyertek.