Mi segíthet Brazílián?

Ötforduló ugyan még hátravan a 2002-es labdarúgó-világbajnokság dél-amerikai selejtezőcsoportjából, a világsajtó az esztendő szenzációjaként már most a brazil válogatott szégyenteljes szereplését emlegeti. Ezt erősíti a selecao Copa-bukása is, ami Scolari kapitány állását is veszélyezteti.

Fotó: Reuters

Scolarival sem megy a braziloknak

Annak ellenére, hogy utoljára az ő irányításával volt ütőképes a nemzeti tizenegy, Zagallót a mai napig támadják két hibás lépése miatt, amely közvetve vagy közvetlenül a világbajnoki címbe került.

Egyrészt nem tudják megbocsátani neki, hogy kihagyta a vb-keretből Romariót, a nemzet büszkeségét, akit kisebb sérülés miatt nem vitt magával Franciaországba. Pedig előtte a Konföderációs Kupán és a barátságos találkozókon a futballtörténelem talán legnagyobb támadókettősét alkotta Ronaldóval...

Másrészt nem felejtik (minden cáfolat ellenére), hogy a beteg Ronaldót játszatta a fináléban. Brazília csúfosan elbukta a döntőt, Zagallónak mennie kellett, a csapat pedig elvesztette azt az előnyét, hogy sokak szemében legyőzhetetlen.

Zagallo menesztését követően Wanderley Luxemburgo kapott lehetőséget a brazil szövetségtől. A kapitány 1998. szeptember 23-án mutatkozott be, ám újjáépített együttese Sao Luisban nem bírt Jugoszláviával. Az 1-1-es mérkőzésen Luxemburgo forradalmi fiatalítást vitt véghez: a vb-döntős csapatból Cafú, Rivaldo és Denilson maradt hírmondónak, a többi nagy név helyett olyan ismeretlenek kaptak lehetőséget, mint Marcelinho, Christian vagy Jackson.

Ha a kapitány mérlegét vizsgáljuk, az elmondható: 55 mérkőzésen elért 73 százalékos teljesítményért még embert nem rúgtak ki edzői állásából. Ám hiába volt 36 győzelem, és a 12 döntetlen, a 7 vereség dupla jelentőséggel bírt, hiszen szinte mind tétmeccsen született. Tét nélkül Brazília legyőzhetetlen volt, még az 1999-es Copa Américát is megnyerte, ám a Konföderációs Kupán, a vb-selejtezőkön és az olimpián semmi nem jött össze. 1999. augusztus 4-én Mexikó 4-3-ra nyert a Konföderációs Kupa fináléjában, ezt a brazil szurkolók még kiheverték.

Néhány döntetlen után az első probléma márciusban jelentkezett, amikor Kolumbiában mindössze 0-0-s döntetlen sikeredett. Amikor júniusban hazai pályán Uruguayt sem tudta legyőzni a csapat, sőt Paraguayban, majd Chilében kikapott a Cafu, Roberto Carlos, Rivaldo, Djalminha fémjelezte gárda, Luxemburgót kikezdték a szurkolók.

Bántották, hogy Romariót nem hívta vissza, pfújoltak, amikor ragaszkodott a Barcelonában brillírozó, ám a válogatottban sorra betliző Rivaldóhoz. Sydneybe esélyesként utazott a csapat, ám azzal a hatalmas teherrel, hogy olimpiai aranyérmet még sohasem nyert. Most sem...

Brazília kikapott Dél-Afrikától és Kameruntól, Luxemburgo pedig még Ausztráliában kézhez kapta az obsitot. "Elfogadhatatlan" - dühöngött Ricardo Teixeira, a brazil szövetség elnöke, miután a válogatott kiesett Kamerun ellen. Egyetlen mérkőzésre az addigi technikai igazgató, Candinho kapott megbízást, aki az október 8-i, Venezuela elleni vb-selejtezőre rehabilitálta Romáriót.

A csodacsatár három év után jött, látott, és négy pazar gólt rámolt be Angelucci kapujába. Brazília 6-0-ra nyert, de Candinho (akit Romario miatt imádott a közönség) nem maradhatott. A kapitányi posztért Carlos Alberto Parreira és Levir Culpi futott versenyt, ám nagy meglepetésre az egykori válogatott kapus, Emerson Leao kapott megbízást.

A Sport Recife edzője gyakorlatilag rutin és komolyabb eredmények nélkül startolt, ám az eredmények nem igazolták megválasztását. Irányításával Brazília legyőzte Kolumbiát (vb-selejtező, 1-0), az Egyesült Államokat (barátságos, 2-1), Kamerunt (barátságos, 2-0) és a japán Tokyo Verdy együttesét (2-0), de csupán döntetlenre futotta Mexikó (barátságos, 3-3), Peru (vb-selejtező, 1-1), Kanada és Japán ellen (mindkettő Konföderációs Kupa-meccs, 0-0).

Emellett még három vereség is becsúszott Ecuador (vb-selejtező, 0-1), Franciaország (Konföderációs Kupa, 1-2) és Ausztrália (Konföderációs Kupa, 0-1) ellen. A 11 mérkőzésből elért 48 százalékos eredmény úgy még silányabb, ha a tétmérkőzéseket nézzük: hét találkozóból mindössze egy győzelem született!

Bemutatkozása nem a legjobban sikerült, hiszen tanítványai vb-selejtezőn Montevideóban 1-0-ra kikaptak Uruguaytól. Így következett a Copa América, amelyen a címvédő csapat első mérkőzésén kikapott Mexikótól (0-1), majd legyőzte Peru (2-0) és Paraguay nemzeti csapatát (3-1).

A negyeddöntőben azonban a korábban az egyik leggyengébb közép-amerikai gárda hírében álló Honduras 2-0-ra nyert. Szégyen és gyalázat!

Luiz Felipe Scolari mindezt úgy értékelte: - "Hosszú utat kell még megtennünk a csapattal!" A sajtó nem volt ilyen kegyes a csapathoz. A riói O'Dia "Nincs hülyébb csapat a világon a mienknél!" címmel közölte írását.

Az O'Globo annyiban "megvédte" a kapitányt, hogy tehetségek és karizmatikus egyéniségek nélkül nem lehet sikert elérni. Ám hozzátette: ha Brazília részt akar venni a 2002-es vb-n, akkor Scolarinak a mostani keret 80 százalékát le kell cserélnie az augusztus 15-i, Paraguay elleni mérkőzésig.

Pincési László

(SZTÁR Sport)

Ajánlat:

A brazil labdarúgás története

Korábban:

Brazília elbúcsúzott a Copa Américától