A hazai csapatból ezúttal hiányzott Luis Figo, akit a Valencia ellen kiállítottak, így elméletileg Zinadine Zidane szabat kezet kapott a csapat irányítására. A francia szupersztár azonban nem nagyon tudott élni ezzel a lehetőséggel, ismét meglehetősen gyengén futballozott. Ennek ellenére a Real hamar megszerezte a vezetést, köszönhetően Roberto Carlosnak, aki előbb ugyan a sorfalba bombázta szabadrúgását a tizenhatos oldalvonaláról, de a kipattanót már nem hibázta el.
Ezt követően azonban ellaposodott a meccs, a hazaiak ugyan többet birtokolták a labdát, de csak elvétve tudtak veszélyt teremteni a vendégek kapuja előtt, míg a Málaga játékosai ugyan a mezőnyben jól kombináltak, de a tizenhatos előtt elfogyott a tudományuk. A helyzet a második félidőben sem változott, a különbség mindössze annyi volt, hogy egy pontrúgást követően a Málaga egyenlíteni tudott. A beívelést Daríos Silva fejelte kapura, a felső kapufáról kipattanó labdába Iker Casillas ugyan belekapott, de a védők csak nézték, amint Fernando Sanz közelről a hálóba kotorja a játékszert. Nem akárki szerezte az egyenlítő találatot: Fernando Sanz ugyanis a Real előző elnökének, Lorenzo Sanznak a fia. A Málagában egyébként további három olyan játékos lépett pályára, aki a Real Madridban nevelkedett: a kapus Contreras, a középpályás Sandro, valamint a csereként beállt Canabal. Erre mondják, hogy nemes bosszú.
A Realnak tehát csak egy pontja van, ellentétben a Villarreallal és a Deportivóval, hiszen ez a két gárda az első forduló után ismét nyerni tudott, és maximális pontszámmal áll az élen. Az előző szezon ezüstérmese csak nehezen verte idegenben a Las Palmast, míg a Villarrral simán diadalmaskodott otthon az Osasuna ellen.
Korábban: