A házigazdákat közel negyvenezer szurkoló biztatta, és ilyen közönség mellett nem tehették meg, hogy ellazsálják a Chile elleni meccset. Az első negyedórában valósággal lefutballozták ellenfelüket a pályáról, rengeteg helyzetet teremtettek, és a vezetést is megszerezték. Freddy Grisales mutatott volna be egy esernyőcselt a tizenhatoson belül, de a chilei védő, Claudio Maldonado ezt zokon vette, és kézzel lehúzta a labdát. A jogosan megítélt büntetőt Víctor Aristizábal értékesítette, és ezzel utolérte a góllövőlista élén három találattal álló chilei támadót, Cristian Montecinost. Ő egyébként szintén a pályán volt, de észre sem lehetett venni - ez a többi chilei támadóra is igaz volt.
A 21. percben tovább növelhette volna előnyét a hazai gárda, ám Aristizábal találatát les miatt érvénytelenítette a játékvezető. A vendégek csak félóra elteltével merészkedtek át a félpályán, és ez rögtön egy páros kiállítást eredményezett: egy chilei szabadrúgást megelőzően Elkin Murillo és Pablo Galdames verekedett össze, így mindketten idő előtt mehettek az öltzőbe.
A szünetben mindkét edző csatárt cserélt, de ellenkező indokkal: a chileieknél Reinaldo Navia gyatra teljesítménye miatt maradhatott az öltőzőben, a másik oldalon viszont a gólszerző Aristizábalt pihentetni kívánta Francisco Maturana mester. A vendégeknek még a csere sem sikerült, hiszen az így beállt Marcelo Corarlest alig negyedóra elteltével húzódás miatt le kellett hozni a pályáról. Kolumbia második találatát viszont egy csereember szerezte, az utolsó húsz percre beállt Eulalio Arriaga gyorsaságát kihasználva elhúzott a védők mellett, és a kapuba helyezett. A hazaiak így a második legjobb eredményt elérő harmadikkal találkoznak majd a nyolcaddöntőben, míg Chile ellenfele a B csoport másodikja (könnyen lehet, hogy Brazília) lesz.
A csoport másik találkozóján a két nullapontos együttes mérte össze erejét, és Ecuador bebizonyította, hogy nem véletlenül áll előkelő helyen a világbajnoki selejtezőkben. Az egyenlítői ország csapata magabiztosan diadalmaskodott Dél-Amerika leggyengébb válogatottja, Venezuela ellen, és ezzel megmaradtak esélyei a továbbjutásra. A négygólos győzelemre azért is szükség volt, mivel így a gólkülönbségük sem olyan tragikus. A meccs legjobbja a két gólt szerzett Agustín Delgado volt, aki a világbajnoki selejtezők góllövőlistáján az első helyet foglalja el. Venezuela szokás szerint szemre tetszetősen játszott, de a kapu előtt elfogyott játékosai tudománya, így szerzett pont és rúgott gól nélkül utazhatnak haza. A venezuelai válogatott egyébként utoljára 1993-ban tudott pontot szerezni a Copa Américán, az azóta lezajlott négy kontinensviadalon csak vereségei voltak.
A csoport
Ecuador - Venezuela 4-0 (2-0)
Barranquilla, Metropolitano-stadion, 25 000 néző
vezette: Hidalgo (perui).
Ecuador: Ibarra - De la Cruz, Espinoza, I. Hurtado, Guerrón, Méndez, W. Sánchez (J. Aguinaga 76.), Chalá (Obregón 78.), A. Fernández, Delgado. Szövetségi kapitány: Gómez.
Venezuela: Dudamel - Vielma, Alvarado, Rey, E. Martínez, M. Mea Vitali (G. Pérez 73.), Vera, Arango (Rondón 46.), Urdaneta, Noriega, Páez (Jiménez 68.). Szövetségi kapitány: Páez.
gól: Delgado (19., 63.), A. Fernández (29.), Méndez (60.).
Kolumbia - Chile 2-0 (1-0)
Barranquilla, Metropolitano-stadion, 40 000 néző vezette: Alcalá (mexikói)
Kolumbia: Calero - I. López, I. Córdoba, Yepes, Bedoya, Grisales, F. Vargas (Arriaga 72.), J. Ramírez, G. Hernández (Medina 73.), Murillo, Aristizábal (Becerra 46.). Szövetségi kapitány: Maturana.
Chile: S. Vargas - Maldonado, Reyes , Rojas, Pozo, E. Pérez, Villaseca, Galdames, Valenzuela (Neira 62.), Navia (Corarles 46., R. Núnez 71.), Montecinos. Szövetségi kapitány: García.
gól: Aristizábal (11-esből 10.), Arriaga (90.)
kiállítva: Murillo (34.), Galdames (34.).
A csoport végeredménye
1. Kolumbia 9 pont, 2. Chile 6, 3. Ecuador 3 (5-5), 4. Venezuela 0
Korábban az [origo]-ban:
Ajánlat: