Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az angol csapat ugyan a tizedik Európa-bajnokságára készülhet, eddigi szereplésére azonban nem lehet különösebben büszke: az 1968-as olaszországi, valamint az 1996-os hazai rendezésű tornán szerzett két bronzérem jelenti a csúcsot, miközben midig a favoritok között emlegetik őket. Erre leginkább a selejtezőkben mutatott produkciójukkal szolgának, ami ezúttal is szinte kifogástalan volt: nyolc mérkőzésükből hetet megnyertek (csak Prágában kaptak ki 2-1-re), a 37 lőtt góljukat pedig csak a belgák (40-nel) tudták felülmúlni.
Mellettük szólhat
A hazai pálya egyértelműen előnyt jelenthet. Nem kell utazgatni, a válogatott edzőközpontjában, a St. George's Parkban mindenki otthon érzi magát, a Wembley Stadionról, ahol – reményeik szerint a döntőig menetelve – a mérkőzéseiket játszhatják, ugyancsak. Bármennyi néző is lesz, annak a túlnyomó része nekik fog szurkolni, a két elődöntőre és a döntőre pedig már telt házat szeretne a brit kormány. Egy telt házas Wembleyben pedig nagyon nehéz megverni az angol válogatottat. Az 1996-os Eb-n sem sikerült, az elődöntőben a németek egy emlékezetes 11-es párbaj után jutottak tovább.
Ellenük szólhat
Az utóbbi években az angol bulvársajtó kissé mintha visszább vett volna az elvárásokból, nem kiáltják ki hónapokkal az adott torna előtt végső győztesnek. De ez az első győzelem után meg fog változni, míg egy rosszabb meccset követően azonnal támadásba lendülnek bűnbaknak kikiáltva bármelyik játékost.
A keret
Egy szóval: jó. Kicsit bővebben: jó, de azért vannak hiányosságai. Például nincs igazán klasszis kapusa a keretnek, az első választásnak tűnő Jordan Pickford mostanában mintha kevésbé lenne megbízható, Dean Henderson csak második kapus a Manchester Unitedben David De Gea mögött, míg Nick Pope és Sam Johnstone nem biztos, hogy a Burnley-ben és a West Bromwich Albionban tud a legjobban felkészülni egy nagy tornára.
De ennél többet talán fölöslegesen is kárognánk, mert a keret többi része bomba erősnek tűnik.
Rengeteg fiatal játékosra számthat Gareth Southgate, ráadásul ezek a fiatalok (Jude Bellingham, Jadon Sancho, Marcus Rashford, Phil Foden, Tammy Abraham, Reece James) már komoly tapasztalatokkal bírnak a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában is. A védelem biztos lábakon áll, a középpályán van erő (Bukayo Saka, Jordan Henderson, Eric Dier) és technika (Jack Graelish, Mason Mount, Phil Foden, Jesse Lingard) is – nem nagyon van mibe belekötni.
A kapitány legnagyobb gondja éppen az lehet, hogy a támadósorban erős túlkínálat mutatkozik, és ugyan ki tudna állítani egy ütős tizenegyet csak csatárokból (Harry Kane, Jamie Vardy, Raheem Sterling, Mason Greenwod, Sancho, Rashford, Abraham, hogy csak a legjobbakat soroljuk), az biztos nem a legjobb megoldás lenne.
Várakozásunk
Ha az angolok az esélyeknek megfelelően megnyerik a csoportjukat, akkor a nyolcaddöntőben az E csoport második helyzettje, azaz a papírforma szerint Lengyelország vagy Svédország várhat rájuk. Egyik sem megoldhatatlan feladat, Robert Lewandowski ide, és Zlatan Ibrahimovic oda. A negyeddöntőben aztán már szembekerülhetnek akár a német, francia, portugál trió egyik tagjával is, ami könnyen a torna végét jelentheti a számukra.
Anglia az Európa-bajnokságokon: 9 szereplés (1968, 1980, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2012, 2016)
Legjobb eredmény: bronzérem (1968, 1996)
Legemlékezetesebb Eb-mérkőzésük: 2004: Portugália–Anglia 2-2 (tizenegyesekkel 6-5
Az angolokhoz hasonlóan az 1976-os Eb győztese is a tizedik tornájára készül, és 1996 óta egyetlen tornáról sem maradt le. Akkor érmet is szereztek, ahogy 2004-ben is, és kinek ne lett volna nagy kedvence az a '96-os csapat Karel Poborskyval, Radek Bejbllel, (a 23 éves, még a Sparta Prahában játszó) Pavel Nedveddel, Patrik Bergerrel és a többiekkel, amelyik a döntőbe jutott.
Az idei tornára az angolok mögött csoport másodikként jutottak ki, és otthon ugyan mindenkit megvertek (köztük, ugye az angolokat is), idegenben viszont csak Montenegrót tudták legyőzni, miközben kikaptak Bulgáriában és Koszovóban is.
Mellettük szólhat
Ez nem olyan egyszerű, mint az angolok esetében. Lendületet adhat nekik a simán vett selejtezőkör, és az, hogy talán tőlük várják legkevésbé, hogy megkavarják az előzetes erősorrendet, ahol bizony csak a negyedik helyre teszik őket a szakértők.
Ellenük szólhat
Az Eb-ken ugyan 1996 óta rendre ott vannak, vb-n viszont az önálló Csehország megalakulása óta csupán egyszer jártak, 2006-ban, akkor sem jutottak tovább a csoportból. Ez a tény pedig azért jelzi, hogy ők csak európai középcsapat, amelyiknek négyévente kijön a lépés.
A keret
A márciusi vb-selejtőzökön Jaroslav Silhavy 26 fős keretében azonos számban voltak a légiósok és az otthon játszók. Előbbiek szinte kivétel nélkül top ligákból, de nem top csapatokból (Werder Bremen, Hoffenheim, Sampdoria, West Ham, Hertha ) érkeznek, kivéve talán Tomás Vaclikot, aki a Sevilla kapusa. Az otthon játszók többsége a Sparta, Slavia, Liberec triót képviseli, azaz szagoltak már puskaport az európai kupaporondon. Nincsenek már világsztárjaik, talán még Európa-sztárjaik sem, de egy egységes, vagány csapatot alkotnak.
Várakozásunk
Nem sok jót jósolunk a cseheknek, ha meccset tudnak nyerni akár a Hampden Parkban, akár a Wembleyben, az már bravúr lesz, de, ha ez összejön nekik, akár még lendületbe is jöhetnek.
Csehország az Európa-bajnokságokon: 9 szereplés (1960, 1976, 1980 (még Csehszlovákiaként), 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016)
Legjobb eredmény: Európa-bajnok (1976), ezüstérmes (1996), bronzérmes (2004) Legemlékezetesebb Eb-mérközésük: 1976: Csehszlovákia-NSZK 2-2 (tizenegyesekkel 5-3)
Az önálló futball-létét 1994-ben megkezdő csapat számára az 1996-os Eb volt az első nagy torna, és azóta csupán egyetlen vb-ről (2010) és egyetlen Eb-ről (2000) maradtak le. Azaz rendre magabiztosan veszik a selejtezőket, és időről időre ki is tesznek magukért a döntőkben. Az idei tornára éppen a magyar válogatottat is felvonultató selejtezőcsoportot megnyerve jutottak ki 5 győzelem mellett két döntetlennel és egy vereséggel, amit éppen Budapesten szenvedtek el, amikor 2-1-re kikaptak a Groupama Arénában.
Mellettük szólhat
Az egészen biztosan, hogy, ha egy csapatra való világklasszist már nem is tudunk felsorolni, mint a régi szép időkben, azért csak van egy aranylabdásuk (Luka Modric) és mellette még nem egy nagyon-nagyon jó futballistájuk. Továbbá ott van a legendás délszláv harciszellem, amit legutóbb éppen a 2018-as vb-n láthattunk, amikor a mostani Eb-kerethez nagyon hasonló 23-mal a döntőig masíroztak.
Ellenük szólhat
Az oroszországi vb óta nincs valami nagy formában a horvát válogatott. Persze, simán kijutottak az Eb-re, de az azeri döntetlen elég rosszul mutat, ahogy az is, hogy 2020-ban kilenc meccsből csupán kettőt tudtak megnyerni, a Svájc elleni 2-1-es siker ráadásul egy felkészülési meccsen született. Idén márciusban a nem éppen félelmetes Ciprus elleni 1-0-s rijekai sikerrel pedig egy ötmeccses nyeretlenségi (négy vereség, egy döntetlen) szériát zártak le. Mintha éppen az egy bekezdéssel fentebb említett tűz és csapategység hiányozna mostanában, ráadásul a vb-ezüst óta olyan meghatározó játékosok vonultak vissza, mint Mario Mandzukic vagy Ivan Rakitic.
A keret
A csehekkel szemben itt nem mondhatjuk, hogy kis csapatokban játszó, alig ismert, ügyes fiúk alkotják a keretet.
Az aranylabdás csapatkapitány, a 136-szoros válogatott Luka Modric köré épített együttes minden csapatrészében vannak rutinos, jól bejáratott klasszisok (a kapuban, Livakovic, a védelemben Lovren, Vida, Vrsaljko, a középpályán Kovacic és Brozovic, míg a támadósorban Perisic, Rebic és Kramaric), és szépen fejlődő fiatalok is. Kérdés, hogy Zlatko Dalic szövetségi kapitány, ki tudja-e hozni belőlük az extrát.
Várakozásunk
A továbbjutás a minimális elvárás, abban viszont már nem vagyunk biztosak, hogy ez menni fog az első két hely valamelyikén. Ha csak a négy legjobb harmadik egyikeként jutnak tovább, akkor már a nyolcaddöntőben belefuthatnak a spanyolokba vagy a hollandokba, míg csoport másodikként (papírforma alapján) a svédek vagy lengyelek jönnének, ami lényegesen könnyebb feladat lenne.
Horvátország az Európa-bajnokságokon: 5 szereplés (1996, 2004, 2008, 2012, 2016)
Legjobb eredményük: 5. hely (2008)
Legemlékezetesebb Eb-mérkőzésük: 1996 Horvátország-Törökország 1-0 (a horvát válogatott első mérkőzése, gólja és győzelme egy világversenyen)
A nemzet, amelyik a 20. század hajnalán az angolokat is focizni tanította, és amelynek legjobb edzői Európa-szerte (így Magyarországon is) megismertették a technikás, sok passzra épülő látványos játékukat az arra fogékonyakkal, nos, ez a nemzet ezt megelőzően utoljára 1998-ban járt nagy tornán, a franciaországi világbajnokságon. 1974 és 90 között öt vb-n, majd 1992-ben és 1996-ban sorozatban két Eb-n vett részt, mondhatni tehát, hogy a '90-es évek egy skót aranycsapat járta a világversenyeket. Ugyan még soha nem jutottak tovább a csoportkörből, cserébe viszont csodálatos gólokat kaptak, mint például ez itt:
Mellettük szól
Ha van a mezőnyben csapat, amelyiknek a hazai pálya különösen sokat jelenthet, az a skót válogatott. Ha a Hampden Parkba csak 15-20 ezer szurkolót is engednek be, már az is megsokszorozza az erőket a csehek és a horvátok elleni csoportmérkőzéseken.
Az Eb-pótselejtező mindkét meccsét (Izrael és Szerbia ellen) tizenegyesekkel megnyerő csapatnak lehet önbizalma, és megmutatták, hogy bírják a kiélezett helyzeteket.
A 2019 októbere és 2020 novembere között kilenc meccsen veretlen (8 győzelem, 1 döntetlen) csapat gyenge pontja a gólszerzés, ritka, hogy egynél több gólt rúgjanak, cserébe működik a védekezés, mert az oroszországi 0-4 (2019. október) óta lejátszott 14 meccsükön egyszer kaptak egynél több gólt (2-2 Ausztria ellen).
Ellenük szól
Az, hogy huszonhárom éve nem jártak nagy tornán, kétélű fegyve. Előfordulhat, hogy a túlzott lelkesedés, a nagy bizonyítási vágy görcsösségbe csap át, és hiába a hazai pálya, a csapat a tizenegyedik nagy tornáján is bent ragad a csoportban.
A keret
A 2019 áprilisában Kazahsztánban elszenvedett 3-0-s vereség miatt kirúgott Alex McLeish helyét a kispadon átvevő Steve Clarke sem tűnt hosszútávú megoldásnak, miután egy Ciprus elleni 2-1-es siker után sorozatban négy Eb-selejtező mérkőzést veszített el a csapattal, 1-13-as gólkülönbséggel. A moszkvai 0-4 után aztán elkezdtek összeállni a dolgok, utolsó három meccsét megnyerve végül harmadik lett a csapat, majd a már említett pótselejtezőket megnyerve kijutott az Eb-re. Nem meglepő, hogy a csapat jelentős része (és legnevesebb játékosai, Andrew Robertson, Kieran Tierny, Scott McTominay, Ryan Fraser) a Premier League-ben szerepelnek, míg a többiek a skót élvonalban.
Skócia az Európa-bajnokságokon: 2 szereplés (1992, 1996)
Legjobb eredményük: csoportkör
Legemlékezetesebb Eb-mérkőzésük: 1996 Skócia–Anglia 0-2
